Nincs megállás. A korábbinál nagyobb ütemben emelte az alapkamatot a román jegybank
Fotó: Pixabay.com
Romló inflációs kilátások mellett újfent az alapkamat emeléséről döntött kedden a Román Nemzeti Bank.
2022. május 10., 17:202022. május 10., 17:20
2022. május 11., 00:562022. május 11., 00:56
A várakozásoknak megfelelően az alapkamat emeléséről döntött keddi ülésén a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsa, azonban a kamatemelés üteme nem az elemzők által várt volt. A bukaresti központi pénzintézet az eddigi 3 százalékról 3,75 százalékra emelte az alapkamatot, a lombard hitel kamatát pedig 4 százalékról 4,75 százalékra növelték. Hasonlóképpen 0,75 százalékponttal, 2 százalékról 2,75 százalékra nő mostantól a letéti ráta is.
50 bázisponttal 4 százalékra emelték a lombard hitel kamatát, és szintén 50 bázisponttal 2 százalékra a letéti rátát.
Az elemzők egy része azt prognosztizálta, hogy a BNR tartja a 0,50 százalékpontos emelési ütemet, mások pedig azt vetítették előre, hogy nagyobb lépésben, akár 4 százalékig is felemelik az alapkamatot, miután jelenleg nem zárható ki, hogy akár 2–3 százalékra lassul idén a román gazdaság növekedési üteme.
Ez pedig elemzők szerint azt jelenti, hogy az inflációs ráta a korábban előrejelzettnél magasabb szintre hág, és mindössze a 2023-as év második felében lesz újra egyszámjegyű.
A bukaresti jegybank az idei második negyedév végére 11,2 százalékos, a harmadik negyedévre 10,2 százalékos, a negyedik negyedév végére pedig 9,6 százalékos inflációt vetített előre legutóbbi jelentésében.
Egyre többe kerül a hiteltörlesztés
Lassult ugyan, de továbbra is nő azoknak a bankkölcsönöknek a törlesztőrészlete, amelyeket a különböző bankközi kamatlábaktól (ROBOR) tettek függővé a pénzintézetek. A lej alapú fogyasztási hitelek, valamint az Első otthon program keretében a korábbi években igényelt jelzálogkölcsönök havi törlesztőrészletének kiszámításakor alkalmazott három hónapos bankközi hitelkamatláb 5 százalék felett is folytatja a növekedést, a hétfői 5,2 százalékról 5,21 százalékra nőtt kedden. Ennél magasabb ROBOR-szintet 2013. április 1-jén jegyeztek, amikor 5,23 százalékon állt a mutató. 2020 elején viszont még évi 3,19 százalékon állt a ROBOR, a múlt év elején pedig 1,98 százalékon. Eközben a lejben felvett jelzáloghitelek esetében alkalmazott hat hónapos bankközi hitelkamatláb a hétfői 5,31 százalékról 5,32 százalékra, a 12 hónapos ROBOR pedig 5,4 százalékról 5,41 százalékra nőtt pénteken. Miután 2019-ben is gyors növekedésnek indult a ROBOR, a bukaresti hatóságok bevezették a fogyasztói hitelek irányadó mutatóját (IRCC), és azóta az Első otthon hiteleknél is ezt alkalmazzák, a régebben felvett kölcsönök törlesztőrészletét viszont továbbra is a háromhavi ROBOR szintje határozza meg. Összehasonlításképpen, az IRCC jelenleg évi 1,86 százalék. A negyedévente közölt referenciamutató a bankközi tranzakciók napi kamatának számtani középarányosa. Ez is a törlesztőrészletek növekedését jelenti amúgy, három hónappal ezelőtt közölt értéke évi 1,17 százalék volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!