
Fotó: Mediafax
2009. március 05., 09:502009. március 05., 09:50
Állami beavatkozással fenyegette meg Traian Băsescu államfő mindazokat, akik szándékosan nem fizetik vissza az általuk fölvett hiteleket a pénzintézeteknek. Az elnök erről tegnap, a 12 legfontosabb romániai bank vezetőivel a gazdasági válság hatásairól folytatott tárgyalás után beszélt. Az államfő szerint erre azért van szükség, hogy stabilizálni lehessen az ország bankrendszerét.
Mint kifejtette, úgy tűnik, sokan úgy gondolkodnak, hogy ha már válság van, ez jó ürügy arra, hogy ne törlesszék a hiteleiket. Rámutatott ugyanakkor, hogy a pénzintézetek által a jegybankban tárolt tartalékok, illetve saját pénzkészleteik lehetővé teszik, hogy akkor is folytassák tevékenységüket, ha egyes magán- vagy jogi személyek nem törlesztik időben az általuk fölvett hiteleket.
„Szeretném határozottan felhívni mindazok figyelmét, akiknek nincsenek törlesztési gondjai, hogy minél gyorsabban fizessék vissza az általuk fölvett hiteleket, mivel a bankrendszer védelmében vizsgáljuk annak a lehetőségét, hogy azokat, akik szándékosan nem törlesztenek, hivatalos úton ösztönözzük erre” – nyomatékosította felszólítását az államfő.
Az elnök egyúttal arra buzdította a magánszemélyeket és a vállalkozásokat, hogy továbbra is vegyék igénybe a banki szolgáltatásokat, a növekvő kereslet ugyanis akár a hitelkamatok módosulását is eredményezheti. Közölte, hamarosan nyilvánosságra kerülnek a becsült adatok arra nézvést, mekkora mértékben romlott az európai gazdaság teljesítménye a válság miatt.
Az elnök közölte, az adatok a válság fokozódását vetítik előre, ugyanakkor hangot adott azon meggyőződésének, hogy a román bankrendszer elég erős, és képes finanszírozni a gazdaságot. A legnagyobb gond az államfő szerint az, hogy a pénzintézetek nehezen akarnak hitelt nyújtani az igénylőknek. Mindennek ellenére optimistának mutatkozott: úgy vélte, a gazdasági növekedés idén is folytatódik – még ha csak 1,5–2 százalékos lesz is.
Hasonló véleményt fogalmazott meg a találkozón szintén részt vevő Mugur Isărescu jegybankelnök is, aki szerint a kilátások óvatos optimizmusra adnak okot. A főbankár szerint 2009-ben mérsékelt gazdasági növekedés várható, a külföldi anyabankok továbbra is jelentős mértékben finanszírozzák itteni leányintézményeiket.
Leszögezte, a nemzeti bank célja továbbra is a bankrendszer működőképességének fenntartása. Hozzátette, idén a bankok részt vesznek a kormány befektetési programjaiban, és az európai uniós források lehívása is várhatóan hatékonyabb lesz. Az esetlegesen fölveendő külföldi hitelek kapcsán leszögezte, óvatosan kell eljárni, mivel arra is tekintettel kell lenni, hogy az országnak 2014-ig 30 milliárd eurónyi uniós pénzalapot kell lehívnia.
Radu Graţian Gheţea, a bankszövetség elnöke eredményesnek ítélte a találkozót, véleménye szerint ugyanis azon a banki vezetőknek sikerült megértetniük az elnökkel a bankszektor problémáit, aki ígéretet is tett arra, hogy figyelembe veszi azokat. „Az egyik legnagyobb gond, amely szóba került az, hogy a készülő fogyasztóvédelmi törvény jelentős károkat okozhat a bankoknak, amennyiben jelenlegi formájában fogadják el” – mutatott rá Gheţea, hozzátéve, szóba került a polgári törvénykönyv tervezett módosítása is, amely megszüntetné a banki végrehajtó intézményét.
A bankszakember egyúttal megismételte az államfő polgárokhoz intézett felhívását, arra buzdítva mindazokat, akiknek hitelre van szükségük, hogy bátran forduljanak a bankokhoz, mivel elegendő forrás áll rendelkezésre, még akkor is, ha a feltételek mások, mint korábban.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániaiak csaknem fele kizárólag itthon tölti szabadságát, vagy a belföldi turizmust külföldi utazásokkal kombinálja a nemzetközi feszültségek és a légi járatokkal kapcsolatos bizonytalanságok közepette.
Ronthatja Románia államadós-besorolásának kilátásait a Moody's Ratings, ha a kormány nem tudja hatékonyan végrehajtani fiskális konszolidációs tervét – derül ki a nemzetközi hitelminősítő időszakos elemzéséből.