Fotó: Mediafax
2009. március 05., 09:502009. március 05., 09:50
Állami beavatkozással fenyegette meg Traian Băsescu államfő mindazokat, akik szándékosan nem fizetik vissza az általuk fölvett hiteleket a pénzintézeteknek. Az elnök erről tegnap, a 12 legfontosabb romániai bank vezetőivel a gazdasági válság hatásairól folytatott tárgyalás után beszélt. Az államfő szerint erre azért van szükség, hogy stabilizálni lehessen az ország bankrendszerét.
Mint kifejtette, úgy tűnik, sokan úgy gondolkodnak, hogy ha már válság van, ez jó ürügy arra, hogy ne törlesszék a hiteleiket. Rámutatott ugyanakkor, hogy a pénzintézetek által a jegybankban tárolt tartalékok, illetve saját pénzkészleteik lehetővé teszik, hogy akkor is folytassák tevékenységüket, ha egyes magán- vagy jogi személyek nem törlesztik időben az általuk fölvett hiteleket.
„Szeretném határozottan felhívni mindazok figyelmét, akiknek nincsenek törlesztési gondjai, hogy minél gyorsabban fizessék vissza az általuk fölvett hiteleket, mivel a bankrendszer védelmében vizsgáljuk annak a lehetőségét, hogy azokat, akik szándékosan nem törlesztenek, hivatalos úton ösztönözzük erre” – nyomatékosította felszólítását az államfő.
Az elnök egyúttal arra buzdította a magánszemélyeket és a vállalkozásokat, hogy továbbra is vegyék igénybe a banki szolgáltatásokat, a növekvő kereslet ugyanis akár a hitelkamatok módosulását is eredményezheti. Közölte, hamarosan nyilvánosságra kerülnek a becsült adatok arra nézvést, mekkora mértékben romlott az európai gazdaság teljesítménye a válság miatt.
Az elnök közölte, az adatok a válság fokozódását vetítik előre, ugyanakkor hangot adott azon meggyőződésének, hogy a román bankrendszer elég erős, és képes finanszírozni a gazdaságot. A legnagyobb gond az államfő szerint az, hogy a pénzintézetek nehezen akarnak hitelt nyújtani az igénylőknek. Mindennek ellenére optimistának mutatkozott: úgy vélte, a gazdasági növekedés idén is folytatódik – még ha csak 1,5–2 százalékos lesz is.
Hasonló véleményt fogalmazott meg a találkozón szintén részt vevő Mugur Isărescu jegybankelnök is, aki szerint a kilátások óvatos optimizmusra adnak okot. A főbankár szerint 2009-ben mérsékelt gazdasági növekedés várható, a külföldi anyabankok továbbra is jelentős mértékben finanszírozzák itteni leányintézményeiket.
Leszögezte, a nemzeti bank célja továbbra is a bankrendszer működőképességének fenntartása. Hozzátette, idén a bankok részt vesznek a kormány befektetési programjaiban, és az európai uniós források lehívása is várhatóan hatékonyabb lesz. Az esetlegesen fölveendő külföldi hitelek kapcsán leszögezte, óvatosan kell eljárni, mivel arra is tekintettel kell lenni, hogy az országnak 2014-ig 30 milliárd eurónyi uniós pénzalapot kell lehívnia.
Radu Graţian Gheţea, a bankszövetség elnöke eredményesnek ítélte a találkozót, véleménye szerint ugyanis azon a banki vezetőknek sikerült megértetniük az elnökkel a bankszektor problémáit, aki ígéretet is tett arra, hogy figyelembe veszi azokat. „Az egyik legnagyobb gond, amely szóba került az, hogy a készülő fogyasztóvédelmi törvény jelentős károkat okozhat a bankoknak, amennyiben jelenlegi formájában fogadják el” – mutatott rá Gheţea, hozzátéve, szóba került a polgári törvénykönyv tervezett módosítása is, amely megszüntetné a banki végrehajtó intézményét.
A bankszakember egyúttal megismételte az államfő polgárokhoz intézett felhívását, arra buzdítva mindazokat, akiknek hitelre van szükségük, hogy bátran forduljanak a bankokhoz, mivel elegendő forrás áll rendelkezésre, még akkor is, ha a feltételek mások, mint korábban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok