A kormány a saját kapkodó politikáját próbálja most sürgősségi kormányrendeletekkel korrigálni – vallják az érintettek. Az elkövetkező időszakban ugyanis több módosításra is kényszerül a szociálliberális kabinet.
2018. február 22., 10:482018. február 22., 10:48
2018. február 22., 11:012018. február 22., 11:01
A kormány legkésőbb jövő héten elfogad egy sürgősségi rendeletet, amellyel lehetővé teszi a helyi önkormányzatok számára, hogy a költségvetési többletből ki tudják fizetni az alkalmazottak bérét, adósságot, bírságokat tudjanak törleszteni – jelentette be Paul Stăneascu miniszterelnök-helyettes.
Mint ismeretes, kijelentései olyan összefüggésben hangzottak el, hogy a jövedelemadó 16 százalékról 10 százalékra való csökkentése nyomán jelentősen visszaestek a helyi önkormányzatok bevételei, ami miatt sok település került nehéz helyzetbe. A felmerülő gondokat a helyi elöljárók már a tavalyi év végén jelezték a szociálliberális kormánynak, ígéreteket ugyan kaptak, konkrét megoldás a felvetett problémákra azonban máig nem érkezett.
Stănescu nyilatkozatában ugyanakkor azoknak a településeknek is felvázolt most egy megoldási javaslatot, amelyeknek nincs költségvetési többletük.
„Az első félévben a költségvetési törvény szerint a 2016-os szintre egészíti ki a kormány az önkormányzatok jövedelmét, ám az idei bértáblák nem ugyanazok, mint két évvel ezelőtt, így vannak olyan községek, amelyek nehéz helyzetbe kerültek” – összegezte megkeresésünkre Korodi Attila. Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője rámutatott, ebben a helyzetben áthidaló megoldást jelent, ha a tartalék felhasználására vonatkozó szabályozásokat feloldja a kormány. A politikus ugyanakkor rámutatott, ha a második félévtől már a tavalyi szintre egészítik ki a jövedelmeket, akkor kevés olyan a település lesz, amely az első félévben kénytelen lesz a tartalékaiból fedezni a béreket.
„A kormány a saját kapkodó politikáját próbálja most sürgősségi kormányrendeletekkel korrigálni” – szögezte le szerdán a Krónika megkeresésére Ilyés Gyula, a Szatmár megyei Vetés község polgármestere, aki korábban Szatmárnémetit is irányította, és hosszú éveken át volt az RMDSZ önkormányzatokért felelős illetékese. Mint most rámutatott,
„Eddig ez egy túlszabályozott folyamat volt, a költségvetés dinamikus, ha egy önkormányzat nem költötte el a jövedelmét, azt az év végén le kellett zárnia. Ám egy jól gazdálkodó településnek mindig kell hogy legyenek tartalékai, értelmetlen meghatározni, hogy azt mire költheti, a választott testületnek kell erről döntenie”- fogalmazta meg a polgármester. Úgy véli, a kormány kapkodó, előre le nem modellezett döntéseket hoz, azokat kénytelen aztán sürgősségi kormányrendeletekkel kijavítani.
Fotó: Barabás Ákos
„A költségvetési törvényben vállalták, hogy az év első felében a 2016-os szintre egészítik ki az önkormányzatok költségvetését, majd a büdzsé kiigazításkor, tehát a második félévben a 2017-es szintre. Azonban idő közben rájöttek, hogy az első félévben vannak olyan községek, melyek 3-4 hónapig sem tudnak megélni, nem elég a működésre a pénz. Más lehetőség nincs, mint hogy a tartalékaikat felhasználják, ezért tervezik, hogy erre most zöld utat adnak” – illusztrálta a helyzetet Ilyés. Leszögezte: „a kormánynak nincs oka a dicsekvésre, hiszen csak azt próbálja helyrehozni, amit elrontott”. „Ettől függetlenül ez egy jó döntés, hiszen az önkormányzatoknak kellene határozniuk arról, hogy mire költik a jövedelmüket” - szögezte le a vetési polgármester. Szerinte különben az a jó, ha egy településnek egész évben vannak tartalékai, a gond az, ha üres a kassza.
Rámutatott, ilyen körülmények között az év első hónapjai mindig gondot okoznak, hiszen időbe telik, amíg elkezdenek befolyni a bevételek, amíg behajtják a helyi adókat, vagy a kormány visszaosztja a pénzeket. „Nem zárhatjuk be a hivatalokat, ezeknek működniük kell, így hosszú távon is megoldást jelenthet, ha a pénz elköltésére vonatkozó megszorításokat feloldják” - szögezte le Ilyés Gyula.
Eugen Teodorovici pénzügyminiszter eközben szerdán arra is ígéretet tett, hogy várhatóan már a kabinet csütörtöki ülésén sürgősségi kormányrendeletet fogadnak el, amelyben rendezik a társadalombiztosítási hozzájárulás terhének a munkáltatóról az alkalmazottra történő átruházása miatt a betegszabadságok, köztük a szülés előtti és utáni szabadság körül kialakult gondokat.
Pénteken a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy az egészségügyi problémákkal küszködő vagy gyermeknevelési szabadságon levő tanügyi alkalmazottak ezreinek csökken mintegy 20 százalékkal a fizetésük az adóügyi módosítások miatt.
„Itt van egy rákkal diagnosztizált tanár esete, aki betegszabadságon van, és 2018 januárjában 1572 lejt kapott olyan körülmények között, hogy ezt megelőzően 1835 lejes jövedelme volt. Ugyanilyen helyzetben vannak a szülés után betegszabadságon levő nők is. Rájuk kétszer is lesújt a kormány. Egyszer a szülés előtti és utáni betegszabadság kifizetésénél, majd a gyermekgondozási díj kiszámításakor. Például egy pedagógus, aki szülés utáni betegszabadságon van, 2018 januárjában 2165 lejt kapott olyan körülmények között, hogy tavaly decemberben 2587 lejes jövedelme volt” – mutatott rá a helyzet visszásságára a szakszervezet. Leszögezték egyúttal: Viorica Dăncilă miniszterelnöknek sürgős intézkedéseket kell foganatosítania, ellenkező esetben „az ő lelkén száradnak azok a tragédiák, amelyeket egy irodában készült rendelet okoz”.
Így amíg 2017 decemberében a tb-járulék maximális összege 115 lej (10,5% x 35% x bruttó átlagbér – 3131 lej) volt, addig januárban már 364 lejt tartottak vissza, mivel az átlagér bruttó értékben 4162 lejre nőtt, és változott a hozzájárulás kiszámítási képlete is, ma már 25% x 35% x bruttó átlagbérrel számolnak.
A következő időszakban munkahelyváltást tervezők körében a vezető ok a magasabb fizetés, a következő legfontosabb számukra az otthoni munkavégzés lehetősége – derül ki az eJobs munkaerő-közvetítő platform friss felméréséből.
Amikor egyre több ügyfél vásárol online, a Genius szolgáltatás, amely ingyenes kiszállítást, speciális ajánlatokat biztosít több mint 10 millió termék esetén, most kiterjeszkedik 300 új városba, elérhetővé téve az online vásárlást még több ember számára.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!