HIRDETÉS

Távmunka előnyökkel és hátrányokkal – tisztázásra szorul az otthoni foglalkoztatást szabályozó törvény

Bálint Eszter , Bíró Blanka 2018. március 07., 16:16

Számos, már otthonról dolgozó személy számára teremti meg a távmunka jogi keretét a Klaus Johannis államfő aláírására váró, a távmunkát szabályozó törvény, és sokak számára jelenthet lehetőséget a munkaerőpiaci integrációra. Elég, ha csak a kisgyermeket nevelő édesanyákra vagy a fogyatékkal élőkre gondolunk. Hiányosságai, kellőképpen nem tisztázott aspektusai is vannak azonban a jogszabálynak, amely utalást sem tartalmaz arra, hogy a munkavégzés helye az alkalmazott otthonán kívül lehetne egy kávézó vagy egy coworking iroda is.

Nem kell választani. A távmunkát lehetővé tevő törvény a kisgyermeket nevelőknek is új lehetőséget teremt Fotó: Hakore.com

Minden könnyítésre szükség van a jelenlegi munkaerő­piaci körülmények között – szögezte le Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, amikor a távmunkát szabályozó törvényről faggattuk. A jogszabály hatályba lépéséhez már csak az államfői aláírásra van szükség, a képviselőház ugyanis a múlt héten döntéshozó kamaraként elfogadta azt.

Mint Édler a Krónika kérdésére rámutatott, a vállalkozók egyre nehezebben találnak munkaerőt, így minden lehetőség, ami ezt megkönnyíti, segítség lehet.

HIRDETÉS
A távmunka révén rugalmasabb együttműködés valósítható meg munkaadó és munkavállaló között. Ha a két fél megegyezik a munkavégzés körülményeiről, akkor ez a jogszabály előrelépést jelent”

– jelentette ki Édler, aki abban bízik, hogy nem lesznek bürokratikus akadályok.

Új lehetőség

„A törvény legfontosabb eleme, hogy a két fél belegyezésével valósulhat meg a távmunka” – fogalmazta meg hasonlóképpen érdeklődésünkre Csép Éva Andrea, a képviselőház munkaügyi bizottságának RMDSZ-es tagja. Mint rámutatott, egyoldalúan sem a munkaadó, sem a munkavállaló nem dönthet a távmunka kérdésében. A Maros megyei politikus előrelépésnek tartja a jogszabály elfogadását, hiszen több kategória számára előnyös feltételeket teremt.

Többek között a kismamák élhetnek ezzel a lehetőséggel, ha eldöntik, hogy a gyereknevelési szabadságról hamarabb visszamennek dolgozni, és a fizetés mellett megkaphatják a havi 500 lejes ösztönző támogatást.

Hiszen ha megoldható, hogy otthonról végezzék a munkájukat, akkor nyugodtabbak, bármikor rá tudnak pillantani a babára, biztonságos körülmények között, felügyelet alatt tudhatják munkavégzés közben is. Ezzel a távmunkára vonatkozó törvény tulajdonképpen a családot is támogatja – szögezte le a képviselő.

A másik kategória, amely a jogszabály haszonélvezője lehet, a fogyatékkal élő személyeké, akik gyakran azért nem tudnak betölteni egy állást, mert a munkahely nincs megfelelően akadálymentesítve, de az is hátráltatja őket, hogy nem szívesen mozdulnak ki megszokott környezetükből, így viszont lehetőségük lesz arra, hogy saját otthonukban végezzék el a munkát. Csép Éva Andrea arra is felhívta a figyelmet, hogy

a munkavégzés eszközeit – számítógépet, laptopot, internet hozzáférést – a munkaadónak kell biztosítania.

Hangsúlyozta továbbá, hogy a munkavégzés helyét és időpontját minden esetben a munkaszerződésben kell rögzíteni, ebben a rendszerben különösen fontos, hogy minden részletet belefoglaljanak a hivatalos dokumentumba. Szintén a munkaadóval kell egyeztetni és szerződésben rögzíteni, ha a munkavállaló más helyszínen is dolgozik, például kávéházban vagy coworking irodában.

Bőven akadnak tisztázásra szoruló részletek

Csép Éva Andrea a jogszabály gyenge pontját a távmunka esetén bekövetkezett munkabalesetek következményeinek hiányos szabályozásában látja. Mint mondta, erre a bizottsági üléseken is felhívta a figyelmet. „A munkáltató felelőssége, hogy biztosítsa a munkavégzés eszközeit, a különböző védőfelszereléseket, és megbizonyosodjék arról, hogy az alkalmazott megfelelő munkavédelmi kiképzésben részesült, ismeri az előírásokat. Ugyanakkor az otthoni munkában a körülményeket már nem ő teremti meg,

például ha beszakad a mennyezet, nem vonható felelősségre, és nem egyértelmű, hogy ez munkabalesetnek minősül-e, ha éppen munkavégzés közben történt.

Ezek a vetületek értelmezhetőek, de mindenképpen a munkavállaló feladata, hogy megfelelő körülményeket teremtsen otthonában, körültekintő legyen, és betartsa a munkavédelmi szabályokat” – szögezte le a szakpolitikus.

Ördög Lajos, a Kovászna Megyei Munkaügyi Felügyelőség vezetője is arra hívta fel a figyelmet megkeresésünkkor, hogy ugyan a jogszabály célja az volt, hogy egyértelműsítsék a távmunkavégzés körülményeit, még mindig vannak tisztázásra váró részletek, ugyanakkor a törvényben nincs benne, hogy módszertant is mellékelnek hozzá, bár ez meglátása szerint még megtörténhet.

Újfajta munkastílus. Egyre több erdélyi és partiumi fiatal dolgozik coworking irodákban Fotó: Pixabay.com

Bármikor bekopoghat az ellenőr

Mint a szakember hangsúlyozta, első olvasatra a jogszabály számítógéppel végzett otthoni munkára vonatkozik, például nem lehet hímezni a munkavállaló otthonában. Ám – tette hozzá –

mindenképpen munkaszerződésben vagy annak mellékletében kell rögzíteni, hogy a munkavállaló a saját lakásában dolgozik, ami ugyanúgy munkahelynek minősül, mint a cég székhelye.

Két nyilatkozatot is alá kell ugyanakkor írnia: egyrészt bele kell egyeznie abba, hogy otthon végzi el a feladatait, tehát a munkaadó erre nem kényszeríti, másrészt, vállalnia kell, hogy beengedi a saját lakásába a munkáltatóját, aki csak ilyen módon ellenőrizheti, miként végzi a munkáját, valamint a munkaügyi felügyelőség ellenőreit is, akik a körülményeket vizsgálják. A munkaszerződésbe a munkavégzés pontos időpontját is bele kell foglalni, a munkaadónak, és az ellenőröknek ebben az időintervallumban van joguk vizsgálódni, szögezte le Ördög Lajos.

Ugyanakkor rámutatott, ez több kérdést is felvet, még mindig nem világos, mi a teendő, ha a munkavállaló mégsem engedi be saját otthonába az ellenőröket, például a személyiségi jogaira hivatkozva. Meglátása szerint ez majd a gyakorlati alkalmazás során fog kiderülni. Hangsúlyozta, a jogszabályban ugyanazok az elvárások fogalmazódnak meg, mint bármilyen más munkahely esetén, be kell tartani a munkavédelmi előírásokat, sőt a bírságok is hasonló mértékűek, 5–10–20 ezer lejre is büntethető a munkaadó, ha rendellenességeket tapasztalnak. A főfelügyelő szerint belső szabályzattal lehet pontosan meghatározni, hogy mi kérhető számon.

Kávézóban is szabad, csak engedély kell

Kérdésünkre leszögezte egyúttal, hogy a munkavállaló gyakorlatilag bárhol dolgozhat, ha a munkavégzés helyét a szerződésben, vagy annak a mellékletében rögzítik. A távmunkát felvállaló alkalmazott – mint fentebb több ízben is említettük – dolgozhat otthon, de kávéházban, coworking irodában, vagy éppen az utcán is elvégezheti a rábízott feladatokat, ha erről megegyezett a munkaadójával, és ezt írásban rögzítették.

Van, hogy muszáj kimozdulni otthonról

Az otthoni munka ugyanis kétélű fegyver – fogalmazta meg frappánsan a Krónikának V. L. E., aki egy kulturális lap szerkesztőjeként dolgozik otthonról. „Egyrészt való igaz, hogy időt spórol az ember azzal, hogy nem kell bejárni egy munkahelyre, és az idejét is a saját igényei szerint oszthatja be. Másrészt viszont

az is igaz, hogy nem feltétlenül jó »hazavinni a munkát«. Időnként nyomasztó lehet folyton ugyanabban a térben lenni”

– osztotta meg velünk tapasztalatait az újságíró, aki éppen ezért igyekszik időnként kávéházba, könyvtárba „bejárni” dolgozni.

„Az új törvény mindenképpen hasznos, olyan szempontból, hogy legalizál egy már létező, és egyre szélesebb körben alkalmazott gyakorlatot, a munkavédelmi szabályok betartásának ellenőrzését viszont kissé nevetségesnek tartanám. Mégiscsak az otthonomról van szó elsősorban, nem a munkahelyemről” – értékelt az érintett.

A coworking kimaradt a lehetőségek közül

A kimozdulni vágyókat segíthetik ugyanakkor a már említett cowor­king irodák is, amelyek – mint elnevezésük is mutatja – közösségi terek, ahol különböző szakmák képviselői együtt dolgozhatnak, legyen szó egyéni vállalkozókról vagy szabadúszókról. Ma már Erdély és a Partium nagyobb városaiban vannak hasonló létesítmények.

„A coworking irodákat tipikusan nem a napi nyolc órás, reggel nyolctól délután négyig egy helyben ülő munkatípusú embereknek találták ki. Azoknak sokkal inkább, akik a saját munkájukat úgy szeretik végezni, hogy a saját idejük urai. Az ebéd- és kávészünetekben másokkal beszélgetnek, új üzleti terveket tárgyalnak. Ilyenek a coworkerek” – határozta meg találóan ezt az életformát megkeresésünkre Aczél Dóra, a Romániai Vállalkozásokért Egyesület (ROVE) által létrehozott és működtetett nagyváradi Coworking Iroda vezetője.

Meglátása szerint egyébként az otthoni munkának a legnagyobb veszélye az elszigetelődés, a közösség és a „pozitív stressz” hiánya. Ez pedig nemcsak a munkavégzésre van negatív hatással, hanem a személy társadalmi helyzetét, önképét és önbecsülését is befolyásolja.

Konstatálnia kellett azonban, hogy

a kihirdetésre váró jogszabály a távmunka kapcsán nem tér ki a coworking irodákra.

„Kicsit úgy vagyok a parlament által elfogadott jogszabállyal, hogy hurrá, eljött az ideje. Hiszen én magam is úgy gondolom, hogy egyes munkastílusoknak kifejezetten jót tesz az otthonról való munka. Vegyük például a nagy koncentrációt igénylő feladatokat. Jómagam is igénylem sokszor a körülöttem lévő csendet, magányt a munkámhoz, mondjuk mikor fordítok, vagy pályázatot írok, vagy éppen egy Excel-táblázatot kell kibogoznom. Ezek viszont időszakos, alkalmi feladatok, melyek elvégzéséhez a coworking irodában is meg tudom találni a megfelelő körülményeket” – mutatott rá a szakember.

Leszögezte: ő maga éppen azért próbál nap mint nap tenni, hogy az embereknek ne kelljen otthonról dolgozniuk, hanem a munkájuk szerves részeként tudnának közösségi irodákba járni, emberek között lenni, lehetőségekkel találkoznának. „Fontos, hogy olyan ingereknek legyenek kitéve, amelyek az üzleti, vállalkozói lét (és személyes véleményem szerint a személyes élet) fejlődésének elengedhetetlen elemei” – mutatott rá.

Aczél Dóra úgy véli, hogy a távmunkát szabályozó törvény érvénybe lépését meg kellett volna előznie egy, a közösségi irodák működését szabályozó jogszabálynak. „Így nem kellene olyan működési kódok mögül kikukucskálnunk, mint titkári szolgáltatások. Mert nem titkári szolgáltatást adunk ténylegesen az embereknek. Nem is pusztán bérbe adjuk az asztalainkat munkaállomásként, hanem elsősorban egy olyan szemléletet képviselünk, melyben szeretünk a bent dolgozó személyekre mint potenciális munkatársra gondolni. Ez idő, sok közös szünet, sok beszélgetés, de beérik a gyümölcse” – fogalmazta meg az irodavezető.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS