Mi több, a Maros megyei nagyközség egykori téeszudvarán helyet kapó pékséget az országalapító Szent István királyunk nevéről keresztelte el. „Nálunk családi hagyomány a magyarságtudat ápolása és hirdetése. Többségében magyarok által lakott régiót látunk el, ami azt feltételezi, hogy az összes termékeinkre felkerüljön a magyar felirat is. Nagyon sok román üzleti partnerem van, de még egyikük sem szólt meg azért, hogy a kenyeret meg a laskát miért feliratozom két nyelven, vagy a termékek csomagolásában miért használom a magyar színeket” – számol be a közel ötven alkalmazottat foglalkoztató Berill Kft. tulajdonosa. Reinprecht fontosnak tatja kiemelni, hogy a bankban meg a hivatalokban gyakran jelenik meg a Nagy-Magyarország jelvényével ékesített zakójában, de ez sem kelt feltűnést. Nem zavarja az irodájába belépő románajkúakat az sem, hogy az asztalon Szent István-ereklyékkel, a sarokban pedig magyar zászlóval találják szembe magukat. „Az itteni magyarok meg azt értékelik, hogy én soha nem Romániáról, hanem Erdélyről beszélek” – álltja. Azt is méltányolják, hogy a szakmában nem „tésztázik” és nem „tengerizik”, hanem kimondja erdélyiesen: laska vagy kukorica. Reinprecht István cége az előbbiből mintegy 15 félét gyárt és forgalmaz a Székelyföldön. A Berill mintegy 8–10 típusú kenyere, valamint mintegy 20–25 pékipari terméke közel nyolcvan Maros megyei élelmiszerüzletben megtalálható. A cég két héttel ezelőtt nekilátott az olasz alapanyagból készülő ostyás fagylalt gyártásának is, a közeljövőben pedig borokat, felvágottakat és édességeket szándékoznak behozni az országba. A legjobban jelenleg a levesbe való vékony tészta és a fehér kenyér fogy. „Barna, magos meg rozskenyeret is sütünk, de ezekre nem igazán mutatkozik igény. Az ortodox húsvét előtti nagyböjtben tojás nélküli laskát is készítettünk, ahhoz, hogy ünnepek után a disznókkal etessük meg” – meséli szomorkásan az egy hetet Ákosfalván és a szomszédos Backamadarason, egyet az anyaországi Pécelen töltő vállalkozó. Mint mondja, kenyérgyárosként a mai napig sem tudta rávenni erdélyi barátait és ismerőseit, hogy egészségük megőrzése érdekében kevesebb kenyeret fogyasszanak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok