Szavatosság: szakértők szerint több dátumot kellene feltüntetni a termékek címkéjén

Ezt kiegészítheti az ajánlott tárolási körülményekre vonatkozó információ.

• A fogyaszthatósági idő azt a dátumot jelöli, amelynek lejárata után az élelmiszer elfogyasztása már nem biztonságos. Az ilyen jelöléssel ellátott élelmiszereket – például friss húst, halat, fogyasztásra kész salátákat és a legtöbb tejterméket – nem szabad a feltüntetett dátum után elfogyasztani, még akkor sem, ha azok kinézet és illat alapján fogyaszthatónak tűnnek. A szabad szemmel nem látható és szaglással sem érzékelhető, ártalmas baktériumok megbetegedést okozhatnak.
• A minőségmegőrzési idő azt a dátumot jelöli, amelynek lejárata után az élelmiszer már veszíthet a minőségéből, de elfogyasztása általában nem jár élelmiszerbiztonsági kockázatokkal. Bizonyos élelmiszerek bontatlan állapotban, megfelelő tárolás esetén még a minőségmegőrzési idő lejárta után is biztonságosan fogyaszthatók, de veszíthetnek ízükből, vagy megváltozhat az állaguk. Ezzel a jelöléssel gyakran olyan, hosszabb ideig eltartható élelmiszereken találkozhatunk, mint például tészták, rizs, konzervek, fagyasztott élelmiszerek és rágcsálnivalók.

mondta Feliciu Paraschiv, a Romániai Kis- és Középvállalkozók Országos Szövetségének (ANCMMR) alelnöke a Kereskedelem és Kommunikáció Szabadságáért Koalíció (CLCC) által szervezett, Románia a polcon című vitán.

Paraschiv azt mondta, a gyártási dátumot egyesek feltüntetik, mások nem – például a konzervdobozon látható, két évvel ezelőtti gyártási dátum elriasztja a vásárlókat, annak ellenére, hogy a termék még mindig tökéletesen alkalmas fogyasztásra. „Úgy gondolom, hogy a lejárati dátumnak azt a határidőt kellene jelölnie, ameddig a termék az üzletekben értékesíthető” – magyarázta Feliciu Paraschiv. Véleménye szerint

„A vásárló így gondolkozik: »nem vehetek öt konzervet, mert ma nem fogom mindet megenni, és holnap már lejár«, így nem veszi meg. Ezek a termékek nem adományozhatók, sem idősotthonoknak, sem sehová.

És így a vásárlók több kedvezményes, leszállított árú terméket vásárolnának, ha tudnák, hogy az élelem még három hónapig fogyasztható. Egy ilyen intézkedés csökkentené az élelmiszer-pazarlást – tette hozzá Feliciu Paraschiv.

Rámutatott, hogy Európában komoly problémák vannak az élelmiszer-pazarlás terén, és ez a jelenség Romániában is egyre hangsúlyosabbá válik. Mint mondta, a forradalom utáni első tíz évben ötször kevesebb élelmiszer-pazarlás volt tapasztalható Romániában, mint manapság, amikor „megközelítjük az európai szintet”.

korábban írtuk

Sokba fáj az élelmiszer-pazarlás: havonta akár 200 lejt is kidob egy romániai lakos

A romániai lakosok többsége bűntudatot érez, amikor ételt dob a szemétbe, ennek ellenére havonta több mint 200 lej értékű élelmiszert pazarolnak el – derül ki az UP Romania által a Reveal Marketing Research céggel közösen készített közvélemény-kutatásból.