A Kolozsvár-Nagyvárad vasútvonal építőtelepe Bánffyhunyad és Sebesvár között 2026. február végén
Fotó: Gazda Árpád
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
2026. augusztus 14., 20:402026. augusztus 14., 20:40
2026. augusztus 14., 20:422026. augusztus 14., 20:42
A fennmaradó beruházások a tervezési, engedélyezési, közbeszerzési vagy egyéb adminisztratív szakaszokban rekedtek meg,
Az IBC Focus tanácsadó cég által a 2025 júliusa és 2026 júliusa közötti időszakra összesített adatok szerint összesen 3038 projektről van szó, mintegy 400,34 milliárd lej becsült értékben.
Ezek közül csupán 1281 áll aktív kivitelezés vagy megvalósítás alatt. További 1319 projekt – azaz az összmennyiség megközelítőleg 43%-a – még az építés előtti fázisokban tart: a dokumentációk jóváhagyásánál, a finanszírozás biztosításánál, a közbeszerzések kiírásánál, az óvások elbírálásánál és az építési engedélyek kiadásánál – összegzett a Cineconstruieste.ro portál.
A vizsgált 3038 projektből 1926 közúti beruházás, amelyek összesített értéke meghaladja a 211 milliárd lejt. Ide tartoznak az autópályák, a gyorsforgalmi utak, a terelőutak, az országos és megyei utak, valamint a helyi infrastruktúra számos korszerűsítése is.
A bővülést az európai alapok, a Szállítási Program (Programul Transport), és különösen az országos helyreállítási terv (PNRR) segítette elő, amely jelentős összegeket biztosított autópályákra és helyi utakra. Az uniós határidők közeledése azonban a kivitelezőket és a hatóságokat is a munkálatok felgyorsítására kényszerítette, miután éveken át számos beruházás csak lassan haladt előre.
A közúti szektor az összes projekt közel kétharmadát, a vizsgált piac összértékének pedig több mint felét teszi ki
Fotó: Haáz Vince
A legmeglepőbb különbség a vasúti szektorban mutatkozik az elemzés szerint. Romániának mindössze 151 vasúti projektje szerepel az elemzett portfólióban, ami csaknem tizenkétszer kevesebb, mint a közúti ágazatban. Értékük azonban eléri a 149,08 milliárd lejt, megközelítve a közúti fejlesztésekhez kapcsolódó 211 milliárd lejt.
A magyarázat a vasúti beruházások összetettségében rejlik. Egy vonal korszerűsítése nem csupán a sínek cseréjét jelenti, hanem a villamosítást, a vágányok kétpályássá bővítését, hidak, alagutak építését, biztosítóberendezések és biztonsági rendszerek telepítését, az állomások korszerűsítését, valamint a közművek kiváltását is.
A Pro Infrastruktura Egyesület 2026 elején rámutatott: az előző évben mindössze mintegy 60 kilométernyi korszerűsített vágányt helyeztek forgalomba, ami minimális időmegtakarítást eredményezett, miközben számos adminisztratív akadály nehezítette a haladást.
A folyamatban lévő legnagyobb értékű vasúti beruházás a Rajna–Duna európai folyosó részét képező Brassó–Segesvár vasútvonal korszerűsítése.
A projekt aktualizált összköltségvetése áfával együtt mintegy 11 milliárd lej, ami hozzávetőleg 2,25 milliárd eurónak felel meg. A beruházás 112,55 kilométeres szakaszt érint, és a tervek szerint akár 160 km/órás sebességű vonatközlekedést tesz majd lehetővé.
A kormány július végén jóváhagyta az Európai Beruházási Bankkal folytatandó tárgyalásokat egy legfeljebb 630 millió eurós hitelről a beruházás folytatása érdekében.
A Brassó-Segesvár vasútvonalon a görög Aktor társaság alagútfúró építőtelepe Alsórákosnál 2026 júniusában
Fotó: Gazda Árpád
A Kolozsvár–Nagyvárad–Biharpüspöki vasútvonal villamosítása és korszerűsítése egy másik kiemelt beruházás, amely négy szakaszra oszlik, és több mint 160 kilométeren húzódik.
A 4. szakasz (Élesd – magyar országhatár) értéke mintegy 2,42 milliárd lej, míg a 3. szakasz (Kissebes /Poieni/ – Élesd) meghaladja a 2,12 milliárd lejt. Július végén a vágányfektetés készültsége meghaladta a 70%-ot a Kolozsvár–Egeres szakaszon, és a 80%-ot az Egeres–Kissebes szakaszon. A Kissebes–Élesd szakaszon a haladás mintegy 30%-os volt, míg az Élesd–országhatár közötti részen elérte a 65%-ot.
Amint arról beszámoltunk, Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter kedden a Kolozsvár és Nagyvárad közötti vasútvonal villamosítására és felújítására irányuló, az országos helyreállítási tervben (PNRR) finanszírozott beruházással kapcsolatban kijelentette: tárgyalások folynak az Európai Bizottság (EB) képviselőivel arról, hogy bizonyos szakaszokon egy ideig dízelmozdonyok közlekedjenek villamosmozdonyok helyett.
Szintén rendkívül sokba kerül a Bukarest–Giurgiu vonal korszerűsítésének 2. szakasza, amelyért áfa nélkül mintegy 2,11 milliárd lejt kell fizetni. Egy másik jelentős projekt a Karánsebes–Temesvár–Arad vasútvonal Lugos–Temesvár Kelet szakasza: áfa nélkül hozzávetőleg 1,916 milliárd lej. A munkálatok júniusban elérték a mintegy 75%-os fizikai készültségi szintet.
Az infrastruktúra valódi problémája ma már nem pusztán a tervek vagy a források hiánya, hanem a hatóságok azon képtelensége, hogy a dokumentációkban szereplő több százmilliárd lejt kellő gyorsasággal munkagépekké, dolgozókká és a terepen látható tényleges munkává alakítsák át – olvasható a Cineconstruieste.ro oldalon.
A közúti beruházásokért felelős társaság (CNIR) csütörtökön kiadta a megbízást az Erdélyt Moldvával összekötő, A8-as sztráda Gyergyóalfalu és Gyergyóditró közötti (1D jelzésű) szakasza kivitelezésének elindítására.
Kedden 16 órakor a tervek szerint megnyitják a forgalmat az A3-as észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu közötti 12,24 kilométeres szakaszán.
Radu Miruță a Kolozsvár és Nagyvárad közötti vasútvonal felújítására irányuló beruházással kapcsolatban kijelentette: tárgyalások folynak az EB képviselőivel arról, hogy egyes szakaszokon egy ideig dízelmozdonyok közlekedjenek villamosmozdonyok helyett.
A kormány csütörtökön 630 millió euró értékű hitelfelvételt hagyott jóvá a Brassó–Segesvár vasútvonal korszerűsítésére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!