Támadások kereszttüzében a kompromisszumos EU-költségvetés: Románia és Magyarország számára is fontos a tét

Ez – mint kiemelte – jelentős megtakarítást jelentene a javaslaton belül, majd reményét fejezte ki, hogy az ír terv katalizátorként szolgál majd a további tárgyalásokhoz és alapjául a tagállamok vezetői közötti végső megállapodás eléréséhez. Ez még nem a folyamat vége, de fontos lépés a cél felé vezető úton - hangoztatta.

„Cél, hogy kimozdítsuk a holtpontról az unió hosszú távú költségvetéséről szóló tárgyalásokat és megtaláljuk a legjobb módot az új prioritások, köztük a versenyképesség, a kutatás, az innováció, a biztonság és a védelem finanszírozására” – fogalmazott.

Részleteket tekintve fontosnak nevezte, hogy a dokumentum jelentős beruházásnövekedést irányoz elő az európai versenyképesség terén, miközben védi az uniós szerződésben rögzített alapvető szakpolitikákat is.

A felülvizsgált tárgyalási keretdokumentum egyúttal jelentős és kiegyensúlyozott csomagot kínál az új saját források tekintetében is úgy, hogy figyelembe veszi az egyes tagállamok költségvetési realitásait – hangsúlyozta Byrne, majd hozzátette: megvédi a közös agrárpolitikát és a kohéziót, mint alapvető, szerződésen alapuló uniós politikákat.

– tette hozzá sajtótájékoztatóján Írország európai ügyekért felelős minisztere.

Mit jelenthet Románia számára?

A Mediafax román hírügynökség gyorselemzése szerint az ír kompromisszum egyik legfontosabb rendelkezése az Európai Unió közös agrár- és kohéziós politikája finanszírozásának fenntartása, amelyek együttesen az EU költségvetésének körülbelül felét teszik ki. Mint írták, a döntés egyfajta engedményt jelent a Kohézió Barátai nevű informális csoport számára, amelynek Románia és Magyarország is tagja, más dél- és kelet-európai államok mellett. A csoportban összefogó 17 ország ragaszkodott ahhoz, hogy megőrizzék az európai régiók közötti gazdasági és társadalmi különbségek csökkentésére szánt forrásokat.

„Románia számára ez rendkívül fontos kérdés. A kohéziós alapok lényeges finanszírozási forrást jelentenek az infrastruktúra kiépítéséhez és korszerűsítéséhez, a helyi közösségek fejlesztéséhez, a víz- és csatornahálózatokhoz, a környezetvédelmi projektekhez és egyéb állami beruházásokhoz. A közös agrárpolitika pedig támogatásokat biztosít a gazdáknak, valamint finanszírozza a vidékfejlesztési programokat” – összegez a gyorselemzés.

Máris ellenzőkre találtak az új költségvetési tervek

Bár az írek kompromisszumra törekedtek, úgy tűnik, messze még a költségvetés véglegesítése. A megkurtított büdzsétervezetre érkezett első reakciói arra utalnak, hogy az új változat messze nem jelent elfogadható javaslatot. Sajtóbeszámolók szerint Németország, Ausztria, Dánia, Finnország, Hollandia és Svédország azok közé az államok közé tartoznak, amelyek az eredeti, közel két billió eurós javaslathoz képest az uniós költségvetés néhány százmilliárd eurós csökkentését kérték.

– írja a Mediafax.

A Politico szerint egy európai diplomata csalódásként értékelte az ír javaslatot, azzal érvelve, hogy a dokumentum a múlt század politikáit részesíti előnyben, ahelyett, hogy felkészítené az Uniót a 21. század kihívásaira.

„Ez a javaslat nem képezheti a tagállamok közötti megállapodás alapját. Sürgősen nagyobb pénzügyi realizmusra és kevesebb pénzügyi »La La Land«-re van szükségünk” – nyilatkozta a diplomata, kijelentésében utalva a magyarul Kaliforniai álom címen ismert musicalfilmre.

„Az Európai Parlament határozottan elutasítja az Európai Unió Tanácsa ír elnökségének javaslatát a következő többéves uniós költségvetés jelentős lefaragásáról – közölte szombaton a Facebook-oldalán Siegfried Mureșan EP-képviselő, aki az elmúlt időszakban azzal került be a híradókba, hogy Nicușor Dan államfő megbízta ugyan kormányalakítással, ám nem sikerült többséget szereznie a parlamentben.

Az EP költségvetési főtárgyalójának bejegyzése szerint az ír elnökség tárgyalási csomagja az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest 8 százalékkal csökkentené az EU 2028-2034-es büdzséjét, és figyelmen kívül hagyja, hogy az Európai Parlament áprilisban a pénzügyi keret 10 százalékos emelését szavazta meg.

• sem az új prioritásokra, például a védelemre és a versenyképességre,
• sem a hagyományos politikákra, így a mezőgazdaságra és a kohézióra.

„Nem beszélhetünk négy éve arról, hogy jobban meg kell védenünk magunkat, hogy aztán most csökkentsük a védelmi költségvetést” – idézte a politikus szavait az Agerpres hírügynökség. Hasonlóképpen elfogadhatatlannak nevezte a versenyképességi források visszavágását, miközben az EU évek óta gazdasági pozícióinak erősítését sürgeti Kínával szemben.

Az EP-képviselő szerint a 10 százalékos emelés nélkül a mezőgazdasági és kohéziós támogatások sem növelhetők a gazdák és a régiók valós igényeinek megfelelő szintre. Bejegyzésében azt is kifogásolta, hogy az ír elnökség nem építette be a tárgyalási csomagba az EP saját forrásokra vonatkozó javaslatait, amelyek a tagállami befizetések növelése nélkül teremthetnének többletbevételt az uniós költségvetés számára.

Mureșan emlékeztetett, hogy a 2028–2034-es többéves pénzügyi keretet a 27 tagállam kormányának egyhangúlag kell elfogadnia, és az EP jóváhagyása nélkül nem léphet hatályba.