
Úgy tesznek, mintha? A honatyák másodszor is megszavazták saját nyugdíjuk megnyirbálását
Fotó: Presidency.ro
„A romániai politikum nem akarja megnyugtatóan rendezni a különnyugdíjak kérdését, különben alkotmányos megoldást találna” – jelentette ki a Krónika megkeresésére Puskás Bálint volt alkotmánybíró a különleges nyugdíjak 85 százalékig terjedő progresszív adóját előíró jogszabály kapcsán.
2020. június 19., 09:172020. június 19., 09:17
2020. június 19., 09:362020. június 19., 09:36
Újra terítéken voltak a különleges nyugdíjak csütörtökön a parlamentben, ezúttal a parlamenti képviselők és szenátorok statútumát kellett a honatyáknak módosítaniuk ahhoz, hogy rájuk is vonatkozzon az egy nappal korábban elfogadott progresszív adó. A két ház együttes ülés keretében fogadta el a módosítást, ami szerint a parlamenti képviselők és szenátorok nyugdíjának azt a hányadát, amely meghaladja a 7001 lejt, 85 százalékos adóval sújtják. A tervezetet 354 törvényhozó támogatta, egy tartózkodott, 43-an nem szavaztak.

A bukaresti képviselőház plénumának szerdai ülésével egy időben megvitatja és véleményezi az alsóház költségvetési-pénzügyi bizottsága a különnyugdíjak megadóztatásáról szóló tervezetet. Erről a plénum ülésének elején döntöttek a képviselők.
A döntésre azt követően volt szükség, hogy a képviselőház szerdán döntéshozó kamaraként módosította az adótörvénykönyvet úgy, hogy 85 százalékig terjedő progresszív adóval sújtják a 7001 lej fölötti különleges nyugdíjakat. A Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) közös módosító javaslata értelmében
Az ülés nem volt mentes vitáktól, a pártok egymást vádolták meg azzal, hogy valójában nem akarják a különleges nyugdíjak összegének csökkentését. A Mentsétek meg Romániát Szövetség ugyanakkor azzal vádolta meg a szociáldemokratákat és társaikat, hogy szándékosan „súlyos hibát vétenek” azzal, hogy a képviselőház által egy nappal korábban elfogadott jogszabályt a két ház együttes ülés keretében is megszavazza, céljuk pedig nem más, mint hogy a különleges nyugdíjak megadóztatásáról szóló jogszabályt aztán a taláros testület alkotmányellenesnek minősítse.
„A romániai politikum nem akarja megnyugtatóan rendezni a különnyugdíjak kérdését, különben alkotmányos megoldást találna” – jelentette ki a Krónika megkeresésére Puskás Bálint volt alkotmánybíró is. Kifejtette, egyértelmű, hogy a különleges nyugdíjak rendszerén sok mindent meg kellene változtatni, mint ahogy az is, hogy a polgárok nem támogatják.
– részletezte Puskás Bálint, aki valószínűnek tartja, hogy a pénzügyi törvénykönyv szerdán elfogadott módosítását az alkotmánybíróságon megóvják, és arra is nagy esély mutatkozik, hogy azt a hátrányos megkülönböztetés miatt alkotmányellenesnek nyilvánítják.
A volt alkotmánybíró szerint lenne megoldás a különnyugdíjak rendezésére, csak arra nincs politikai akarat. A pénzügyi törvénykönyvben a személyi jövedelemadó egységes 10 százalékos kulcsa mellett jelenleg is vannak kivételek, például a sportfogadásokból, a lottónyereményekből származó jövedelmek más elbírálás alá esnek, nagyobb az adójuk. Viszont a szerdán elfogadott módosítás esetében elsősorban az arányosság elve sérül.
„Lehetett volna ezt úgyis meghatározni, hogy a hozzájárulásos nyugdíj feletti különleges nyugdíj részt lépcsőzetesen 30-40-50 százalékig adózzák meg” – véli Puskás Bálint. Szerinte a módosítás diszkriminatív is, hiszen más, különböző állami tisztségben levő alkalmazottak is jutnak aránytalanul nagy jövedelemhez, amit szintén meg kellett volna ilyen megközelítésből progresszívan adózni. Ezek olyan kérdések, melyeket szándékosan megkerültek a törvényalkotók – mondja a volt alkotmányjogász. Emlékeztetett, hogy
„Mindig attól függ, hogy milyen döntések születnek ebben a témában, hogy milyen politikai érdekek állnak a háttérben. A katonaság, a rendőrség, a biztonsági szervek részéről nagy a nyomás, a lobbi, és ez hatékony, mert a mindenkori kormány ezekre támaszkodik. Ezért olyan módon kezdeményezik a szavazók körében népszerű módosításokat, hogy azok ne menjenek át az alkotmánybíróságon” – összegzett Puskás Bálint. Majd arra is kitért, hogy az alkotmánybíróság korábbi döntése értelmében a bírák, ügyészek különleges nyugdíját nem lehet megszüntetni, ám erre is lenne megoldás, hogy elfogadható szintre csökkentsék.
„Az utolsó hat hónapos összkeresetből számolják ki a különnyugdíjat, és így nem átlátható, mit számolnak bele. Egyszerűen csak az utolsó hat hónapos alapbért kellene figyelembe venni, annak egy meghatározott százaléka lehetne a különnyugdíj, és akkor nem lennének visszaélések” – fogalmazta meg véleményét Puskás Bálint.
Normakontrollt kér a legfelsőbb bíróság is
A legfelsőbb bíróság úgy döntött, hogy megtámadja az alkotmánybíróságon a szolgálati nyugdíjak megadóztatásáról szóló jogszabályt – áll a bíróság csütörtöki közleményében. Az Agerpres által idézett dokumentum szerint a legfelsőbb bíróság részlegeinek együttes ülése kielemezte a parlament által elfogadott, az adótörvénykönyvet módosító jogszabályt, és úgy találta, hogy az az alkotmány nem kevesebb mint tíz cikkelyének mond ellent. A közlemény emlékeztet: az alkotmány lehetővé teszi, hogy a legfelsőbb bíróság előzetes normakontrollt kérjen az alkotmánybíróságtól mielőtt egy törvényt kihirdet az államfő.

A Nép Ügyvédje megtámadta csütörtökön az alkotmányíróságon a különnyugdíjak megadóztatásról szóló törvényt – adta hírül az Agerpres.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
szóljon hozzá!