Fotó: RMDSZ
A bukaresti képviselőház plénumának szerdai ülésével egy időben megvitatja és véleményezi az alsóház költségvetési-pénzügyi bizottsága a különnyugdíjak megadóztatásáról szóló tervezetet. A képviselőház végül megszavazta, hogy a speciális juttatásokra 85 százalékos adót vetnek ki.
2020. június 17., 13:112020. június 17., 13:11
2020. június 17., 15:332020. június 17., 15:33
A Liviu Pop, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátora által kezdeményezett törvényjavaslatot 2019-ben fogadta el a szenátus első házként. A plénum szerdai ülésének elején a PSD képviselőházi frakcióvezetője, Alfred Simonis kérte, hogy a plenáris üléssel egy időben a szakbizottság vitassa meg a tervezetet, és az ülés végéig szövegezze meg a véleményezést. „Ha valóban mindannyian el akarjuk törölni a szemtelenül magas nyugdíjakat, szabjuk meg közösen, hogy mennyivel és milyen összeg fölött adóztatjuk meg ezeket” – fogalmazott Simonis.
Florin Roman, a liberálisok képviselőházi frakcióvezetője azt mondta, miután az alkotmánybíróság döntései nem teszik lehetővé a különnyugdíjak eltörlését, kollégái minden bizonnyal megszavazzák a kezdeményezést. Hozzátette, alakulata a progresszív adóztatás bevezetését támogatná, de a különnyugdíjak 70, 80 vagy akár 95 százalékos megadózását is készen állnak megszavazni, ha van erre politikai akarat.
A képviselőház végül döntéshozó kamaraként megszavazta, hogy 85 százalékos adót vetnek ki a 7001 lejesnél nagyobb nyugdíjakra, mégpedig az ezt a küszöböt meghaladó összegre. A PSD, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) közös módosító javaslata értelmében a 2000 lej alatti nyugdíjakat nem adózzák meg, a 2000 és 7000 lej közötti nyugdíjakra 10 százalékos adót vetnek ki, míg a 7001 lejt meghaladó nyugdíjak esetében 85 százalékkal adózzák meg az ezt a küszöböt meghaladó összeget.
A PSD igénylését az RMDSZ, a Népi Mozgalom Párt (PMP) és az USR is támogatta. Mint ismeretes, a bukaresti alkotmánybíróság májusban megállapította: alkotmánysértő, így nem léphet hatályba a különnyugdíjak eltörléséről rendelkező törvény, amelyet januárban ellenszavazat nélkül fogadott el a bukaresti képviselőház. Ennek nyomán megmaradt a bírák, ügyészek, pénzügyőrök, pilóták, parlamenti képviselők, szenátorok és diplomaták különnyugdíja, amelynek mértékét nem járulékbefizetéseik, hanem az illető ágazat számára hozott speciális jogszabályok alapján határozták meg.
Az országos nyugdíjpénztár szerint 2019 végén 3878 volt bíró és ügyész kapott átlagosan 18 716 lejes, 840 volt diplomata átlagosan 5538 lejes, 792 volt parlamenti tisztviselő átlagosan 4547 lejes, 1440 volt pilóta átlagosan 10 891 lejes, 609 volt pénzügyőr átlagosan 7800 lejes és 1800 bírósági jegyző átlagosan 4439 lejes különnyugdíjat. Az aktív szolgálattól visszavonult több mint 178 ezer katona, belügyi alkalmazott közül mintegy 40 ezren kapnak 6000 lejt meghaladó juttatást. Románia tavaly 9 milliárd lejt fordított a különnyugdíjakra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!