
Cosmin Dorobanţu, a Büntetés-végrehajtás Országos Szakszervezeti Szövetségének elnöke
Fotó: Facebook/Cosmin Dorobantu
Egy börtönőr átlagfizetése 5000 lej körül van, beleértve az étkezési pótlékot is, egy eladó a bevásárlóközpontban pedig 4500 lej körül keres havonta; Románia az egyetlen ország Európában, ahol a politikusok lenézik a rendőrök munkáját – nyilatkozta kedden az Agerpres-nek a Büntetés-végrehajtás Országos Szakszervezeti Szövetségének (FSANP) elnöke, Cosmin Dorobanţu.
2022. augusztus 09., 13:532022. augusztus 09., 13:53
„Elégedetlenek vagyunk, mert a kormánypártok, a PSD és a PNL hazudtak nekünk a jelenlegi kormánykoalíció által néhány évvel ezelőtt megszavazott egységes bértörvény alkalmazásáról. Tárgyalásokat folytattunk a politikai pártok székhelyén a PSD és a PNL vezetőivel is, Románia miniszterelnökével is, aki megígérte, hogy legalább a béremelés egy részét megadja nekünk (...) Itt vagyunk augusztusban, és nincs kilátás semmilyen fizetésemelésre, nem tartják be a bértörvény előírásait, amit ugyanezek a politikai döntéshozók hat évvel ezelőtt megszavaztak” – jelentette ki Dorobanţu.
Emlékeztetett arra, hogy december óta hatályban a közalkalmazotti bérek befagyasztásáról szóló rendelet. „Azt mondják, hogy nincs pénz, de ismételten azt tapasztaljuk, hogy kevésbé fontos dolgokra jut. Mi vagyunk az egyetlen ország Európában, ahol a politikusok ilyen megvetéssel viseltetnek az emberek iránt” – szögezte le a szakszervezeti vezető.
Azt is nehezményezte, hogy sem a rendőröket, sem a börtönőröket nem látták el korszerű felszereléssel, még mindig a 2000-es évekbeli, rossz minőségű egyenruhákban kell megjelenniük az állampolgárok előtt. Mindezek miatt „kísértésekbe esnek”, és a rendőrök és a börtönőrök munkájának minősége a polgárokra is visszahat, állította Dorobanţu.
A rendőröket, illetve a börtönőröket tömörítő szakszervezeti szövetségek több tucatnyi képviselője kedden 10 és 12 óra között a pénzügyminisztérium székhelye előtt demonstrált, követelve a bértörvénybe foglaltak betartását, a bérpótlékok kifizetését és a katonai állami nyugdíjak újraszámolását. A szakszervezeti szövetség képviselői figyelmeztetnek, hogy ha a lehető legrövidebb időn belül nem kapnak pozitív választ a kormánytól, akkor kiterjesztik a tüntetéseket országos szintre.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
szóljon hozzá!