Idéntől edzőtermi bértletet is kaphatnak a romániai alkalmazottak
Fotó: 123RF
Az ösztönző bérek, magánegészségügyi és nyugdíjbiztosítás mellett rendszeresen megszervezett közösségi összejövetelekkel, sportolási lehetőségekkel vagy akár masszázs- és fesztiválbérletekkel kívánják egyes munkaadók vonzóvá tenni a munkahelyeket az alkalmazottak számára. Noha jogi lehetőség létezik a munkaadó által részben adómentesen adható juttatásokra, ez leginkább a multinacionális cégeknél vagy az IT-szektorban dolgozók „kiváltsága”.
2023. február 05., 20:142023. február 05., 20:14
2023. február 05., 22:432023. február 05., 22:43
Idéntől bővült a munkavállalóknak nyújtandó bónuszok, juttatások köre, a januárban elfogadott és az államfő által kihirdetett jogszabály értelmében edzőtermi bérletet és gyógykezelési jegyeket is biztosíthatnak alkalmazottaiknak a romániai cégek. Ezek a kiadások adómentesek és munkavállalónként évi 400 euróig leírhatók.
Debreczeni László adószakértő korábban lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a munkavállalók körében végzett felmérésekben a különböző jogok és fizetésen kívül nyújtható előnyök és/vagy kedvezmények szavatolása előkelő helyen szerepel az alkalmazottak elvárásai között, ezért a munkáltatóknak meg kell fontolniuk, hogy éljenek ezekkel a lehetőségekkel, hiszen így megtartják és ösztönzik az alkalmazottaikat. A juttatásokon és bónuszokon kívül döntő szempont lett a távmunka lehetősége is a munkavállalók jó részénél.
Gálffy Csanád, a Székelyudvarhelyen és Kolozsváron irodát működtető Minic Studio társalapítója a Krónika megkeresésére elmondta, igyekeznek a körülményekhez mérten minél több lehetőséget biztosítani az alkalmazottaiknak, leginkább olyan bónuszokat ajánlanak, és programokat szerveznek, amelyeket szélesebb körben igényelnek a kollégák. A tizenegy éve, jelenleg 28 alkalmazottal működő szoftverfejlesztő kisvállalkozás alkalmazottai rendszeresen járnak bowlingozni, heti két alkalommal van gerinctorna az irodában, több alkalommal is szerveznek céges összejöveteleket, ezen kívül minden alkalmazottjuknak fizetik a magán-balesetbiztosítást.
„Mivel kisvállalkozás vagyunk, nem igazán van lehetőségünk felvenni a versenyt a nagy cégek által felajánlott juttatáscsomagok mértékével. Nyilván szeretnénk a lehető legtöbbet nyújtani ezen a téren is, a tapasztalat viszont azt mutatja, hogy
– fogalmazott a cégvezető. Rámutatott: a juttatások kiválasztásánál alapul vették a számítógépes ülőmunka velejáróit és azokat a szükségleteket, amelyek ezek mentén kialakulhatnak.
A projekt kezdeményezői abban bíznak, hogy a gyógykezelési juttatások révén javulhat a munkahelyi teljesítmény, és csökkenhet a munkaképességet veszélyeztető betegségek száma.
Fotó: Facebook/Bálványos Resort
„Ennek megfelelően kerestünk konkrét megoldásokat és lehetőségeket Udvarhely-viszonylatban. Igyekeztünk gondolni a mozgásra, sportolásra, közös filmnézésre és nyilván a céges eseményekre, a közös evés-ivásra” – sorolta a leginkább külföldi ügyfeleknek, valamint hazai zöldmezős projekteken dolgozó, webes szoftverfejlesztéssel foglalkozó cég társalapítója. Hozzátette,
Egy Romániában készült, friss felmérés szerint az 1990-es évek közepe és a 2010-es évek első fele között született Z generáció tagjai számára legfontosabb motiváció az anyagi biztonság és függetlenség megszerzése.
Ám sokak számára nem a bónuszok, voucherek, extrajuttatások a döntőek a munkahelyválasztásnál. Fecske Nándor csíkszeredai származású, jelenleg Magyarországon élő fiatalember kilenc éve dolgozik programozóként, jelenleg egy amerikai ügyfeleknek dolgozó kolozsvári szoftverfejlesztő cég munkatársa.
A Krónikának elmondta, kezdő programozóként abból a szempontból is fontosnak tartotta a munkahelyi közösséget, hogy számára a munkahely az informális tudásmegosztás, a gyorsabb tapasztalatszerzés színtere is volt, ezért szívesen használt ki minden olyan lehetőséget, amely a kollégák közötti szorosabb kapcsolat kiépítését segítette.
„Elsősorban a programozásnál használt technológia szerint mérlegeltem, hogy elfogadok egy ajánlatot, vagy sem.
illetve találtam olyan mentort, akitől tanulni lehetett. Ilyenkor természetesen számítottak a közös programok is, hogy minél hatékonyabban működhessünk együtt, ilyenek voltak a külföldi konferenciák, amelyeken a kollégákkal közösen vettünk részt, és tanultunk meg egy-egy technológiát” – mondta a programozó fiatalember.
ugyanis több mint hat éve külföldön él és távmunkában dolgozik, így nem is lenne alkalma igénybe venni azokat. „Az utóbbi években a prioritásaim változtak, csak akkor vállalok el egy adott munkát, ha rugalmas időbeosztással dolgozhatok, és nem kell bejárnom az adott munkahelyre, hanem távolról is végezhetem a feladataimat, ezenkívül természetesen a fizetés is döntő tényező” – tette hozzá a csíkszeredai fiatalember.
Az idei hivatalos munkaszüneti napok több mint fele esik hétvégére, azaz a tizenöt hivatalos szabadnap közül csak hét lesz hétköznap. Akaratlanul is kellemetlenül érinti a dolgozókat a kevesebb hivatalos szabadnap híre, pszichológus fejtette ki a Székelyhonnak ennek lélektani okát.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!