Az anyagi jólét a legfontosabb a fiatalok számára – Közgazdász a Z generáció motivációiról

Változó viszony

Szabó Árpád közgazdász, a Partiumi Keresztény Egyetem gazdaságtudományi tanszékének adjunktusa a Krónikának elmondta, az anyagi biztonság felé történő értékeltolódást leginkább generációs láncolatban lehet megérteni. Mint rámutatott: az 1920–25-ös években született veterán generáció tagjai az 1928-as gazdasági válság következményeiben nőttek fel, majd ’39-ben következett a háború, amely a nagykorúvá váló fiúkat szintén érintette. Azok, akik túlélték a háborút, hazatértek, majd keményen kezdtek dolgozni, hogy felépítsék lerombolt országaikat, és jobb életet teremtsenek családjuknak. Ezt követte az 1945 után született baby boomer generáció, amelynek tagjai a háborúból hazatért katonák gyermekeiként mindent megkaptak szüleiktől. Szintén ők szerveztek ’68-ban egyetemistaként diáktüntetéseket.

A baby boomerek gyerekei már az X generációhoz tartoznak: Romániában, ’65-ben az abortuszt betiltó rendeletet követően a nem kívánt gyerekek is megszülettek, akik később megdöntötték a kommunizmust. „Jött a rendszerváltás, és a filmekből láttuk az amerikaiak életmódját, csak azt nem tudtuk, hogy mennyit dolgoznak azért, hogy megteremtsék maguknak az adott életszínvonalat. A filmekben közvetített történetek csak a lakosság 1–2 százalékára voltak érvényesek” – vázolta a közgazdász.

Ezt a tendenciát erősíti a felmérésből származó adat is, amely rámutat, hogy a fiatalok mindössze 33 százaléka akar maradandót alkotni.

Azonnal mindent megszerezni

A közösségi érzés gyengüléséhez és az anyagiak előtérbe kerüléséhez a technológia robbanásszerű fejlődése is hozzájárult. A szakember szerint a médiában közvetített tartalmak erősen befolyásolják ezt a jelenséget. Legtöbben azért dolgoznak, hogy megvásárolhassák a közösségi oldalakon látott eszközöket, amelyekről úgy gondolják, szükségesek a kiteljesedett, boldog élethez. „A technológia fejlődésével az információ mindenki számára azonnal elérhető, ez türelmetlenné teszi az embereket. Az elemzésből az is kitűnik, hogy a legtöbb fiatal 1–2 év után szeretne előlépni a munkahelyén. A baby boomerek általában onnan mentek nyugdíjba, ahol dolgozni kezdtek – ezt manapság el sem tudnánk képzelni” – tette hozzá.

A közgazdász szerint a türelem mellett a teljesítmény értékelése, az egészséges versenyszellem is kiveszőben van a Z generáció tagjai közt. Rámutatott, a nagyobb városok vállalkozói szintén arról számolnak be, hogy a fiatalok egy 200–300 lejes fizetésbeli különbség miatt képesek munkahelyet váltani. „Ez gondot jelent, hiszen így egyetlen munkahelyen sem fognak tapasztalatot szerezni, ugyanakkor a vállalkozó számára is többletköltséget jelent a munkások betanítása. Épp emiatt a cégek igyekeznek elhalászni egymás elől a betanított, jó munkaerőt” – egészítette ki. Bár Romániában erre vonatkozó statisztika még nem született, a szakember elmondta, hogy

Fejlettebb, előrelátó generáció?

A rugalmas, hibrid vagy online munkavégzés kapcsán Szabó Árpád elmondta, hogy bár sokak számára kecsegtető lehet, sokkal nagyobb önfegyelmet és koncentráltságot igényel, mint a hagyományos közegben végzett munka. „A felmérés szerint a Z generáció képes a multitaskingra (több tevékenység egyidejű végzése – szerk. megj.), pedig az emberi agy alapvetően egyszerre csak egy dologra tud koncentrálni. Meg lehet próbálni, de valószínűleg egyik tevékenység sem lesz elmélyülten végezve, ami hatással van a munka minőségére is” – mondta a közgazdász.

Mint mondta, legtöbben egyszerre több zene- és filmlejátszó csatornára is előfizetnek, amelyek ugyan önmagukban nem kerülnek sokba, de összeszámolva akár a közköltség- vagy az energiaszámlákat is fedezhetik. Mindemellett a felmérés arra enged következtetni, hogy a fiatal generáció jobban tervez, mint idősebb társaik. Szabó Árpád szerint erre az ukrajnai háború és az annak mentén kialakuló válsághelyzet is hozzájárul, amely arra készteti a fiatalokat, hogy hosszú távon kezdjenek gondolkodni.

Ellentmondásos tendencia

Egy korban, ahol az anyagi és egészségügyi jólét feltételei az előző generációhoz képest sokkal több ember számára meg vannak teremtve, ellentmondásosnak tűnhet, hogy továbbra is az anyagi biztonság a fiatalok első számú motivációja. A szakember szerint ez azért is lehet így, mert a technológia fejlődésével a vallásos hit és az emberi értékekre való törekvés valamelyest háttérbe szorul. „Ha nincs bennem egy hitre alapozó, erkölcsi normarendszer, és nem hiszek a spiritualitásban, akkor csak az lesz fontos, hogy megszerezzek mindent, amitől az adott pillanatban jól érzem magam. Emellett a média is folyamatos információkkal bombáz arra vonatkozóan, hogyan kell öltözködni, viselkedni, és milyen eszközökre van szükség a mindennapokban, ez pedig tudat alatt beépül az emberekbe” – magyarázta. Hozzátette, ahhoz, hogy ez változzon, erős felismerésre és fokozott tudatosságra van szükség.

Kérdésünkre a szakember arra is kitért, mi várható a 2010 után született alfa generációnál az anyagi jólét és a munkavégzés kapcsán: mint mondta, az ún. „digitális bennszülöttek”, mint ahogy a nevük is jelzi, már beleszülettek a modern technológiai eszközök világába, ezek kezelését pedig nagyon hamar, magas szinten képesek elsajátítani. A technológia ilyen szintű fejlődésével a közgazdász szerint egy olyan léptékű forradalom van kilátásban, mint amilyen a vadászatról a gazdálkodó életformára történő váltás volt az emberiség történetében.

– egészítette ki Szabó Árpád.