2009. március 27., 10:322009. március 27., 10:32
Mint hangsúlyozta: közös nevezőre kell jutni, meg kell védeni a periféria gazdaságait a pénzügyi csapástól, amelynek kiváltásához semmi közük. Soros úgy látja, Barack Obama amerikai elnök sikeressé tehetné a G20-találkozót, ha olyan megoldást javasolna, hogy a kelet-európai és afrikai fejlődő országok nagyobb öszszeget kölcsönözhessenek a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF).
Megítélése szerint a világgazdaság feltőkésítésének sürgős feladatát elsősorban az IMF-nek kell végrehajtani; akármennyire is tökéletlen és sokan bírálják, ez az egyetlen rendelkezésre álló intézmény. Rámutatott, a londoni találkozón várhatóan megduplázzák az IMF eszközállományát, de ez nem nyújt rendszerszintű megoldást a fejlődő világ számára. Úgy vélte, ilyen megoldást nyújthatna az IMF 1969-ben létrehozott úgynevezett különleges lehívási joga (SDR, a pénzintézet elszámolási egysége), amely szerinte nemzetközi tartalékvalutaként működhetne.
Elképzelése szerint az IMF tartalékának egyszeri növelésén túl évente jelentős SDR-t kellene kibocsátani, mondjuk 250 milliárd dollár értékben, amíg a recesszió tart. Soros szerint a G20-csúcson már nem lehet egyetértésre jutni az SDR-kibocsátásról, ám ha személyesen Obama elnök javasolná, akkor ez élénkítené a piacokat, miáltal a találkozó jelentős siker volna. A befektető figyelmeztetett: ha az Egyesült Államok nem lesz képes a várakozásoknak megfelelően megoldást találni a globális krízisre, akkor megszűnik domináns pénzügyi hatalom lenni. S ha a globális pénzügyi rendszer szétesik, valószínűleg Kína tör az élre.
A 78 éves magyar származású befektető azon kevés üzletember közé tartozik, akik előre jelezték a nemzetközi hitelválságot. Mint elmondta, a válságot előrelátva jobban fel tudta készíteni Quantum nevű befektetési alapját a vihar átvészelésére. Soros azon néhány tucatnyi Wall Street-i üzletember egyike, akik a hitelválság közepette is jelentős profitra tettek szert.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániaiak csaknem fele kizárólag itthon tölti szabadságát, vagy a belföldi turizmust külföldi utazásokkal kombinálja a nemzetközi feszültségek és a légi járatokkal kapcsolatos bizonytalanságok közepette.
Ronthatja Románia államadós-besorolásának kilátásait a Moody's Ratings, ha a kormány nem tudja hatékonyan végrehajtani fiskális konszolidációs tervét – derül ki a nemzetközi hitelminősítő időszakos elemzéséből.