2009. március 27., 10:322009. március 27., 10:32
Mint hangsúlyozta: közös nevezőre kell jutni, meg kell védeni a periféria gazdaságait a pénzügyi csapástól, amelynek kiváltásához semmi közük. Soros úgy látja, Barack Obama amerikai elnök sikeressé tehetné a G20-találkozót, ha olyan megoldást javasolna, hogy a kelet-európai és afrikai fejlődő országok nagyobb öszszeget kölcsönözhessenek a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF).
Megítélése szerint a világgazdaság feltőkésítésének sürgős feladatát elsősorban az IMF-nek kell végrehajtani; akármennyire is tökéletlen és sokan bírálják, ez az egyetlen rendelkezésre álló intézmény. Rámutatott, a londoni találkozón várhatóan megduplázzák az IMF eszközállományát, de ez nem nyújt rendszerszintű megoldást a fejlődő világ számára. Úgy vélte, ilyen megoldást nyújthatna az IMF 1969-ben létrehozott úgynevezett különleges lehívási joga (SDR, a pénzintézet elszámolási egysége), amely szerinte nemzetközi tartalékvalutaként működhetne.
Elképzelése szerint az IMF tartalékának egyszeri növelésén túl évente jelentős SDR-t kellene kibocsátani, mondjuk 250 milliárd dollár értékben, amíg a recesszió tart. Soros szerint a G20-csúcson már nem lehet egyetértésre jutni az SDR-kibocsátásról, ám ha személyesen Obama elnök javasolná, akkor ez élénkítené a piacokat, miáltal a találkozó jelentős siker volna. A befektető figyelmeztetett: ha az Egyesült Államok nem lesz képes a várakozásoknak megfelelően megoldást találni a globális krízisre, akkor megszűnik domináns pénzügyi hatalom lenni. S ha a globális pénzügyi rendszer szétesik, valószínűleg Kína tör az élre.
A 78 éves magyar származású befektető azon kevés üzletember közé tartozik, akik előre jelezték a nemzetközi hitelválságot. Mint elmondta, a válságot előrelátva jobban fel tudta készíteni Quantum nevű befektetési alapját a vihar átvészelésére. Soros azon néhány tucatnyi Wall Street-i üzletember egyike, akik a hitelválság közepette is jelentős profitra tettek szert.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.