
A kukában landol. Nagyon sok kenyér, zöldség is az élelmiszerpazarlás áldozatául esik
Fotó: Haáz Vince
A romániai lakosok többsége bűntudatot érez, amikor ételt dob a szemétbe, ennek ellenére havonta több mint 200 lej értékű élelmiszert pazarolnak el – derül ki az UP Romania, a béren kívüli juttatások egyik piacvezető szereplője által a Reveal Marketing Research kutatócéggel közösen készített közvélemény-kutatásból. Amelynek eredményei ugyanakkor arra is rávilágítanak, hogy a fiatalok pazarolják a legtöbb élelmiszert, míg az idősebbek vélhetően azért kerülik az élelmiszer-pazarlást, mert úgy nevelték őket, hogy hogy „az ételt nem szabad kidobni”, vagy hogy „gondoljanak az éhező gyerekekre”.
2025. június 02., 21:042025. június 02., 21:04
Az élelmiszerpazarlás jelentős pénzügyi veszteségeket okoz. A romániai lakosok többsége azt állítja, hogy hetente pénzkidobással szembesül a kidobott élelmiszerek miatt – irányítják rá a figyelmet az Economica.net gazdasági portál által ismertetett közvélemény-kutatás eredményei.
Míg az UP Romaniának a Reveal Marketing Research kutatócéggel közösen készített felmérése során megkérdezettek 66 százaléka mondta azt, hogy 50 lejnél kevesebbet érő élelmiszert dob ki, addig a megkérdezettek 3 százaléka 200 lejnél is többet ismert be. A fiatalabbak továbbra is nagyobb veszteségekről számolnak be, míg az 55 év felettiek hatékonyabb élelmiszergazdálkodásról tesznek tanúbizonyságot, és jobban tisztában vannak a pénzügyi következményekkel.
A felmérés eredményei összefoglaló elemzés szerint az élelmiszer-pazarlás egyik fő oka a fogyasztási szükségletek helytelen becslése.
A romániai lakosok mintegy 45 százaléka hetente többször vásárol, míg 13 százalékuk hetente egyszer. Sokan pedig többet vásárolnak, mint amennyire igazából szükségük van, különösen az ünnepek környékén, amikor túlbecsülik az igényeket.
A 18–34 évesek a felelősek a legtöbb kukában landoló élelmiszerért, szemben az idősekkel, akik lényegesen kevesebbet dobnak ki.
Az elemzés idézi Iulian Stănescu szociológust, aki szerint a háttérben egyebek mellett az áll, hogy a fiatalok ritkábban vásárolnak, és dinamikusabb életritmus mentén élnek, ami bizonyos mértékig indokolja az élelmiszerpazarlást. Ugyanakkor egyre többen szeretnek étteremben enni vagy online vásárolni.
„Bár a fiatalok még mindig nagyobb hajlamot mutatnak a pazarlásra, a társadalmi nyomás és az információhoz való hozzáférés segíthet nekik abban, hogy felelősségteljesebb szokásokat alakítsanak ki. Alapvető fontosságú, hogy a fenntartható étkezési kultúra kialakítása érdekében továbbra is beruházzunk az oktatásba és a tudatosságba” – jelentette ki Marius Luican, a Reveal Marketing Research ügyvezető igazgatója.
Ahogy az elemzés is aláhúzza: a nevelés és a szülőktől tanult kulturális értékek befolyásolják leginkább az étkezési szokásokat.
Ezzel szemben a fiatalabb generációk kevésbé voltak kitéve ezeknek a hagyományos szabályoknak. Az olyan mondatokat, mint „gondolj az éhező gyerekekre” a válaszadók 69 százaléka említette, különösen a nők és a 35–55 évesek, ami azt jelzi, hogy a kulturális normák egyértelműen befolyásolják a pazarlással kapcsolatos felfogást.
A megkérdezettek több mint fele (53%) el is ismerte, hogy a családja hagyományai és értékei befolyásolják étkezési szokásait. Az 55 év felettiek körében ez az arány eléri a 65 százalékot, ami azt jelzi, hogy szoros kapcsolat van a hagyományos nevelés és az erőforrásokra való odafigyelés között.
A skála másik végén a 35 év alatti fiatalok állnak, akik azt mondják, hogy kevésbé befolyásolják őket ezek az értékek:
Az Európai Bizottság becslése szerint az EU-ban rendelkezésre álló élelmiszerek mintegy 10 százalékát dobják ki, miközben az EU-ban több mint 37 millió embernek csak kétnaponta egyszer van lehetősége minőségi ételt fogyasztani. Romániában a becsült adatok szerint évente 2,5 millió tonna élelmiszer landol a kukában, ami fejenként 150 kilogrammnak felel meg.

Hűtőhasználati útmutatót állított össze karácsonyra a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programjában.
A Fekete-tenger kontinentális talapzatán található Neptun Deep földgázlelőhely egyszerre teszi Romániát az Egyesült Államok és Oroszország riválisává a gázexport terén – áll egy friss elemzésben.
A FrieslandCampina romániai leányvállalata a megszokott módon folytatja tevékenységét – közölte pénteken este a holland cég annak kapcsán, hogy kiderült: kútba esett a magyar Bonafarm terve, hogy felvásárolja a Napolact erdélyi tejgyárait.
Azok a nyugdíjasok, akiknek havi jövedelme legfeljebb 3000 lej, a 2026. decemberi nyugdíjjal együtt kapják meg az állami támogatás második részletét – erősítette meg az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) a Digi24.ro megkeresésére.
Új rendelettel próbálja védeni a romániai sertéstartókat a mezőgazdasági minisztérium, miközben a hazai gazdaságok egy része már az önköltséget sem tudja kitermelni az élő sertés értékesítéséből.
Hosszas várakozást, több, az utolsó métereken eszközölt változtatást követően pénteken a lakosság számára is elrajtol a Zöld házként ismert, idén kizárólag napelemes akkumulátorok beszerzését finanszírozó kiírás. Most is nagy az elégedetlenség.
Ismét sokan teszik fel a kérdést: szükség van-e egyáltalán cash-re, amikor telefonunkkal, okosóránkkal is fizethetünk? Olyan jegybanki illetékes ad választ kérdésre, akinek az aláírása ott virít a bankjegyeken.
Idén sem marad el a vasútjegyek drágítása, amely az elmúlt években már hagyománynak számított.
Hatalmas veszteséget termelnek az állami cégek – jelentette be Marian Neacșu miniszterelnök-helyettes, aki egyben a belügyminiszteri tisztséget is betölti.
Csődbe ment a Román Vasúttársaság tetemes veszteséget generáló és óriási adósságot felhalmozó áruszállító ágazata, a CFR Marfă.
A romániai lakosság közel 60 százaléka megpróbál minden hónapban félretenni valamennyi pénzt, ám 75 százalékuk még így sem tudna megbirkózni a váratlan kiadásokkal. Mit csinálnának, ha nyernének egy óriási pénzösszeget?
szóljon hozzá!