
Fotó: Gozner Gertrud
2011. április 06., 07:512011. április 06., 07:51
Az előző három hónaphoz képest 3,4 százalékkal növekedett a háztartások havi átlagjövedelme a 2010-es év utolsó negyedévében, ami átlagosan 2308 lejt jelent, ugyanakkor a kiadások is nagyobbak voltak: ezek 4,5 százalékkal növekedtek, és átlagosan 2114 lejt tettek ki havonta, vagyis a jövedelem 91,6 százalékát – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által tegnap nyilvánosságra hozott adatokból. Az egy főre eső havi átlagjövedelem 797 lej, ami 3,5 százalékos növekedést jelent a 2010-es év július és szeptember közötti időszakához képest, a kiadások pedig elérik a 730 lejt, ami 4,58 százalékos növekedést jelent.
A háztartások pénzbeli jövedelme a tavalyi év utolsó negyedében átlagosan 1906 lej volt, ami személyre lebontva átlagosan 658 lejt jelent, a természetbeni jövedelmek összértéke pedig elérte a háztartásonkénti 402, illetve személyenkénti 139 lejes átlagértéket.
A legfőbb jövedelemforrást a bérek jelentették, ezek a háztartások összbevételének 48,6 százalékát tették ki, ami 0,5 százalékpontos csökkenés a tavalyi első, 2,1-es a második és 0,4-es a harmadik negyedévhez képest.
A szolgáltatásokból a jövedelmek 25,3, mezőgazdasági tevékenységből 2,5, független tevékenységből 2,6, eladásokból pedig 1,6 százaléka származott. A természetbeni jövedelmek az összjövedelem 17,4 százalékát teszik ki, ezek zöme (15,6 százalék) mezőgazdasági termékek értékesítéséből származik.
A jövedelmek között jelentős eltérések mutatkoznak abból a szempontból, hogy városi vagy vidéki környezetben élő személyekről van szó. A városi háztartások átlagjövedelme a tavalyi év utolsó negyedében 30,3 százalékkal haladta meg a vidéki háztartásokét, és 11,1 százalékkal az országos átlagot. A városi háztartások jövedelme 61,7 százalékban bérből, 23,9 százalékban pedig szolgáltatásokból származott, a természetbeni jövedelmek aránya csupán 8,4 százalékos volt.
Vidéken ugyanakkor a legfőbb jövedelemforrás a mezőgazdasági tevékenység, ez az összjövedelem 38,1 százalékát biztosította. A szolgáltatások aránya 27,6, a béreké pedig 25,7 százalék. A háztartások kiadásai a 2010-es év utolsó három hónapjában 72,7 százalékban élelmiszer-ipari, nem élelmiszer jellegű javak, valamint szolgáltatások ellenértékét jelentették, a különböző adók és illetékek a kiadások 15 százalékát tették ki, míg 7,5 százalékot a háztáji gazdaságok üzemeltetéséhez szükséges kiadások jelentették. Befektetésekre, lakásvásárlásra vagy -építésre, föld vagy földművelésre alkalmas eszközök vásárlására, esetleg részvényvásárlásra elenyésző hányada, összességében csupán 0,8 százaléka jutott a kiadásoknak.
A háztartások fogyasztásának 40,8 százalékát tették ki az élelmiszerek és a nem alkoholtartalmú italok, ez az arány a tavalyi első negyedben 40,7, a másodikban 41,4, a harmadikban pedig 41 százalék volt. A lakásfenntartásra – víz-, gáz,- villany-, távhő-, üzemanyagszámlák, bútorvásárlás és lakberendezési cikkek – szánt összegek aránya eléri az összkiadások 20,6 százalékát. Szállodákban, kávézókban és vendéglőben az összkiadás 1,3 százaléka ment el.
| A nettó nominális átlagbér 1414 lej volt februárban, ez 0,7 százalékkal (10 lejjel) alacsonyabb, mint januárban, ugyanakkor 0,2 százalékkal nagyobb, mint 2010 februárjában – derül ki az INS tegnapi adataiból. A legnagyobb nettó átlagbért a dohányiparban, a legkisebbet a vendéglátóiparban mérték. Míg a dohányiparban az összeg 3790 lej, addig a vendéglátóiparban csupán 855 lej. A februári bruttó átlagbér 1944 lej, ez 1 százalékkal kevesebb a januári összegnél. |
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
szóljon hozzá!