
Fotó: Gozner Gertrud
2011. április 06., 07:512011. április 06., 07:51
Az előző három hónaphoz képest 3,4 százalékkal növekedett a háztartások havi átlagjövedelme a 2010-es év utolsó negyedévében, ami átlagosan 2308 lejt jelent, ugyanakkor a kiadások is nagyobbak voltak: ezek 4,5 százalékkal növekedtek, és átlagosan 2114 lejt tettek ki havonta, vagyis a jövedelem 91,6 százalékát – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által tegnap nyilvánosságra hozott adatokból. Az egy főre eső havi átlagjövedelem 797 lej, ami 3,5 százalékos növekedést jelent a 2010-es év július és szeptember közötti időszakához képest, a kiadások pedig elérik a 730 lejt, ami 4,58 százalékos növekedést jelent.
A háztartások pénzbeli jövedelme a tavalyi év utolsó negyedében átlagosan 1906 lej volt, ami személyre lebontva átlagosan 658 lejt jelent, a természetbeni jövedelmek összértéke pedig elérte a háztartásonkénti 402, illetve személyenkénti 139 lejes átlagértéket.
A legfőbb jövedelemforrást a bérek jelentették, ezek a háztartások összbevételének 48,6 százalékát tették ki, ami 0,5 százalékpontos csökkenés a tavalyi első, 2,1-es a második és 0,4-es a harmadik negyedévhez képest.
A szolgáltatásokból a jövedelmek 25,3, mezőgazdasági tevékenységből 2,5, független tevékenységből 2,6, eladásokból pedig 1,6 százaléka származott. A természetbeni jövedelmek az összjövedelem 17,4 százalékát teszik ki, ezek zöme (15,6 százalék) mezőgazdasági termékek értékesítéséből származik.
A jövedelmek között jelentős eltérések mutatkoznak abból a szempontból, hogy városi vagy vidéki környezetben élő személyekről van szó. A városi háztartások átlagjövedelme a tavalyi év utolsó negyedében 30,3 százalékkal haladta meg a vidéki háztartásokét, és 11,1 százalékkal az országos átlagot. A városi háztartások jövedelme 61,7 százalékban bérből, 23,9 százalékban pedig szolgáltatásokból származott, a természetbeni jövedelmek aránya csupán 8,4 százalékos volt.
Vidéken ugyanakkor a legfőbb jövedelemforrás a mezőgazdasági tevékenység, ez az összjövedelem 38,1 százalékát biztosította. A szolgáltatások aránya 27,6, a béreké pedig 25,7 százalék. A háztartások kiadásai a 2010-es év utolsó három hónapjában 72,7 százalékban élelmiszer-ipari, nem élelmiszer jellegű javak, valamint szolgáltatások ellenértékét jelentették, a különböző adók és illetékek a kiadások 15 százalékát tették ki, míg 7,5 százalékot a háztáji gazdaságok üzemeltetéséhez szükséges kiadások jelentették. Befektetésekre, lakásvásárlásra vagy -építésre, föld vagy földművelésre alkalmas eszközök vásárlására, esetleg részvényvásárlásra elenyésző hányada, összességében csupán 0,8 százaléka jutott a kiadásoknak.
A háztartások fogyasztásának 40,8 százalékát tették ki az élelmiszerek és a nem alkoholtartalmú italok, ez az arány a tavalyi első negyedben 40,7, a másodikban 41,4, a harmadikban pedig 41 százalék volt. A lakásfenntartásra – víz-, gáz,- villany-, távhő-, üzemanyagszámlák, bútorvásárlás és lakberendezési cikkek – szánt összegek aránya eléri az összkiadások 20,6 százalékát. Szállodákban, kávézókban és vendéglőben az összkiadás 1,3 százaléka ment el.
| A nettó nominális átlagbér 1414 lej volt februárban, ez 0,7 százalékkal (10 lejjel) alacsonyabb, mint januárban, ugyanakkor 0,2 százalékkal nagyobb, mint 2010 februárjában – derül ki az INS tegnapi adataiból. A legnagyobb nettó átlagbért a dohányiparban, a legkisebbet a vendéglátóiparban mérték. Míg a dohányiparban az összeg 3790 lej, addig a vendéglátóiparban csupán 855 lej. A februári bruttó átlagbér 1944 lej, ez 1 százalékkal kevesebb a januári összegnél. |
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
szóljon hozzá!