
Fotó: Gozner Gertrud
2011. április 06., 07:512011. április 06., 07:51
Az előző három hónaphoz képest 3,4 százalékkal növekedett a háztartások havi átlagjövedelme a 2010-es év utolsó negyedévében, ami átlagosan 2308 lejt jelent, ugyanakkor a kiadások is nagyobbak voltak: ezek 4,5 százalékkal növekedtek, és átlagosan 2114 lejt tettek ki havonta, vagyis a jövedelem 91,6 százalékát – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által tegnap nyilvánosságra hozott adatokból. Az egy főre eső havi átlagjövedelem 797 lej, ami 3,5 százalékos növekedést jelent a 2010-es év július és szeptember közötti időszakához képest, a kiadások pedig elérik a 730 lejt, ami 4,58 százalékos növekedést jelent.
A háztartások pénzbeli jövedelme a tavalyi év utolsó negyedében átlagosan 1906 lej volt, ami személyre lebontva átlagosan 658 lejt jelent, a természetbeni jövedelmek összértéke pedig elérte a háztartásonkénti 402, illetve személyenkénti 139 lejes átlagértéket.
A legfőbb jövedelemforrást a bérek jelentették, ezek a háztartások összbevételének 48,6 százalékát tették ki, ami 0,5 százalékpontos csökkenés a tavalyi első, 2,1-es a második és 0,4-es a harmadik negyedévhez képest.
A szolgáltatásokból a jövedelmek 25,3, mezőgazdasági tevékenységből 2,5, független tevékenységből 2,6, eladásokból pedig 1,6 százaléka származott. A természetbeni jövedelmek az összjövedelem 17,4 százalékát teszik ki, ezek zöme (15,6 százalék) mezőgazdasági termékek értékesítéséből származik.
A jövedelmek között jelentős eltérések mutatkoznak abból a szempontból, hogy városi vagy vidéki környezetben élő személyekről van szó. A városi háztartások átlagjövedelme a tavalyi év utolsó negyedében 30,3 százalékkal haladta meg a vidéki háztartásokét, és 11,1 százalékkal az országos átlagot. A városi háztartások jövedelme 61,7 százalékban bérből, 23,9 százalékban pedig szolgáltatásokból származott, a természetbeni jövedelmek aránya csupán 8,4 százalékos volt.
Vidéken ugyanakkor a legfőbb jövedelemforrás a mezőgazdasági tevékenység, ez az összjövedelem 38,1 százalékát biztosította. A szolgáltatások aránya 27,6, a béreké pedig 25,7 százalék. A háztartások kiadásai a 2010-es év utolsó három hónapjában 72,7 százalékban élelmiszer-ipari, nem élelmiszer jellegű javak, valamint szolgáltatások ellenértékét jelentették, a különböző adók és illetékek a kiadások 15 százalékát tették ki, míg 7,5 százalékot a háztáji gazdaságok üzemeltetéséhez szükséges kiadások jelentették. Befektetésekre, lakásvásárlásra vagy -építésre, föld vagy földművelésre alkalmas eszközök vásárlására, esetleg részvényvásárlásra elenyésző hányada, összességében csupán 0,8 százaléka jutott a kiadásoknak.
A háztartások fogyasztásának 40,8 százalékát tették ki az élelmiszerek és a nem alkoholtartalmú italok, ez az arány a tavalyi első negyedben 40,7, a másodikban 41,4, a harmadikban pedig 41 százalék volt. A lakásfenntartásra – víz-, gáz,- villany-, távhő-, üzemanyagszámlák, bútorvásárlás és lakberendezési cikkek – szánt összegek aránya eléri az összkiadások 20,6 százalékát. Szállodákban, kávézókban és vendéglőben az összkiadás 1,3 százaléka ment el.
| A nettó nominális átlagbér 1414 lej volt februárban, ez 0,7 százalékkal (10 lejjel) alacsonyabb, mint januárban, ugyanakkor 0,2 százalékkal nagyobb, mint 2010 februárjában – derül ki az INS tegnapi adataiból. A legnagyobb nettó átlagbért a dohányiparban, a legkisebbet a vendéglátóiparban mérték. Míg a dohányiparban az összeg 3790 lej, addig a vendéglátóiparban csupán 855 lej. A februári bruttó átlagbér 1944 lej, ez 1 százalékkal kevesebb a januári összegnél. |
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
szóljon hozzá!