
Pénzügyek. A legtöbb romániai nem tudna megbirkózni egy hirtelen kiadással
Fotó: Borbély Fanni
A romániai lakosság közel 60 százaléka megpróbál minden hónapban félretenni valamennyi pénzt, ám 75 százalékuk még így sem tudna megbirkózni a váratlan kiadásokkal. Mit csinálnának, ha nyernének egy óriási pénzösszeget?
2026. november 17., 20:012026. november 17., 20:01
A romániai lakosság kevesebb mint 60 százaléka (57,9%) képes félretenni valamennyi pénzt egy átlagos hónapban a 2026-os adósságbarométer szerint. Ez a hozzáállás azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy elegendő tartalék állna rendelkezésre súlyos pénzügyi helyzetek esetére: a válaszadók 73,1 százaléka állítja, hogy nem tudna megbirkózni egy hat havi fizetésnek megfelelő váratlan kiadással, és mindössze 26,9% véli úgy, hogy rendelkezne a szükséges forrásokkal egy ilyen eseményre – irányítja rá a figyelmet a szomorú valóságra a Mediafax által ismertetett elemzés.
azok 83 százaléka, akik nem tesznek félre pénzt, ezt az okot jelölte meg. A gazdasági instabilitást 80,1% említette, míg a jövedelmet meghaladó kiadásokat 78,1%.

Az Európai Unióban 0,2 százalékponttal emelkedett, az euróövezetben pedig nem változott a háztartások megtakarítási rátája 2026 első negyedévében az előző három hónaphoz képest – közölte hétfőn az Eurostat.
A megtakarítók körében a havonta félretett összeg mediánja nagyjából 1000 lej, míg az átlag a 2025-ös 1900 lejről idén 2200 lejre emelkedett. A két érték közötti különbség azt mutatja, hogy bár vannak olyan háztartások, amelyeknek sikerül nagyobb összegeket félretenniük, a megtakarítók jelentős részének havi megtakarításai 1000 lej körüli szinten maradnak.
A felsőfokú végzettséggel rendelkezők közel háromnegyede (73,1%) állítja, hogy havonta tesz félre pénzt. A 18 és 35 év közötti fiatalok 68,1 százaléka takarékoskodik, míg a városi lakosság körében ez az arány 61%.
A közüzemi szolgáltatások és az alapvető szolgáltatások (91,3%), valamint az élelmiszerek (85,5%) továbbra is a legfontosabb kiadási tételek. Az egészségügy a negyedik helyről a harmadikra emelkedett, a válaszadók 75,4 százaléka említette.
Az olyan szolgáltatások, mint az előfizetések, a közlekedés, az oktatás és a szabadidő a negyedik helyre kerültek, 73,7 százalékkal. Az adósságok és hátralékok törlesztése a harmadik helyről az ötödikre csúszott vissza, a válaszadók 71,6 százaléka említette. A hitelek törlesztése a hatodik helyen áll, 63,9 százalékkal.

A romániaiak reáljövedelme nőtt a leggyorsabban az Európai Unióban az elmúlt 15 évben a Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodájának legújabb elemzése szerint.
Miközben az elmúlt év megszorításai, a magas infláció miatt egyre kevesebbet érő jövedelmek határozzák meg romániai mindennapjainkat, az INSCOP Research legfrissebb felmérésében – amely 2026. október 26. és november 2. között készült – eljátszatta a megkérdezetteket azzal a gondolattal, hogy mit csinálnának, ha nyernének 1 millió eurót.

A romániai bruttó fizetések gyorsabban emelkednek, mint az európai uniós átlag, azonban az adók miatt a nettó bér tekintetében a rangsor végén kullogunk. Még Bulgáriában is többet visznek haza az alkalmazottak.
A felmérés eredményei szerint azok közül, akik azt válaszolták, hogy számukra elsődleges fontosságú a családjuk anyagi támogatása, az átlagot jóval meghaladó arányban találhatók a Szociáldemokrata Párt (PSD) szavazói, a nők, a 60 év felettiek, az általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a vidéki lakosok.
Eközben a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR) szavazók, a nők, a 18 és 44 év közötti személyek, valamint az általános iskolai végzettséggel rendelkezők azok, akik azt válaszolták, hogy a nyert pénzből lakást vásárolnának.
Azok pedig, akik kijelentették, hogy megtakarítanák vagy befektetnék a pénzt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szavazói, a férfiak, a 18 és 44 év közötti személyek, a bukaresti vagy nagyvárosi lakosok, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők.
A 30 év alatti, AUR-ra szavazó és a magánszektorban dolgozó fiatalok vallják azt jellemzőbben, hogy vállalkozást indítanának, vagy egy már meglévőt fejlesztenének tovább.
„A romániai lakosság 49,4 százaléka úgy véli, hogy a család és mások megsegítésének lehetősége jelenti a legfontosabb változást, amelyet egy millió eurós vagyon hozhat egy ember életében.
A nem válaszolók aránya 3,3%” – derül ki a Digi 24 hírportálja által ismertetett közvélemény-kutatásból.
A PSD és az AUR szavazói, a 60 év felettiek, az általános iskolai végzettséggel rendelkezők, valamint a vidéki lakosok az átlagot jelentősen meghaladó arányban hiszik, hogy az egymillió eurós vagyon által egy ember életében előidézhető legfontosabb változás az, hogy segíteni tud a családjának és másoknak. Az USR szavazói, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, valamint a bukaresti és nagyvárosi lakosok a többi lakosnál jóval nagyobb arányban vélik úgy, hogy egy egymillió eurós vagyon biztonságot és nyugalmat hozhat az ember életébe.
A PNL és az USR szavazói, a 30 év alatti fiatalok, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, a főváros lakói, az Instagram-felhasználók, valamint a magánszektorban dolgozók eközben az átlag feletti arányban vélik úgy, hogy a szabadság és a függetlenség jelenti a legfontosabb változást, amelyet egy egymillió eurós vagyon hozhat egy ember életébe.
Lakás, család, befektetés vagy egy új élet külföldön? Eljátszottak egy egymillió eurós pénznyeremény gondolatával
Fotó: Orbán Orsolya
A válaszadók 73,6 százaléka mondta azt, hogy ha nyernének egymillió eurót, inkább ugyanazon a romániai településen maradnának véglegesen. 9,2% egy másik romániai települést választana, 9,1% egy másik európai uniós országot részesítene előnyben, míg 6,5% egy Európai Unión kívüli ország mellett döntene. 1,6% nem tudja vagy nem válaszolt.
A PSD és az AUR szavazói, a 60 év felettiek, az általános iskolai végzettséggel rendelkezők, valamint a vidéki lakosok szignifikánsan magasabb arányban választanák azt, hogy továbbra is ugyanazon a romániai településen éljenek.
Az átlagot jóval meghaladó arányban jelezték azt, hogy inkább egy másik romániai településen élnének, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, a bukaresti és kisvárosi lakosok, valamint a közalkalmazottak. A PNL és az USR szavazói, a 30 év alatti fiatalok, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, a bukaresti lakosok, az Instagram-felhasználók és a magánszektorban dolgozók az átlagnál jóval nagyobb arányban állítják, hogy ha holnap nyernének egymillió eurót, inkább egy másik európai uniós országban folytatnák életüket.

Szinte mindegy, kit kérdez az ember arról, hogyan boldogul a munkahelyén, mert mindenhonnan ugyanazt a választ kapja: kevesebb a forgalom, kevesebb a szerződés, kevesebb az ügyfél, és akik még megmaradtak, azok is jóval kevesebbet vásárolnak.

Az egy éve életbe lépett megszorítások hatásáról, a bóvliba vágás elkerüléséről, a román gazdaság jelenlegi helyzetéről, kilátásairól, kihívásairól Bálint Csaba közgazdásszal, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsi tagjával beszélgettünk.
Mintegy tíz százalékkal csökkenhet a földgáz ára, miután beindul a termelés a fekete-tengeri Neptun Deep gázmezőn – jelentette be Dumitru Chisăliță energiaügyi miniszter.
Nem hatotta meg az Európai Bizottságot az, hogy a harmadik negyedévben végre újra nőtt a román gazdaság, kedden közzétett őszi gazdasági előrejelzésében jelentősen rontotta Románia növekedési kilátásait.
A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.
A román gazdaság vártnál jóval erőteljesebb, 2,1 százalékos harmadik negyedéves növekedése után a BCR máris módosította a 2026-os évre vonatkozó előrejelzését.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) akkor lép közbe, ha devizaválság alakul ki, ám Romániának vannak devizatartalékai, így ez nem áll fenn – jelentette ki Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke hétfőn.
A Román Nemzeti Bank (BNR) a korábbi 6,1 százalékról 7,4 százalékra emelte a 2026 végére vonatkozó inflációs előrejelzését – jelentette be hétfőn Mugur Isărescu jegybankelnök.
Újraindították a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorát, így Románia egyetlen atomerőművének mindkét reaktora ismét villamos energiát termel.
Románia jelenleg nem áll olyan helyzetben, hogy ismét nemzetközi felügyelet alá kerüljön vagy megállapodást kössön a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A román gazdaság 2,1 százalékkal nőtt az idei harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest, az első kilenc hónapban ugyanakkor a bruttó hazai termék (GDP) 0,3 százalékkal csökkent éves összevetésben.
Ki hitte volna 10 évvel ezelőtt, hogy az A0-s hamarabb készül el, mint az M0-s? – tette fel a kérdést egy román gazdasági elemző, kommentlavinát kiváltva közösségi oldalán. Összevetettük az adatokat, érveket az A0 és az M0 „versenyében”.
szóljon hozzá!