
Szentegyháza számára sem a községgé minősítés, sem a települések összevonása nem hozna pozitívumokat a kisváros polgármestere szerint
Fotó: Olti Angyalka
A tűzoltóság, a kórház és az iskolák fenntartását is veszélyeztetheti a városi rang esetleges elvesztése a Hargita megyei Szentegyházán, míg a Szatmár megyei Sárközön a fejlesztési források csökkenésétől és a magyar közösség érdekképviseletének gyengülésétől tartanak. A közigazgatási átszervezésről faggatott erdélyi polgármesterek szerint a tervezett összevonások és létszámcsökkentések korántsem biztos, hogy valódi megtakarítást hoznának, viszont a kisebb települések lakóinak mindennapjait jelentősen megnehezítenék.
2026. november 17., 07:592026. november 17., 07:59
Nemcsak a községek, hanem a tízezer főnél kevesebb lakost számláló városok jövője is bizonytalanná vált a román Szociáldemokrata Párt (PSD) által szorgalmazott közigazgatási átszervezés nyomán. Mint arról korábban több cikkben is beszámoltunk, a romániai városok több mint fele nem éri el a törvényben előírt tízezres lakosságszámot, a szociáldemokraták pedig egyes kisvárosok összevonását vagy községgé való visszaminősítését is mérlegelik. Bár egyelőre nem született végleges döntés arról, mely településekre és milyen formában terjednének ki a változások, az érintett települések polgármesterei már most súlyos következményektől tartanak.
Éppen ezért egy esetleges visszaminősítés az egész helyi gazdálkodást átalakíthatná, míg az önkormányzatok összevonása az ügyintézést nehezítené meg, illetve a kisebb települések érdekeinek háttérbe szorulásához vezetne.
A Hargita megyei Szentegyháza mintegy 6500 lakosával ugyancsak a veszélyeztetett kisvárosok közé tartozik. Lőrincz Csaba, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) színeiben megválasztott polgármester azonban nem csupán a lakosságszám alapján ítélné meg a települések helyzetét. Szerinte
A városvezető a Krónikának elmondta, korábban volt olyan időszak, amikor Szentegyháza számára még előnyös is lett volna a községi besorolás: amikor elindultak a különféle vidékfejlesztési programok, a városi rang miatt számos pályázati lehetőségből kimaradtak, ezért akkoriban felmerült, hogy jobb lenne falusi státusba visszakerülni. Azóta azonban a település intézményrendszere és gazdálkodása úgy alakult, hogy ma már komoly károkat okozna a közösségnek a visszaminősítés.

Egyetért Dominic Fritz, az USR elnöke a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) javaslatával, miszerint a közigazgatási reform során nem csupán a kis települések számát kell összevonások révén csökkenteni, hanem a megyékét is.
„Nem az egóról van szó, hogy városnak hívnak-e minket, vagy falunak” – hangsúlyozta Lőrincz Csaba, aki szerint elsősorban azt kellene megvizsgálni, milyen szolgáltatásokat képesek biztosítani a városi rangnak köszönhető költségvetési lehetőségekből.
Példaként a helyi tűzoltóságot említette, amely öt fizetett tűzoltóval, két tűzoltóautóval és megfelelő felszereléssel működik. A szolgálat ráadásul nemcsak a szentegyháziakat látja el, hanem a környező, Felső-Homoród menti falvak biztonságában is fontos szerepet játszik.
Az öt alkalmazott bérét, a járművek és a felszerelés fenntartását azonban folyamatosan finanszírozni kell, amire jelenleg a városi költségvetés teremt lehetőséget. Lőrincz Csaba attól tart, ha a visszaminősítéssel csökkennének a bevételek, az ehhez hasonló létfontosságú szolgáltatások fenntartása is kérdésessé válhatna.
Hasonló a helyzet a személynyilvántartó osztállyal, amely nemcsak Szentegyháza lakóit szolgálja ki, hanem a környékbeli településekről, többek között Homoródalmásról és Kápolnásfaluból érkezők is itt készíttethetik el személyi igazolványukat. Ennek köszönhetően nem kell minden hivatalos ügy miatt valamelyik nagyobb városba utazniuk.
A polgármester szerint a városi ranghoz kapcsolódó költségvetési lehetőségek
Lőrincz Csaba elmondása szerint jelenleg is zajlik az épület felújítása, és ez jó példa arra, mennyi olyan kiadásuk van, amely első látásra nem feltétlenül látszik a közigazgatási statisztikák alapján, de elengedhetetlen a közszolgáltatások megfelelő működéséhez.
A székelyföldi város polgármestere szerint a városi ranghoz kapcsolódó költségvetési lehetőségek a helyi szaklíceum és a kórház fenntartásában is szerepet játszanak
Fotó: Borbély Fanni
A tervezett változások a turizmust is hátrányosan érinthetnék, hiszen a város költségvetéséből erre a területre is fordítanak forrásokat.
A településvezető szerint az a legnagyobb probléma, hogy az önkormányzatok működése az évek során egy adott pénzügyi és intézményi rendszerhez igazodott, amelyet nem lehet következmények nélkül egyik napról a másikra megváltoztatni. Mindez különösen érzékenyen érintheti azokat a kisebb városokat, amelyeknek a saját bevételeik mellett eddig is komoly erőfeszítést kellett tenniük a közszolgáltatások fenntartásáért.
Lőrincz Csaba ugyanakkor nem általában az önkormányzatok összevonásának gondolatát utasítja el. Mint kifejtette, vannak olyan egymás mellett fekvő, gyakorlatilag összenőtt települések, amelyek esetében városrendezési és közigazgatási szempontból is indokolt lehet a közös működés, de egészen másnak tartja azonban azoknak a falvaknak a helyzetét, amelyek több kilométerre találhatók egymástól, és amelyek lakói jelenleg helyben intézhetik hivatalos ügyeiket.
Lőrincz Csaba, Szentegyháza polgármestere
Fotó: László Ildikó
Szerinte az ilyen összevonások leginkább az időseket és a nehezebben közlekedő embereket sújtanák.
Erre nem jelent megoldást az az érv sem, hogy az ügyintézés egyre nagyobb része digitalizálható. „Hiába mondják azt, hogy digitalizálják a világot, éppen az érintett társadalmi rétegek közül sokan nem tudnak eligazodni az online rendszerekben” – mutatott rá a 39 éves polgármester, hozzátéve, miközben maga is egyetemi mesterképzésben vesz részt, olykor neki is nehézséget okoz a gyorsan változó digitális környezet.
Szerinte éppen ezért félrevezető pusztán azt vizsgálni, hogy a hivatalnokok munkaidejük hány százalékában foglalkoznak ténylegesen ügyfelekkel. Egy ügyfélfogadást ugyanis nem lehet úgy megszervezni, hogy csak akkor legyen ott alkalmazott, amikor valaki belép az ajtón. Mint fogalmazott, a sürgősségi ellátáshoz hasonlóan az ügyintézésben is biztosítani kell a folyamatos rendelkezésre állást.
„Örökké mostohagyermeknek fogják érezni magukat” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a beruházások elosztása állandó feszültségforrássá válhat.

Drasztikus lépéssel fenyeget a Máramaros megyei Kapnikbánya polgármestere arra az esetre, ha a nemrég kormányra került Szociáldemokrata Párt (PSD) által javasolt közigazgatási reform során összeolvasztanák a megyét a szomszédos megyékkel.
Lőrincz Csaba úgy látja, Románia jelenleg nem tart ott, hogy az önkormányzatok működése pusztán az ügyintézés megszervezéséről szóljon: a településeknek továbbra is utakért, víz- és csatornahálózatokért, más alapvető infrastrukturális beruházásokért kell küzdeniük, és
Egy olyan országban, ahol ezek az alapvető fejlesztések már mindenütt megvalósultak, akár működőképes is lehetne egy hasonló rendszer, Romániában azonban a települések között inkább újabb konfliktusokat eredményezne. A polgármester a reform takarékossági indoklását is élesen bírálta. „Egyetlen érvük a spórolás” – kifogásolta, hozzátéve, hogy az államnak szerinte nem a kisebb, helyi közösségeket kiszolgáló intézményeken kellene kezdenie a kiadások csökkentését.
„Én az adminisztrációs reformot nem itt kezdeném, hanem Bukarestben” – fogalmazott, példaként a központi államigazgatás és a kétkamarás parlament fenntartását említve. Úgy véli, a kormánynak először a saját intézményrendszerében kellene rendet tennie, és csak ezt követően számonkérnie a takarékoskodást az önkormányzatokon.
A Gábor Áron Szakközépiskola Szentegyházán
Fotó: László Ildikó
Saját hivatala működésével példálózva elmondta, hogy Szentegyházán igyekeznek minél észszerűbben gazdálkodni a rendelkezésükre álló alkalmazottakkal. Nincsen például személyi asszisztense, az önkormányzat pedig elsősorban olyan szakembereket igyekszik alkalmazni, akik a beruházásokkal, a műszaki feladatokkal, a városrendezéssel vagy a pénzügyekkel foglalkoznak.
Attól tart, hogy egy általános, a helyi teljesítményt figyelmen kívül hagyó létszámcsökkentés éppen azokat az önkormányzatokat büntetné, amelyek eddig is takarékosan működtek.
Lőrincz Csaba szerint sokkal indokoltabb lenne egy teljesítményalapú rendszer kialakítása, amely figyelembe veszi, hogy egy-egy önkormányzat milyen eredményeket ért el, hány fejlesztést valósított meg, és mennyi külső forrást tudott bevonni.
amelyek nemcsak a település számára jelentettek előrelépést, hanem a beruházásokat végző cégeken és az általuk befizetett adókon keresztül az ország gazdaságának is hasznára váltak.
A városvezető az uniós források felhasználásának hiányosságait is szóvá tette, szerinte ugyanis ahelyett, hogy Románia a rendelkezésére álló fejlesztési pénzek lehető legteljesebb lehívására összpontosítana, most a helyi alkalmazottakon próbál takarékoskodni.

Nem csupán a kis települések összevonását tervezi a Szociáldemokrata Párt (PSD) a bejelentett reform során: a megyerendszert is át kívánja szabni.
A reform körüli viták személyesen is megviselik. Mint elmondta, egyre inkább úgy érzi, hogy a közigazgatásban végzett munka nem kap megfelelő megbecsülést, és maga is fontolgatja, hogy elhagyja a rendszert, és visszatér az egészségügybe. Úgy véli, a közigazgatásban dolgozók folyamatos elbizonytalanítása nemcsak szakmai, hanem erkölcsi kérdés is, hiszen az esetleges elbocsátások mögött családok és megélhetések állnak.
A Szatmár megyei Sárközújlak mintegy hétezer lakosával szintén azon városok közé tartozik, amelyeket érinthet a közigazgatás tervezett átszervezése. Piricsi Artúr RMDSZ-es polgármester szerint a városi rang elvesztése elsősorban a település anyagi lehetőségeit szűkítené, az önkormányzatok összevonása pedig számos további, egyelőre megválaszolatlan kérdést vet fel.
Mint a Krónikának elmondta,
Attól tart, hogy ha a települést községgé minősítenék vissza, a helyi adóbevételek mellett az állami költségvetésből érkező összegek is csökkennének, ami jelentősen visszafogná a fejlesztési lehetőségeket. Az önkormányzat így jóval kevesebb beruházást tudna saját forrásból megvalósítani, és a változások következményeit rövid időn belül a lakosság is megérezné.
Piricsi Artúr nemcsak a városi rang esetleges elvesztését, hanem a települések összevonását is komoly fenntartásokkal fogadja. Szerinte az elképzelés első hallásra egyszerűnek és észszerűnek tűnhet, a gyakorlati megvalósítás azonban jóval bonyolultabb lehet.
Sárközön a polgármester attól tart, hogy ha a magyarok aránya csökkenne az újonnan létrehozott önkormányzaton belül, akkor a magyar közösség érdekei is kevésbé tudnának érvényesülni
„Szépen hangzik, hogy összevonunk két települést. De kérdem én, hogy ki lesz a vezető település, és ki marad kisebb rangban?” – vetette fel a polgármester, aki szerint az egyik legnagyobb kérdés az, hogy a közös önkormányzat vezetősége milyen figyelmet fordítana a hozzá csatolt kisebb településekre.
Úgy véli, az új közigazgatási egységek létrehozásával önmagában nem oldódnának meg a jelenlegi problémák, sőt könnyen újabbak keletkezhetnének. Ki képviselné megfelelően a korábban önálló település lakóinak érdekeit? Milyen szempontok alapján döntenének a fejlesztési források elosztásáról? Hogyan biztosítanák, hogy ne kizárólag az új közigazgatási központban valósuljanak meg a beruházások?
Piricsi Artúr szerint ezekre a kérdésekre egyelőre nem születtek megnyugtató válaszok, pedig
A városvezető arra figyelmeztetett, hogy a korábban önálló települések lakói könnyen úgy érezhetnék, hogy a központtól távolabb élve kevesebb figyelmet és támogatást kapnak. A fejlesztési forrásokért folyó versengés pedig hosszú távon a települések közötti viszonyt is megterhelhetné.
A város lakosságának mintegy hatvan százaléka magyar, és Piricsi Artúr szerint egy többségében románok lakta közigazgatási egységgel történő összevonás jelentősen átalakíthatná a helyi politikai erőviszonyokat.
Az arányok megváltozása ugyanis a vezetés összetételére is hatással lehetne, és egy új, más politikai vagy nemzetiségi összetételű önkormányzat másként viszonyulhatna a kisebbségi közösség igényeihez.
Sárközújlaki látkép a felújítás alatt álló katolikus templommal
Fotó: Sárközújlaki Római Katolikus Plébánia/Facebook
Piricsi Artúr szerint ezért az összevonások megtervezésekor nem elegendő kizárólag gazdasági és közigazgatási szempontokat mérlegelni, hiszen a változtatások a helyi közösségek képviseletét is átalakítanák. Egy magyar többségű kisváros számára nem mindegy, hogy megőrizheti-e önálló döntéshozatalát, vagy egy olyan nagyobb közigazgatási egység részévé válik, amelyben már kisebbségbe kerülhetnek a magyar lakosok.
A városvezető a közigazgatási létszámcsökkentésből remélt megtakarításokat is vitatja. Mint elmondta,
Az önkormányzatnak saját munkacsoportja van ezekre a feladatokra, ami Piricsi Artúr szerint gazdaságosabb megoldást jelent, mintha minden egyes munkálatra külön vállalkozást kellene megbízniuk. Ha azonban egy általános létszámleépítés miatt meg kellene válniuk az ilyen munkát végző alkalmazottaktól, az elvégzendő feladatok attól még nem szűnnének meg.
A polgármester hozzávetőleges számításai szerint az ilyen módon kiszervezett szolgáltatások akár többször annyiba is kerülhetnének, mint amennyit jelenleg a saját alkalmazottaikkal végzett munkára fordítanak.
Piricsi Artúr szerint éppen ezért nem elegendő azt kiszámítani, hány közalkalmazottat lehet elbocsátani, és mennyivel csökkenthető ennek révén a béralap, hanem azt is figyelembe kellene venni, hogy a megszűnő állásokkal együtt milyen feladatok maradnának ellátatlanul, és azok elvégzését a jövőben miből, illetve milyen költséggel lehetne finanszírozni.
A polgármester úgy véli, az átszervezés valódi hatásai csak akkor lennének felmérhetők, ha a kormány a tervezett megtakarítások mellett a közszolgáltatások fenntartásának többletköltségeivel, a fejlesztési lehetőségek beszűkülésével és az összevont települések közötti esetleges feszültségekkel is számolna.

Immár nem csupán az 1500, de a 3000 fősnél kevesebb lakosú települések összevonása is napirenden van – derült ki hétfőn.
Beköszöntött a tél a Székelyföldre, a magasabban fekvő térségekben már havazik. A Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság fokozott óvatosságra inti az autósokat, és arra figyelmeztet, hogy havas, jeges úton kötelező a téli gumiabroncs használata.
A székelyföldi megyéket felszámoló újabb közigazgatási elképzelés borzolja a kedélyeket. Ninel Peia szenátor kilenc megyére osztaná az országot, történelmi személyiségekről elnevezett közigazgatási egységekkel. Ezt keményen bírálja Antal Árpád.
„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.
Mintegy negyven különleges földtani helyszínt foglalna magába a Máramaros megyében tervezett Gutin-Máramaros UNESCO-geopark, amelynek létrehozása a térség turizmusának fellendüléséhez, a helyi közösségek fejlődéséhez is hozzájárulhat.
Kun Kocsárd egykori Hunyad megyei főispán, művelődéspolitikus, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) alapítója és tiszteletbeli elnöke mellszobrát avatták fel vasárnap, a magyar szórvány napján Algyógyon.
Van, aki a családját, más a munkahelyét, az egészségét vagy emberi méltóságát veszítette el az alkohol és a kábítószer miatt. A Magyarózdon működő Bonus Pastor Alapítvány terápiás otthonában két évtizede próbálnak új esélyt adni a szenvedélybetegeknek.
Továbbra is rendkívül lassú marad a vasúti közlekedés számos erdélyi útvonalon, miközben a nagyszabású pályafelújítások miatt egyes szakaszokon évekig tartó lezárásokkal és jelentős kerülőkkel kell számolni.
Tánczos Vilmos író, néprajzkutató, antropológus kapta idén az Év Erdélyi Magyar Szerzője-díjat a 32. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron – közölték a rendezvény szervezői a Facebookon. Az elismerést a szerző Utolsó szavak című kötetéért vehette át.
Kicsit olyan, mintha London valamelyik hangulatos, alternatív piacára csöppennénk, pedig csak Kolozsvár belvárosában kell felmennünk egy régi épület emeletére.
Vasárnap megemlékezést tartanak Marosillyén a néhai erdélyi fejedelem szülőházában, az úgynevezett Veres-bástyában, amelyet a Böjte Csaba által létrehozott dévai Szent Ferenc Alapítvány mentett meg az enyészettől.
szóljon hozzá!