Merre tart a román gazdaság? Lehet, hogy már nincs messze az a pont, amikortól a bérek gyorsabban nőnek, mint inflációs ráta
Fotó: Orbán Orsolya
Épp egy éve, 2025. augusztus elsején lépett életbe az Ilie Bolojan vezette kormány megszorításcsomagja, és nagyrészt ennek az intézkedéscsomagnak köszönhetően sikerült megtartani Románia befektetésre ajánlott besorolását. A megszorítások hatásáról, a bóvliba vágás elkerüléséről, a román gazdaság jelenlegi helyzetéről, kilátásairól, kihívásairól Bálint Csaba közgazdásszal, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsi tagjával beszélgettünk, és azt is megtudtuk, hogy mikor lesz végre gyorsabb a béremelések üteme, mint az inflációs rátáé.
2026. augusztus 04., 19:002026. augusztus 04., 19:00
Mennyiben köszönhető a tavaly augusztusi, egyebek mellett áfaemelést is tartalmazó megszorításcsomagnak az, hogy Romániának sikerült elkerülnie, hogy a Fitch a pénteken kiadott hitelminősítésében bóvliba (junk) vágja, azaz a befektetésre nem ajánlott országok sorába taszítsa? – szegeztük neki a kérdést Bálint Csaba makrogazdasági szakértőnek, a román jegybank igazgatótanácsi tagjának.
Hiszen olyan költségvetési hiánnyal és olyan trendekkel, amelyek még a tavalyi év első felét, illetve az elmúlt éveket jellemezték, nyilvánvaló, hogy nem lehetett volna megtartani ezt a besorolást – válaszolta a közgazdász.
Rámutatott: a gazdasági sérülékenységi mutatók – mint például a költségvetési hiány és a folyó fizetési mérleg hiánya láthatóan javult. Ahogy fogalmazott: ezek a mutatók határozottan a jó irányba indultak el, és ez jó hír, igazából főleg ezért maradt meg a hitelminősítés.
Persze, ha nem történik meg tavaly a költségvetési korrekció, akkor meg rosszabb lehetett volna, de ezek azért így is fájó költségek” – összegezte Bálint Csaba, aki szerint viszont most már legalább van remény, hogy kifelé megyünk ebből a megszorításos/korrekciós időszakból.
A Fitch Ratings hitelminősítő megerősítette Románia hosszú lejáratú államadósság-besorolását BBB- szinten, miközben a kilátás továbbra is negatív maradt.
Megemlítette egyúttal azt is, hogy az elérhető információk szerint az egyes gazdasági mutatók javulása ellenére is határeset volt Románia, a Fitch hétvégén közzétett jelentésében ugyanis volt egy olyan megjegyzés, hogy
Ám az nyilvánvaló, hogy ha a költségvetési hiány nem mutatna javuló trendet, akkor nem ez lenne a helyzet.
„Ha visszaemlékszünk, 2024-ben még 9 százalék fölötti érték volt, és az idei évben valahol 6 környékén alakul, talán fölötte, egy kis szerencsével akár alatta, ami jelentős javulás. De még mindig magas, és az igazi kérdés az, hogy innentől mi lesz a költségvetési hiány pályája” – magyarázta Bálint Csaba, aki szerint Románia jelen pillanatban nagyjából félúton van az elfogadó szintként számon tarott 3 százalékos deficit felé.
A költségvetési hiányt korrigálni kell, ellenkező esetben Románia elveszítheti, amit az elmúlt hónapokban elért, beleértve a hitelességét, a külső piacokhoz való hozzáférését és a befektetésre ajánlott országminősítést – jelentette ki Mugur Isărescu.
Abban viszont, hogy mikor sikerül visszaszorítani a költségvetés hiányát, nagy szerepe van a mindenkori kormánynak, így fontos lenne az elhúzódó politikai válság rendezése, hiszen jelenleg „eléggé a levegőben lógnak a dolgok”.
„A politikai válság megoldása, feloldása fontos fejlemény volna annak érdekében, hogy sikerüljön elérni a költségvetési hiány lefaragását, a gazdaság stabilizálását” – fogalmazott Bálint Csaba. Aki szerint
Bálint Csaba makrogazdasági szakértő, a román jegybank igazgatótanácsi tagja
Fotó: Román Nemzeti Bank
„Kell egy olyan költségvetési terv, ami a gyakorlatban is végrehajtható és folytatja a költségvetési hiány mérséklését. Természetesen nem további komoly adóemelésekkel, hanem az állam működésének egyre hatékonyabbá tételével, illetve az adóbehajtás javításával. Tehát nem hiszem, hogy bárki is azt szeretné, hogy abba az irányba kellene elmenni, hogy újabb nagy adóemelések történjenek, mert a gazdaság, a társadalom most már is valahol a tűréshatár közelében van, és ilyenfajta költségvetési kiigazításra nincs is szükség.
– foglalta össze a jegybank igazgatótanácsának tagja.
Aláhúzta ugyanakkor, hogy „kimondottan kellemetlen” lehet, ha nem sikerül politikai konszenzust kialakítani, és nem sikerül a költségvetési pályát továbbra is csökkenő pályán tartani. Ez ugyanis a hitelminősítői besorolás romlását hozná, annak az összes negatív követkeményével, mint az állam finanszírozási költségeinek növekedése, az állampapírpiacra, illetve az árfolyamra nehezedő nyomással.
„A kockázat ott van, és minél tovább húzódik ez a bizonytalanság, annál inkább rontja a román gazdaság esélyeit” – szögezte le.
Recesszió, befektetésre nem ajánlott „bóvli” kategória annak minden lehetséges következményeivel – ilyen súlyos következményekkel járhat Nagy Bálint Zsolt közgazdász szavai szerint a kormányválság.
Ami a másik fontos mutatót, a gazdasági növekedést illeti, Bálint Csaba „mérsékelt recessziós környezetről” beszél.
„Nem látunk olyan nagyon mély gazdasági visszaesést, és a munkanélküliség sem olyan gyorsan emelkedik, mint például a 2008 utáni 2009-es nagy pénzügyi válság idején, nem olyan mély és brutális a gazdasági aktivitás visszaesése, mint 2020-ban a járványidőszakban, de azért a számok mínuszokat mutatnak az év első felére, és még ha be is indul a stabilizálódás – látunk erre utaló jeleket –, azért összességében inkább mínuszos lesz ez az idei év. Ez az én személyes kategorizálási szempontomból mérsékelt recessziós környezetnek tűnik” – fogalmazta meg a közgazdász.
Ám jó hír, hogy ha előre tekintünk, most lehetünk – hétköznapi nyelvezettel – a gödör alján. Vagyis a mélypontot elértük, és innen már csak felfelé visz az út.
akkor most már javuló pályára lehet számítani, a gazdaság stabilizációja következhet, és jövőre pedig már fel lehet majd mutatni növekedést is” – vetítette előre a BNR igazgatótanácsi tagja.
Az idei év egyfajta tükörképe lehet a 2025-ösnek – szögezte le a Krónika megkeresésére Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja.
Meglátása szerint ugyanakkor a következő hónapokban az infláció mérséklődni fog, a jelenlegi 10 százalék fölötti szintről 6 százalék környékére. És a közgazdász szerint a jövő év végén jó eséllyel egy normálisabb inflációs környezetben találjuk magunkat.
„Nagy kérdőjel a közel-keleti helyzet, ami miatt ingadoznak a kőolajárak, de azért reméljük, hogy mégsem kell állandóan növekedő üzemanyagárakra számítani” – jegyezte meg a szakember.
– merül fel a kérdés olyan körülmények között, hogy a fizetések mindössze 3–4 százalékos növekedése messze elmarad az árak emelkedési ütemétől.
Bálint Csaba úgy számol, hogy a következő hónapokban a vásárlóerő is stabilizálódhat, és 2027-ben pedig már arról beszélhetünk, hogy a bérek gyorsabban nőnek, mint inflációs ráta.
Tényleg nyakunkon a recesszió? Ha igen, milyen hatással lesz a mindennapjainkra? – tettük fel a kérdést Bálint Csabának, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsa tagjának, akit a deficitcsökkentő intézkedések hatásairól is faggattunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem zárható ki annak a lehetősége, hogy az üzemanyagpiac szereplői kihasználják az időt a válsághelyzet kihirdetéséig, és ezért kúsznak egyre feljebb az üzemanyagárak – ismerte el Bogdan Chirițoiu, a Versenytanács elnöke.
Miközben az aszály miatti alacsony vízállás energiaválsággal fenyeget, Románia napközben olcsón exportálja az áramot, az esti csúcsidőszakban viszont drágán importálja.
A biodiverzitás szempontjából kiemelt jelentőségű területek országos jegyzékének társadalmi vitára bocsátott tervezete nem vezet be új kötelezettségeket azok számára, akik ilyen övezetekben állandó gyepterületeket birtokolnak vagy használnak.
A földgázárak tartós ingadozása egyre inkább átformálja az európai tápanyag-utánpótlási piacot. Miközben Nyugat-Európában rohamosan terjednek a szerves alapú bio-műtrágyák és biostimulátorok, Romániában a váltás lassabban halad.
Megállapodtunk az esti órákban történő önkéntes energiafogyasztás-csökkentésre vonatkozó intézkedésekről – jelentette be hétfőn Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, miután találkozott a nagy ipari energiafogyasztókkal.
Ukrajnából szerez be áramot Románia a cernavodai atomerőmű lekapcsolt blokkja miatt kieső kapacitás pótlására.
Kartellezés miatt 42,18 millió lejre bírságolták az osztrák Agrana romániai leányvállalatát – írja a Profit.ro a bukaresti versenytanács közleménye alapján.
Nincs olyan forgatókönyv, amely szerint a román lakosság áram nélkül maradna – jelentette ki Cristian Buşoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára hétfőn.
Romániában ismét napirendre került az euró bevezetése: Nicușor Dan államfő szerint politikai konszenzus alakult ki arról, hogy az ország a következő években megteremti a közös európai valuta bevezetésének feltételeit.
A Fitch Ratings hitelminősítő megerősítette Románia hosszú lejáratú államadósság-besorolását BBB- szinten, miközben a kilátás továbbra is negatív maradt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!