
Az idén a harmadik negyedév volt az első, amelyben pozitív volt a gazdaság teljesítménye
Fotó: Orbán Orsolya
A román gazdaság vártnál jóval erőteljesebb, 2,1 százalékos harmadik negyedéves növekedése után a BCR máris módosította a 2026-os évre vonatkozó előrejelzését, és már csak 0,1 százalékos visszaesést vár. Az ING szerint a stagnálás, sőt az enyhe gazdasági növekedés sem kizárt, bár a bank egyelőre kivár. A CFA Románia viszont továbbra is enyhe recesszióra számít: az elemzők szerint a fellendülést elsősorban a helyreállítási alapból (PNRR) finanszírozott beruházások hajtották, miközben a lakossági fogyasztás továbbra is gyengélkedik.
2026. november 16., 20:162026. november 16., 20:16
Miután az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken a vártnál jóval jobb gazdasági teljesítményről tanúskodó adatokkal rukkolt elő – kiderült ugyanis, hogy a román gazdaság 2,1 százalékkal nőtt az idei harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest –, a BCR közgazdászai máris módosították korábban közzétett előrejelzésüket, és az éves szintű gazdasági visszaesésre vonatkozó becslésüket 0,7 százalékról 0,1 százalékra csökkentették.
A BCR friss elemzése – amelyet az Economica.net gazdasági szakportál ismertetett hétfőn – szerint a meglepően erős növekedés oka még nem teljesen egyértelmű. A GDP-adatok közzététele előtt rendelkezésre álló mutatók ugyan némi javulást jeleztek a harmadik negyedévre vonatkozóan, de nem jelezték előre az előző negyedévhez képest 2,1 százalékos növekedést.
tekintettel arra, hogy a kormány igyekezett maximalizálni a PNRR-alapok felhasználását. Az augusztusig rendelkezésre álló építőipari adatok a tevékenység felgyorsulását jelezték, de az elemzők szerint nem történt semmi rendkívüli. A BCR figyelembe veszi annak lehetőségét, hogy szeptember erős növekedést hozott, de más beruházási kategóriák hozzájárulását is.
Úgy számolnak, hogy a fogyasztás várhatóan fellendül, míg a beruházások továbbra is pozitívan járulhatnak hozzá a GDP alakulásához. Fontos tényező a 2026-ról 2027-re átcsúszó hatás, amelyet a bank közgazdászai 1,6 százalékra becsülnek.

A román gazdaság 2,1 százalékkal nőtt az idei harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest, az első kilenc hónapban ugyanakkor a bruttó hazai termék (GDP) 0,3 százalékkal csökkent éves összevetésben.
Az ING Bank közgazdászai is úgy vélik, hogy a harmadik negyedévi eredmény megváltoztatja a gazdasági növekedésre vonatkozó kilátásokat, és jelenlegi előrejelzésük, amely 2026-ra 0,5 százalékos visszaesést vetített előre, most már túlságosan pesszimistának tűnik. Meglátásuk szerint a gazdaság stagnálása, vagy akár egy minimális szintű növekedése is valószínű forgatókönyvvé vált.
Az ING elemzése szerint a beruházások valószínűleg döntő szerepet játszottak a harmadik negyedévi gazdasági növekedésben, tükrözve a PNRR végrehajtásából származó utolsó lendületet, és a magánfogyasztás negatív hozzájárulása kisebb mértékű volt. Az ING közgazdászai figyelembe veszik a készletváltozás esetleges pozitív hozzájárulását is, miután az több negyedévig negatívan befolyásolta a gazdasági növekedést.
A termelési oldalon egy kedvező mezőgazdasági szezon és az építőipar szilárd eredményei támogathatták a gazdaságot. Az ING azonban arra figyelmeztet, hogy továbbra is fennáll annak a kockázata, hogy a következő negyedévekben a gazdaság a vártnál gyengébb teljesítményt ér el, különösen akkor, ha a PNRR-ből fennmaradó források felhasználása elmarad a várakozásoktól.
Ez az előrejelzés a közelmúltban még kissé optimistának tűnt, a harmadik negyedéves eredmények fényében azonban már megalapozottabbnak látják. Az elemzés szerint a közszféra béreinek és a nyugdíjaknak az esetleges indexálása 2027-től új lendületet adhat a magánfogyasztásnak.
Az ING úgy véli, hogy a harmadik negyedév jobb eredménye némi enyhülést hozhat a monetáris politika kilátásait illetően is. A gazdaságban tapasztalható kereslethiány mérséklődése ugyanis megkönnyíti, hogy a gazdaság elviselje, ha a Román Nemzeti Bank (BNR) hosszabb ideig magasan tartja a kamatokat. A közgazdászok fenntartják azt a becslésüket, hogy 2027-ben összesen 0,5 százalékponttal csökken majd az alapkamat, az első kamatcsökkentés pedig már a májusi ülésen is lehetséges. „Az előrejelzéssel kapcsolatos kockázatok továbbra is kiegyensúlyozottak: a belső fejlemények – mind az infláció, mind a költségvetési helyzet tekintetében – enyhén kedvezőek, de ezeket ellensúlyozza a kevésbé kedvező külső környezet, beleértve a nemzetközi kamatok alakulását és az energiaárakat is” – írja az Economica.net.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) változatlanul 0,2 százalékos gazdasági visszaeséssel számol Romániában 2026-ra, jövőre pedig 1,8 százalékos növekedést vár.
Adrian Codirlașu, a CFA Románia elnöke szerint is biztató a harmadik negyedéves eredmény, de úgy véli, hogy nem elegendő ahhoz, hogy megváltoztassa az egész évre vonatkozó kilátásokat. Az elmúlt hónapok fellendülését ő maga elsősorban a PNRR-en keresztül finanszírozott beruházásoknak tulajdonítja,
„Úgy gondolom, hogy a harmadik negyedévi adatok pozitívak, abban az értelemben, hogy a gazdaság bizonyos mértékű fellendülését tapasztaltuk. (…) Az év első kilenc hónapjában enyhe, 0,3 százalékos csökkenést látunk. Továbbra is fenntartom azt a véleményemet, amelyet már egy ideje hangoztatok, miszerint idén enyhe recesszió várható, egy kevés mínusszal” – nyilatkozta Adrian Codirlașu egy konferencián. Kifejtette, hogy Románia a PNRR keretében eredetileg előirányzott forrásoknak csupán körülbelül a felét hívta le, és a beruházások hatása sokkal nagyobb is lehetett volna, ha a programot teljes mértékben végrehajtották volna.
Codirlașu felhívta a figyelmet arra is, hogy a GDP-re vonatkozó adatokat még felülvizsgálhatják.

A gazdaság alakulása láttán a BCR lefelé módosította becsléseit, és úgy véli, hogy Románia idén hivatalosan is recesszióba kerül.
Közben a szakmai egyesület hétfői közlése szerint októberben 9,6 ponttal 33,3 pontra csökkent a CFA Románia makrogazdasági bizalmi mutatója a román gazdaság kilátásainak romlása miatt. Adrian Codirlașu a közleményben rámutatott, hogy a bizalmi mutató immár 27 hónapja az 50 pontos semleges szint alatt van.
A jelenlegi gazdasági körülményeket értékelő részmutató 2,4 ponttal 35,6 pontra, míg a várakozásokat mérő index 13,1 ponttal 32,2 pontra csökkent.
Az elemzők 12 hónapos távon 6,33 százalékos inflációt valószínűsítenek, és a felmérés résztvevőinek 42 százaléka arra számít, hogy a következő egy évben a jelenlegi szinthez képest emelkedik az infláció.
A válaszadók 90 százaléka a lej euróval szembeni gyengülését valószínűsíti. Hat hónapos távlatban átlagosan 5,3893 lejes, egyéves távlatban pedig 5,4720 lejes euróárfolyamot várnak.
A CFA Románia több mint tizenöt éve havonta készít a pénzügyi elemzők egyéves gazdasági várakozásait összegző felmérést. A bizalmi mutató 0 és 100 pont között alakulhat: a nulla a bizalom teljes hiányát, a száz pont pedig a román gazdaság iránti teljes bizalmat jelzi.
Amint arról beszámoltunk, az INS által pénteken nyilvánosságra hozott nyers adatok szerint a román gazdaság 2,1 százalékkal nőtt az idei harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest, az első kilenc hónapban ugyanakkor a bruttó hazai termék (GDP) 0,3 százalékkal csökkent éves összevetésben. A harmadik negyedév gazdasági teljesítménye 0,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Az idén a harmadik negyedév az első, amelyben pozitív a gazdaság teljesítménye: január 1. és március 31. között éves összevetésben 1,2 százalékkal, a második három hónapban pedig 0,2 százalékkal csökkent Románia bruttó hazai terméke.
Az Országos Stratégiai és Előrejelzési Bizottság (CNSP) október végén 0,4 százalékos gazdasági visszaesést prognosztizált 2026-ra, míg korábban még 0,1 százalékos növekedéssel számolt. Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is: a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol az idei év végére. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eközben 0,2 százalékos gazdasági visszaesést prognosztizált Romániában 2026-ra.

Az egy éve életbe lépett megszorítások hatásáról, a bóvliba vágás elkerüléséről, a román gazdaság jelenlegi helyzetéről, kilátásairól, kihívásairól Bálint Csaba közgazdásszal, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsi tagjával beszélgettünk.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) akkor lép közbe, ha devizaválság alakul ki, ám Romániának vannak devizatartalékai, így ez nem áll fenn – jelentette ki Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke hétfőn.
A Román Nemzeti Bank (BNR) a korábbi 6,1 százalékról 7,4 százalékra emelte a 2026 végére vonatkozó inflációs előrejelzését – jelentette be hétfőn Mugur Isărescu jegybankelnök.
Újraindították a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorát, így Románia egyetlen atomerőművének mindkét reaktora ismét villamos energiát termel.
Románia jelenleg nem áll olyan helyzetben, hogy ismét nemzetközi felügyelet alá kerüljön vagy megállapodást kössön a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A román gazdaság 2,1 százalékkal nőtt az idei harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest, az első kilenc hónapban ugyanakkor a bruttó hazai termék (GDP) 0,3 százalékkal csökkent éves összevetésben.
Ki hitte volna 10 évvel ezelőtt, hogy az A0-s hamarabb készül el, mint az M0-s? – tette fel a kérdést egy román gazdasági elemző, kommentlavinát kiváltva közösségi oldalán. Összevetettük az adatokat, érveket az A0 és az M0 „versenyében”.
Még kevesebbet ér a pénzünk: a szeptemberi 6,6 százalékról októberben 6,9 százalékra nőtt az éves infláció Romániában.
A romániai bruttó fizetések gyorsabban emelkednek, mint az európai uniós átlag, azonban az adók miatt a nettó bér tekintetében a rangsor végén kullogunk. Még Bulgáriában is többet visznek haza az alkalmazottak.
Szükséges a minimálbér emelése – jelentette ki Florin Manole munkaügyi miniszter.
Kelet-Közép-Európa egyik legdrágább országa lett Románia az üzemanyagárak tekintetében: a benzin literenkénti átlagára tíz lej körül mozog, a gázolajé pedig már a tizenegy lejt is meghaladja. Szakemberrel járjuk körül az árrobbanás valódi okait.
szóljon hozzá!