
Nemcsak a gazdasági növekedés, az infláció miatt is aggódhat Románia
Fotó: Orbán Orsolya
Nem hatotta meg az Európai Bizottságot az, hogy a harmadik negyedévben végre újra nőtt a román gazdaság, kedden közzétett őszi gazdasági előrejelzésében jelentősen rontotta Románia növekedési kilátásait. Brüsszel most a tavasszal becsült 0,1 százalékos növekedés helyett 0,3 százalékos visszaesésre számít Romániában, az éves inflációra vonatkozó prognózisát pedig 7 százalékról 7,9 százalékra emelte.
2026. november 17., 15:592026. november 17., 15:59
Az Agerpres hírügynökség által ismertetett prognózis értelmében az – egyébként szükséges – korrekciós intézkedések visszavetették a lakossági fogyasztást, a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak befagyasztása, valamint a magas infláció csökkentette a romániai háztartások vásárlóerejét. A magánberuházásokat a politikai és gazdasági bizonytalanság, illetve az energiaköltségek emelkedése is fékezte, és a gyenge belső keresletet csak részben ellensúlyozták a helyreállítási forrásokból finanszírozott közberuházások.
jövőre pedig az infláció mérséklődése, a bér- és nyugdíjemelések, valamint a magánberuházások élénkülése támogathatja a növekedést. A fekete-tengeri Neptun Deep földgázkitermelési projekt beindítása szintén hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez és a folyó fizetési mérleg hiányának csökkenéséhez. A testület ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy
A brüsszeli testület kedden közzétett őszi gazdasági előrejelzésében 2027-re már 1,8 százalékos, 2028-ra pedig 2,2 százalékos GDP-növekedést valószínűsít. Az éves infláció jövőre 4,4 százalékra, 2028-ban pedig 3,8 százalékra mérséklődhet a becslések szerint.
Az EB ugyanakkor arra számít, hogy a munkanélküliségi ráta idén 6,7 százalékon tetőzik, majd a gazdaság élénkülésével fokozatosan csökken.

A román gazdaság vártnál jóval erőteljesebb, 2,1 százalékos harmadik negyedéves növekedése után a BCR máris módosította a 2026-os évre vonatkozó előrejelzését.
Románia GDP-arányos államháztartási hiánya a 2025-ös 7,8 százalékról idén várhatóan 6 százalékra csökken a tavalyi év második felében hozott korrekciós intézkedéseknek és az idei költségvetés végrehajtása feletti szigorú ellenőrzésnek köszönhetően – mutattak rá az elemzésben. 2028-ra 5,6 százalékos deficitet valószínűsít az EB.
Valdis Dombrovskis gazdaságért és termelékenységért felelős uniós biztos keddi brüsszeli sajtótájékoztatóján egyébként külön kiemelte, hogy 2027-ben Lengyelországban, Romániában, Belgiumban, Franciaországban, Magyarországon és Szlovákiában várható a legnagyobb hiány. Majd kiemelte: ezekben az országokban a hiány az előrejelzések szerint idén eléri a GDP legalább 5 százalékát. Az érintett tagállamoknak erre olyan büdzsékkel kell reagálniuk, amelyek megfontolt költségvetési politikát érvényesítenek – húzta alá Valdis Dombrovskis.

A román gazdaság 2,1 százalékkal nőtt az idei harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest, az első kilenc hónapban ugyanakkor a bruttó hazai termék (GDP) 0,3 százalékkal csökkent éves összevetésben.
Az Európai Bizottság a kedden közzétett őszi gazdasági előrejelzése szerint ugyanakkor az EU gazdasága 2026 első három negyedévében a vártnál jobban teljesített és várhatóan tovább bővül, annak ellenére, hogy erősebb és tartósabb inflációs nyomással, valamint szigorúbb finanszírozási feltételekkel kell szembenéznie.
Dombrovskis gazdaságért és termelékenységért felelős uniós biztos brüsszeli sajtótájékoztatóján az MTI szerint elmondta, hogy az EU reál-GDP-je 2026-ban 1,4 százalékkal nőhet. Ez meghaladja az Európai Bizottság tavasszal közzétett előrejelzését.
Az euróövezetben hasonló folyamatok várhatók: a reál-GDP 2026-ban és 2027-ben egyaránt 1,2 százalékkal, 2028-ban pedig 1,3 százalékkal nőhet.
Az EU egészében az éves infláció 2026-ban várhatóan 3,3 százalékot, 2027-ben pedig 3,2 százalékot ér el, ami szintén jelentősen meghaladja a tavaszi előrejelzést, majd 2028-ban 2,3 százalékra mérséklődik. Az euróövezetben hasonló tendencia várható: az infláció 2026-ban 3,2 százalékot, 2027-ben 3,1 százalékot ér el, 2028-ban pedig 2,1 százalékra csökken.
A jelentés szerint a 2026 első három negyedévében tapasztalt, a vártnál jobb növekedést a stabil fogyasztás és az áruexport fellendülése hajtotta, ami kedvezően hatott a feldolgozóipari tevékenységre. A beruházások ezzel szemben kissé elmaradtak a várakozásoktól, ezen a téren a növekedés várhatóan visszafogott marad.
A megélhetési költségek miatt a magánfogyasztás növekedése idén 1,3 százalékra, 2027-ben pedig 1,1 százalékra lassul az EU-ban a friss prognózis szerint
Fotó: Orbán Orsolya
ami miatt a magánfogyasztás növekedése idén 1,3 százalékra, 2027-ben pedig 1,1 százalékra lassul. Az infláció mérséklődésével a fogyasztás növekedése 2028-ban várhatóan ismét 1,3 százalékra emelkedik. Az árukivitel növekedése a jövőre is a gazdasági aktivitás egyik meghatározó tényezője marad, összhangban a globális kereskedelem határozott bővülésével.
Domrovskis elmondta, hogy az euróövezetben az infláció októberben elérte a 4 százalékot. Az energiainfláció a várakozások szerint mérséklődni fog a jövő évben, mivel a lakossági üzemanyagárak várható fokozatos csökkenése ellensúlyozza a villamosenergia- és gázárak emelkedését. Az élelmiszerárak inflációja szintén emelkedésnek indult októberben, és várhatóan tovább gyorsul. Az EU-ban a teljes fogyasztói árindex 2026 vége és 2027 eleje között 4 százalék feletti szinten tetőzhet, majd fokozatosan mérséklődhet.
noha 2026-ban még így is 800 ezer új munkahely jöhet létre. A munkanélküliségi ráta a történelmi mélypont közelében, valamivel 6 százalék felett marad, miközben a munkaerőkínálat csak minimális mértékben bővül.
A bérek a tavaszi előrejelzésben vártnál valamivel nagyobb mértékben növekedhetnek, és kismértékben meghaladhatják az inflációt, ami mérsékelt pozitív reálbér-növekedést vetít előre – közölte az uniós biztos.
A jelentés szerint az Európai Unió összesített államháztartási hiánya jelentősen emelkedni fog idén – 2027-ben és 2028-ban várhatóan tovább növekszik –, ami a növekvő védelmi és az emelkedő kamatkiadásoknak, valamint a háztartások és vállalkozások magas energiaárakkal szembeni védelmét célzó új intézkedéseknek tudható be.
Az uniós bizottság jelentés szerint a 2027-es nemzeti költségvetések enyhén megszorító jellegűek, a magas energiaárak elleni kompenzációt pedig fokozatosan kivezetik, a kamatkiadások várhatóan folyamatosan emelkednek, és 2028-ra elérik a GDP 2,4 százalékát, ami – mint megjegyezték – több mint egy évtizede a legmagasabb arány.
Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya az Európai Unióban a 2025-ös 82,6 százalékról 2028-ra 85,6 százalékra emelkedik – tették hozzá.
Megjegyezte, hogy a mesterséges intelligencia (MI/AI) használatának elterjedése növelheti a termelékenységet és erősebb növekedést eredményezhet, egyúttal kihívásokat is támaszthat a munkaerőpiacok számára.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a versenyképességet és növekedést célzó reformok, köztük az egységes piac további integrációjának, a megtakarítási és beruházási unió terén elért előre lépéseknek, valamint a szabályozási környezet egyszerűsítésének gyorsabb előrehaladása a jelenleg előrejelzettnél erőteljesebb gazdasági aktivitást eredményezhet.
„Az energiapiacokon bekövetkezett fejlemények, ha tartósak, javíthatják az inflációs előrejelzéseket, miközben némi növekedési lendületet is adnak” – fogalmazott Dombrovskis, majd hozzátette: Európa importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségének csökkentése érdekében az energetikai átállás terén tett határozott előrelépés tovább fokozná a gazdasági ellenállóképességet.
Az uniós biztos végezetül arról tájékoztatott, hogy a jövő héten bemutatja az európai szemeszter őszi csomagját, ami tartalmazni fogja annak értékelését, hogy a tagállamok betartják-e az uniós költségvetési szabályokat.

Az egy éve életbe lépett megszorítások hatásáról, a bóvliba vágás elkerüléséről, a román gazdaság jelenlegi helyzetéről, kilátásairól, kihívásairól Bálint Csaba közgazdásszal, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsi tagjával beszélgettünk.
A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.
A román gazdaság vártnál jóval erőteljesebb, 2,1 százalékos harmadik negyedéves növekedése után a BCR máris módosította a 2026-os évre vonatkozó előrejelzését.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) akkor lép közbe, ha devizaválság alakul ki, ám Romániának vannak devizatartalékai, így ez nem áll fenn – jelentette ki Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke hétfőn.
A Román Nemzeti Bank (BNR) a korábbi 6,1 százalékról 7,4 százalékra emelte a 2026 végére vonatkozó inflációs előrejelzését – jelentette be hétfőn Mugur Isărescu jegybankelnök.
Újraindították a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorát, így Románia egyetlen atomerőművének mindkét reaktora ismét villamos energiát termel.
Románia jelenleg nem áll olyan helyzetben, hogy ismét nemzetközi felügyelet alá kerüljön vagy megállapodást kössön a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A román gazdaság 2,1 százalékkal nőtt az idei harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest, az első kilenc hónapban ugyanakkor a bruttó hazai termék (GDP) 0,3 százalékkal csökkent éves összevetésben.
Ki hitte volna 10 évvel ezelőtt, hogy az A0-s hamarabb készül el, mint az M0-s? – tette fel a kérdést egy román gazdasági elemző, kommentlavinát kiváltva közösségi oldalán. Összevetettük az adatokat, érveket az A0 és az M0 „versenyében”.
Még kevesebbet ér a pénzünk: a szeptemberi 6,6 százalékról októberben 6,9 százalékra nőtt az éves infláció Romániában.
A romániai bruttó fizetések gyorsabban emelkednek, mint az európai uniós átlag, azonban az adók miatt a nettó bér tekintetében a rangsor végén kullogunk. Még Bulgáriában is többet visznek haza az alkalmazottak.
szóljon hozzá!