Fotó: 123RF
Egymástól eltérően reagált Németország és Ausztria arra az olasz javaslatra, hogy az év végi ünnepek idejére zárják le a sípályákat az EU-ban, enyhítendő a koronavírus-járvány terjedését. Arról, hogy milyen lesz az idei síszezon a romániai pályákon, vagy egyáltalán lesz-e, egyelőre még zajlanak az egyeztetések.
2020. november 25., 09:002020. november 25., 09:00
A sípályák jelenleg Európa nagy részében zárva tartanak, köztük Olaszországban, Ausztriában, Szlovéniában, Franciaországban és Németországban. A kérdés jelenleg az, hogy az ünnepi időszakra újranyissák-e őket.
„Ha a pályáknak zárva kell maradniuk, akkor azt egész Európára kellene alkalmazni.
– idézte az MTI Luca Zaiának, az olaszországi Veneto régió vezetőjének a Corriere della Sera című napilapnak adott nyilatkozatát.
Veneto mellett további észak-olaszországi régiók, köztük Liguria, azt javasolják, hogy a 2020–2021-es téli szezont tartsák meg különleges járványellenes intézkedések elfogadása mellett. Ennek értelmében a sífelvonók csak 50 százalékos kapacitással működnének, és napi korlátot határoznának meg a síbérletek esetében.
Conte elmondása szerint „európai koordinációt” sürgetett az ügyben az Angela Merkel német kancellárral, Emmanuel Macron francia elnökkel és Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével folytatott megbeszélései során. Conte keddi Twitter-bejegyzése szerint a koronavírus-járvánnyal szembeni egészségügyi intézkedések európai összehangolását megvitatták Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság (EB) elnökével is.
„Jobban kedvelnék egy közös európai megállapodást: ne nyissák meg a sífelvonókat vagy ne vakációzzanak” – mondta.
Az osztrák pénzügyminisztérium szerint azonban a síterepek zárva tartása a háromhetes karácsonyi időszakra 2,4 milliárd eurós veszteséget jelentene az országnak. „Ha az EU valóban ezt akarja, akkor fizetnie kell érte” – mondta Gernot Blümel osztrák pénzügyminiszter, felszólítva az EU-t, hogy kompenzálja a kieső bevételek 80 százalékát, összhangban az osztrák kormány támogatási programjával a járvány miatt bezárni kényszerülő vállalkozások számára.
Arról, hogy milyen lesz az idei síszezon a romániai pályákon, vagy egyáltalán lesz-e, egyelőre nincsenek konkrét információk, az Utazási Irodák Országos Egyesülete (ANAT) minap azt közölte, hogy egyeztetéseket kezdeményeztek a hegyvidéki üdülőtelepülések önkormányzatainak képviselőivel, hogy milyen biztonsági intézkedések mellett fogadhatnának turistákat a síterepek.
Mint ismeretes, a koronavírus-járvány első hulláma során 2020 elején az Ausztriában és az Alpok egyéb részein található síterepek váltak járványgócponttá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!