Fotó: Makkay József
A pályázatok benyújtási határidejének utolsó napján, hétfőn fel kellett függeszteni a Brassót a Székelyföldön, Háromszéken át Bákóval összekötő autópálya tervdokumentációjának elkészítésére kiírt pályázatot.
2023. január 17., 10:572023. január 17., 10:57
Az ok: az Országos Közútkezelő Társaság (CNAIR) által még tavaly novemberben kiírt pályázatra egyetlen cég sem jelentkezett.
Ez újabb kudarc az autópálya megtervezésében, miután tavaly a CNAIR felbontotta a szerződést a pályázaton 2020-ban győztesként kihirdetett Search Corportationnel.
A székelyföldi Illyefalva és a Brassó megyei Vámhidpuszta lakóinak a bukaresti Szállításügyi Minisztérium előtti keddi tiltakozása nyomán módosulhat a Brassó-Bákó autópálya kijelölt nyomvonala.
Az autópálya tervezett hossza 162 kilométer, a kiindulási pontja Erdélyben a feketehalmi csomópont.
Innen Kovászna megyén keresztül halad majd tovább Moldva irányába.
Marcel Boloş európai beruházásokért felelős miniszter tavaly bejelentette: az A13-as jelzésű sztráda kivitelezését is bevonnák a kohéziós alapok költségvetésébe.
Amint arról több ízben is beszámoltunk, Kovászna megye számára kiemelten fontos ez az autópálya, hiszen jelenleg a Brassó–Kézdivásárhely–Bákó-főút a legforgalmasabb útszakasza a megyének, ahol napi 15 ezer autó halad át, másrészt mert közvetlen összeköttetést biztosít a Vidombákon épülő nemzetközi repülőtérhez. Az A13-as jelzésű, Brassó és Bákó közti majdani autópálya 76 kilométeren szelné át Kovászna megyét, Illyefalva község területén, Aldobolynál lépne be a megyébe és Berecknél hagyná el Háromszéket.
Mint ismeretes az illyefalviak, aldobolyiak és a szomszédos Brassó megyei vámoshídiak azt követelik, hogy módosítsák azt a 15 kilométeres szakaszt, amely rendkívül közel vezet el a házaikhoz, és elvágja a gazdákat a megművelhető földjeiktől.
Egyelőre meg sem lehet becsülni, hogy mekkora késéssel épülhet meg a Brassót Kovászna megyén át Bákóval összekötő A13-as autópálya, miután a tervezéssel megbízott vállalat kérte a szerződés felbontását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!