Fotó: Makkay József
A pályázatok benyújtási határidejének utolsó napján, hétfőn fel kellett függeszteni a Brassót a Székelyföldön, Háromszéken át Bákóval összekötő autópálya tervdokumentációjának elkészítésére kiírt pályázatot.
2023. január 17., 10:572023. január 17., 10:57
Az ok: az Országos Közútkezelő Társaság (CNAIR) által még tavaly novemberben kiírt pályázatra egyetlen cég sem jelentkezett.
Ez újabb kudarc az autópálya megtervezésében, miután tavaly a CNAIR felbontotta a szerződést a pályázaton 2020-ban győztesként kihirdetett Search Corportationnel.
A székelyföldi Illyefalva és a Brassó megyei Vámhidpuszta lakóinak a bukaresti Szállításügyi Minisztérium előtti keddi tiltakozása nyomán módosulhat a Brassó-Bákó autópálya kijelölt nyomvonala.
Az autópálya tervezett hossza 162 kilométer, a kiindulási pontja Erdélyben a feketehalmi csomópont.
Innen Kovászna megyén keresztül halad majd tovább Moldva irányába.
Marcel Boloş európai beruházásokért felelős miniszter tavaly bejelentette: az A13-as jelzésű sztráda kivitelezését is bevonnák a kohéziós alapok költségvetésébe.
Amint arról több ízben is beszámoltunk, Kovászna megye számára kiemelten fontos ez az autópálya, hiszen jelenleg a Brassó–Kézdivásárhely–Bákó-főút a legforgalmasabb útszakasza a megyének, ahol napi 15 ezer autó halad át, másrészt mert közvetlen összeköttetést biztosít a Vidombákon épülő nemzetközi repülőtérhez. Az A13-as jelzésű, Brassó és Bákó közti majdani autópálya 76 kilométeren szelné át Kovászna megyét, Illyefalva község területén, Aldobolynál lépne be a megyébe és Berecknél hagyná el Háromszéket.
Mint ismeretes az illyefalviak, aldobolyiak és a szomszédos Brassó megyei vámoshídiak azt követelik, hogy módosítsák azt a 15 kilométeres szakaszt, amely rendkívül közel vezet el a házaikhoz, és elvágja a gazdákat a megművelhető földjeiktől.
Egyelőre meg sem lehet becsülni, hogy mekkora késéssel épülhet meg a Brassót Kovászna megyén át Bákóval összekötő A13-as autópálya, miután a tervezéssel megbízott vállalat kérte a szerződés felbontását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
Ilie Bolojan szerint a gazdasági eredmények és a vállalások betartása lehetővé tették, hogy a Standard & Poor's (S&P) változatlanul hagyja Románia hitelminősítését.
Szeptember végétől Romániában nem elég ráírni egy termékre, hogy „öko”, „zöld” vagy „környezetbarát”: a kereskedőnek bizonyítania kell, amit állít.
Megerősítette változatlan negatív kilátással Románia hosszú és rövid futamidejű, devizában és hazai valutában denominált szuverén adósságkötelezettségeinek „BBB mínusz/A-3” szintű besorolását a Standard & Poor's.
Soha nem volt még ilyen gyenge a lej az egységes európai fizetőeszközhöz képest: pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3447 lej/euróban állapította meg a referenciaárfolyamot, vagyis új történelmi rekord született.
Az előre hozott választások kiírása kockázatos lenne, mert annak nyomán még inkább megrendülhet a hitelminősítők bizalma a romániai politikai stabilitásban, és lemínősíthetik az országot, megvonva a befektetésre ajánlott minősítést.
A frissen elindított TollRo útdíjfizetési rendszer használata során az első órákban felmerült problémák egy részét már kijavították, a többin pedig dolgoznak – jelentette be a CNAIR.
Október 1-jétől élesben működik a TollRo platform – közölte a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!