
Fotó: Makkay József
A pályázatok benyújtási határidejének utolsó napján, hétfőn fel kellett függeszteni a Brassót a Székelyföldön, Háromszéken át Bákóval összekötő autópálya tervdokumentációjának elkészítésére kiírt pályázatot.
2023. január 17., 10:572023. január 17., 10:57
Az ok: az Országos Közútkezelő Társaság (CNAIR) által még tavaly novemberben kiírt pályázatra egyetlen cég sem jelentkezett.
Ez újabb kudarc az autópálya megtervezésében, miután tavaly a CNAIR felbontotta a szerződést a pályázaton 2020-ban győztesként kihirdetett Search Corportationnel.

A székelyföldi Illyefalva és a Brassó megyei Vámhidpuszta lakóinak a bukaresti Szállításügyi Minisztérium előtti keddi tiltakozása nyomán módosulhat a Brassó-Bákó autópálya kijelölt nyomvonala.
Az autópálya tervezett hossza 162 kilométer, a kiindulási pontja Erdélyben a feketehalmi csomópont.
Innen Kovászna megyén keresztül halad majd tovább Moldva irányába.
Marcel Boloş európai beruházásokért felelős miniszter tavaly bejelentette: az A13-as jelzésű sztráda kivitelezését is bevonnák a kohéziós alapok költségvetésébe.
Amint arról több ízben is beszámoltunk, Kovászna megye számára kiemelten fontos ez az autópálya, hiszen jelenleg a Brassó–Kézdivásárhely–Bákó-főút a legforgalmasabb útszakasza a megyének, ahol napi 15 ezer autó halad át, másrészt mert közvetlen összeköttetést biztosít a Vidombákon épülő nemzetközi repülőtérhez. Az A13-as jelzésű, Brassó és Bákó közti majdani autópálya 76 kilométeren szelné át Kovászna megyét, Illyefalva község területén, Aldobolynál lépne be a megyébe és Berecknél hagyná el Háromszéket.
Mint ismeretes az illyefalviak, aldobolyiak és a szomszédos Brassó megyei vámoshídiak azt követelik, hogy módosítsák azt a 15 kilométeres szakaszt, amely rendkívül közel vezet el a házaikhoz, és elvágja a gazdákat a megművelhető földjeiktől.

Egyelőre meg sem lehet becsülni, hogy mekkora késéssel épülhet meg a Brassót Kovászna megyén át Bákóval összekötő A13-as autópálya, miután a tervezéssel megbízott vállalat kérte a szerződés felbontását.
A Romániai Sörgyártók Szövetségének adatai szerint a sörfogyasztás Romániában tavaly az elmúlt 20 év legalacsonyabb szintjét érte el.
Alaposan érezteti gazdasági hatását a politikai válság: néhány nap leforgása alatt 7,3 százalékra emelkedett a tízéves futamidejű román államkötvények kamata az április közepi 6,7 százalékról.
Romániában nincs gázolajhiány, a helyenként jelentkező ellátási zavarokért az üzemanyag-forgalmazók a felelősek, mivel nekik kell biztosítaniuk a megfelelő logisztikát és az időben történő szállítást – jelentette ki kedden Tánczos Barna.
Az Európa-barát pártoknak sikerült megállapodniuk az Európai Unió által támogatott haderő-fejlesztési tervekről (SAFE), az uniós helyreállítási programról viszont nem – jelentette be Ilie Bolojan miniszterelnök.
Tovább nőtt az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: kedden – alig néhány nappal a szombati áremelés után – is folytatódtak a drágulások a legtöbb hálózatnál. A legnagyobb mértékben ezúttal is a gázolaj drágult.
Egyre többen bérelnek lakást Romániában és sokan elhalasztják a lakásvásárlást a gazdasági bizonytalanság és a magas költségek miatt.
Továbbra is kiszámíthatatlan a helyzet a nemzetközi energiapiacon, és a közel-keleti válság, valamint a katari termelési kapacitások egy részének kiesése miatt a földgáz ára tartósan magas maradhat – jelentette ki Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
Azonnal éreztette gazdasági hatását a Szociáldemokrata Párt (PSD) és az Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által hétfőn bejelentett bizalmatlansági indítvány: a 10 éves lejáratú, lejben denominált állampapírok hozama azonnal emelkedett.
A kormánynak nem kellett volna mindenki számára csökkentenie a gázolaj jövedéki adóját, hanem csak azok számára, akiknek valóban szükségük van rá – vallja Bogdan Chirițoiu, a Versenytanács elnöke.
Az idei első három hónapban 20 843 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 0,75 százalékkal kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki a Cégnyilvántartási Hivatal (ONRC) vasárnap közölt adataiból.
szóljon hozzá!