2009. március 03., 09:192009. március 03., 09:19
„Az Európai Unió szükség esetén támogatja kelet- és közép-európai tagországait, de elsősorban eseti, országonkénti alapon, mert minden egyes tagállam helyzete különböző” – így foglalta össze Mirek Topolánek cseh miniszterelnök, az EU soros elnöke és José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnök vasárnapi brüsszeli sajtótájékoztatóján a kötetlen EU-csúcson kialakult véleményt.
Az állam- és kormányfői találkozó más résztvevőinek nyilatkozatai ugyancsak azt tükrözték, hogy a térség országait nem hagyják magukra, de átfogó, nagyszabású program elindításának idejét egyelőre nem látják elérkezettnek. „Többet fogunk tenni, de esetről esetre vizsgálva a helyzetet, ott, ahol szükséges” – közölte Barroso. Bejelentette azt is, hogy egyetértettek abban: az anyabankok támogatása nem jelenthet korlátozást a fiókok, leánybankok vonatkozásában.
„Az EU semmilyen tagországot nem fog hagyni meginogni (...), de ez a megközelítést (a térségi mentőtervet) elvetettük. Széles egyetértés volt abban is, hogy pillanatnyilag tévedés lenne megváltoztatni az euróövezeti csatlakozás játékszabályait” – mondta Topolánek.
| Európa megosztott – írták a tegnapi európai lapok a hét végi brüsszeli európai uniós csúcsértekezletet értékelő kommentárjaikban. „A válság felfedte, milyen messze van még az EU attól a céljától, hogy elmélyítse a politikai integrációt” – állapította meg a bécsi Der Standard. A liberális lap szerint a kelet-európai tagállamoknak nyújtandó segélycsomag ötletének fogadtatása és a protekcionizmus visszatérése megmutatta, hogy az 1989-ben leomlott falak a fejekben még továbbra is léteznek. „Ha a régi EU-tagállamok szolidárisnak mutatkoztak volna, elkerülhető lett volna az a benyomás, hogy a kelet-európaiak másodosztályú tagországok csupán” – fogalmazott a Der Standard. Mint emlékeztetett, a közös piac minden részvevő számára hasznot hajt, s az osztrák bankok az elmúlt években nyereségük túlnyomó részét éppen Kelet-Európában realizálták. A torinói La Stampa szerint a hét végén Brüsszelben nyilvánvalóvá vált, hogy Európa két részre szakadt. A kontinens válsága sokkal inkább politikai természetű, mint gazdasági vagy pénzügyi. Az Unió keleti bővítése óta nem tátongott ilyen mély szakadék a régi és az új tagállamok között – mutatott rá az olasz lap. A milánói Corriere della Sera azt írta, hogy noha Kelet-Európa megszűnt tömbként létezni, a térség időzített bomba: országainak fizetőképessége a „nyugati” bankok boldogulásától függ. A párizsi Le Figaro azt emelte ki, hogy a megosztottság és az intézményi akadályok ellenére – ha lassan is – az EU csúcstalálkozóról csúcstalálkozóra előrehalad. A konzervatív újság kommentárja szerint Brüsszelben a G20-országcsoport április elején esedékes londoni találkozója előtt a lényegről esett szó: arról, hogy mit kezdjenek a pénzügyi rendszert „mérgező” – vagyis szinte teljesen reménytelennek látszó – követelésekkel. Egyúttal előrelépés történt a bankok működésének szabályozása terén is. |
A találkozóról kiadott közös nyilatkozat leszögezte, hogy az EU csak közösen, összehangoltan cselekedve tud felülkerekedni a válságon. A szöveg szerint figyelembe kell venni mindazokat a támogatásokat és lépéseket, amelyekkel az Unió már segítette a kelet-európai országokat.
Felszólították a kormányfők a tagállamok pénzügyminisztereit, hogy a brüsszeli bizottsággal együtt kísérjék fokozott figyelemmel a térség helyzetét, és az átmeneti egyensúlyzavarokkal küzdő országok számára vázoljanak fel támogatási lehetőségeket a rendelkezésre álló eszközök alapján. Felhívták a figyelmet az Európai Beruházási Bank (EIB) kiemelt finanszírozó szerepére is a térségben. A közös nyilatkozatban a vezetők bizodalmukat fejezték ki arra vonatkozóan, hogy közép-, illetve hosszú távon az EU minden országának gazdasága pozitívan alakul majd.
A kelet-európai – uniós és szomszéd – országok pénzügyi nehézségeinek összehangolt áthidalására eddig több kezdeményezés hangzott el uniós tagországok részéről. Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök Brüsszelben most ismertette azt a javaslatot, amely „az eddig elhangzott valamennyi kezdeményezésből próbál átfogó programot alkotni”.
Az euró bevezetésének meggyorsítási lehetősége kapcsán Nicolas Sarkozy francia államfő úgy fogalmazott, nem lehet csak a régi szabályokat alkalmazni az új, válságos helyzetben. Angela Merkel német kancellár vasárnap szintén megfontolásra érdemesnek minősítette az ERM-2-be való belépés meggyorsítását, elutasítva egyúttal az eurócsatlakozási feltételek módosítását. Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő, az euróövezeti pénzügyminiszterek csoportjának elnöke azonban már úgy nyilatkozott, nem tartja kivitelezhetőnek, hogy „egyik napról a másikra” megváltoztassák az euróövezeti csatlakozás feltételeit.
Külön téma volt a megbeszélésen a protekcionizmus is. „Nem azonosítottak konkrét protekcionista problémát vasárnapi találkozójukon az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői” – jelentette ki brüsszeli sajtótájékoztatóján a kötetlen ülésen elnöklő Mirek Topolánek cseh kormányfő. José Manuel Durao Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével együtt ugyanakkor megerősítette: továbbra is ügyelni kell arra, hogy a nemzeti intézkedések ne hozzanak nehezebb helyzetbe más tagországokat, ne essen folt a verseny tisztaságán.
Az Unióban e félévben elnöklő Csehország szándékainak megfelelően a találkozó egyik vezető témája az volt, hogy a pénzügyi válság és a gazdaságélénkítési erőfeszítések közepette miként lehet biztosítani a nemzeti protekcionizmus esetleges térnyerésének megakadályozását.
A munkaebédről kiadott közös sajtónyilatkozat kiemeli, hogy „a protekcionizmus nem válasz a jelenlegi válságra”. Külön szögezi le a nyilatkozat, hogy a pénzügyi ágazatban az anyabank támogatásakor nem sújthatják korlátozások a fiókokat és leánybankokat.
Nicolas Sarkozy, a protekcionista hajlamért újabban bírált Franciaország elnöke is kiemelte, hogy a protekcionizmus rossz válasz, de hozzátette: nem hisz a naivitásban sem. Azt mondta, a protekcionizmus és a szabadkereskedelem között egyensúlyt kellene teremteni azon az alapon, hogy nincs szabadság szabályok nélkül.
Barroso a záró sajtótájékoztatón elmondta azt is, hogy az európai vezetők elvi egyetértésüket nyilvánították azokkal az iránymutatásokkal, amelyeket az Európai Bizottság dolgozott ki az elértéktelenedett bankeszközök kezelésére, és egyetértettek a nemzetközi pénzügyi felügyeleti rendszerre tett szakértői megállapításokkal is.
A héten kiadott iránymutatások közé tartozik a teljes átláthatóság biztosítása az érintett vagyoneszközök mibenlétére, azok felvásárlási értékére és az állami beavatkozásra vonatkozóan, egységes rendszer létrehozása az ilyen eszközök hasznosítására, az értéktelen eszközökkel kapcsolatos terhek arányos elosztása a részvényesek, a hitelezők és az állam között, megfelelő ösztönzők beiktatása a bankok számára, illetve a szükséges szerkezet-átalakítási lépések kidolgozásának kötelezettsége.
A bankfelügyeletet illetően a Jacques de Larosiere vezette szakértőcsoport határokon átnyúló rendszerre tett javaslatot. Az indítvány értelmében négy év alatt a pénzügyi szervezetek nemzeti felügyeletei között szorosan összehangolnák a munkát, valamint létrehoznának egy olyan testületet, amely figyelemmel kísérné a pénzügyi piacok működési rendszeréből fakadó, felmerülő kockázatokat. Az Unió ez utóbbi témában várhatóan a júniusi csúcstalálkozón hoz majd hivatalos döntéseket, miután a pénzügyminiszterek alaposabban megvizsgálták a javaslatokat.
A vasárnapi találkozó után több vezető – köztük Angela Merkel német kancellár – kiemelte az egységes uniós piac szerepének fontosságát a válság kezelésében. Merkel azt is fontosnak tartotta, hogy az uniós tagországok vállalják: visszatérnek a gazdasági szigor politikájához, miután a növekedés újraindul. Kijelentette: vissza kell állítani a deficittúllépések korrigálásának „megszokott” határidejét, amint a GDP csökkenése megáll.
Gordon Brown brit miniszterelnök az ülésen elhangzottakról azt emelte ki, hogy az Uniónak továbbra is kiemelt szerepet kell játszania a világgazdaság ösztönzésében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániaiak csaknem fele kizárólag itthon tölti szabadságát, vagy a belföldi turizmust külföldi utazásokkal kombinálja a nemzetközi feszültségek és a légi járatokkal kapcsolatos bizonytalanságok közepette.
Ronthatja Románia államadós-besorolásának kilátásait a Moody's Ratings, ha a kormány nem tudja hatékonyan végrehajtani fiskális konszolidációs tervét – derül ki a nemzetközi hitelminősítő időszakos elemzéséből.
Látogatottsági adatok