2009. március 03., 09:192009. március 03., 09:19
„Az Európai Unió szükség esetén támogatja kelet- és közép-európai tagországait, de elsősorban eseti, országonkénti alapon, mert minden egyes tagállam helyzete különböző” – így foglalta össze Mirek Topolánek cseh miniszterelnök, az EU soros elnöke és José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnök vasárnapi brüsszeli sajtótájékoztatóján a kötetlen EU-csúcson kialakult véleményt.
Az állam- és kormányfői találkozó más résztvevőinek nyilatkozatai ugyancsak azt tükrözték, hogy a térség országait nem hagyják magukra, de átfogó, nagyszabású program elindításának idejét egyelőre nem látják elérkezettnek. „Többet fogunk tenni, de esetről esetre vizsgálva a helyzetet, ott, ahol szükséges” – közölte Barroso. Bejelentette azt is, hogy egyetértettek abban: az anyabankok támogatása nem jelenthet korlátozást a fiókok, leánybankok vonatkozásában.
„Az EU semmilyen tagországot nem fog hagyni meginogni (...), de ez a megközelítést (a térségi mentőtervet) elvetettük. Széles egyetértés volt abban is, hogy pillanatnyilag tévedés lenne megváltoztatni az euróövezeti csatlakozás játékszabályait” – mondta Topolánek.
| Európa megosztott – írták a tegnapi európai lapok a hét végi brüsszeli európai uniós csúcsértekezletet értékelő kommentárjaikban. „A válság felfedte, milyen messze van még az EU attól a céljától, hogy elmélyítse a politikai integrációt” – állapította meg a bécsi Der Standard. A liberális lap szerint a kelet-európai tagállamoknak nyújtandó segélycsomag ötletének fogadtatása és a protekcionizmus visszatérése megmutatta, hogy az 1989-ben leomlott falak a fejekben még továbbra is léteznek. „Ha a régi EU-tagállamok szolidárisnak mutatkoztak volna, elkerülhető lett volna az a benyomás, hogy a kelet-európaiak másodosztályú tagországok csupán” – fogalmazott a Der Standard. Mint emlékeztetett, a közös piac minden részvevő számára hasznot hajt, s az osztrák bankok az elmúlt években nyereségük túlnyomó részét éppen Kelet-Európában realizálták. A torinói La Stampa szerint a hét végén Brüsszelben nyilvánvalóvá vált, hogy Európa két részre szakadt. A kontinens válsága sokkal inkább politikai természetű, mint gazdasági vagy pénzügyi. Az Unió keleti bővítése óta nem tátongott ilyen mély szakadék a régi és az új tagállamok között – mutatott rá az olasz lap. A milánói Corriere della Sera azt írta, hogy noha Kelet-Európa megszűnt tömbként létezni, a térség időzített bomba: országainak fizetőképessége a „nyugati” bankok boldogulásától függ. A párizsi Le Figaro azt emelte ki, hogy a megosztottság és az intézményi akadályok ellenére – ha lassan is – az EU csúcstalálkozóról csúcstalálkozóra előrehalad. A konzervatív újság kommentárja szerint Brüsszelben a G20-országcsoport április elején esedékes londoni találkozója előtt a lényegről esett szó: arról, hogy mit kezdjenek a pénzügyi rendszert „mérgező” – vagyis szinte teljesen reménytelennek látszó – követelésekkel. Egyúttal előrelépés történt a bankok működésének szabályozása terén is. |
A találkozóról kiadott közös nyilatkozat leszögezte, hogy az EU csak közösen, összehangoltan cselekedve tud felülkerekedni a válságon. A szöveg szerint figyelembe kell venni mindazokat a támogatásokat és lépéseket, amelyekkel az Unió már segítette a kelet-európai országokat.
Felszólították a kormányfők a tagállamok pénzügyminisztereit, hogy a brüsszeli bizottsággal együtt kísérjék fokozott figyelemmel a térség helyzetét, és az átmeneti egyensúlyzavarokkal küzdő országok számára vázoljanak fel támogatási lehetőségeket a rendelkezésre álló eszközök alapján. Felhívták a figyelmet az Európai Beruházási Bank (EIB) kiemelt finanszírozó szerepére is a térségben. A közös nyilatkozatban a vezetők bizodalmukat fejezték ki arra vonatkozóan, hogy közép-, illetve hosszú távon az EU minden országának gazdasága pozitívan alakul majd.
A kelet-európai – uniós és szomszéd – országok pénzügyi nehézségeinek összehangolt áthidalására eddig több kezdeményezés hangzott el uniós tagországok részéről. Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök Brüsszelben most ismertette azt a javaslatot, amely „az eddig elhangzott valamennyi kezdeményezésből próbál átfogó programot alkotni”.
Az euró bevezetésének meggyorsítási lehetősége kapcsán Nicolas Sarkozy francia államfő úgy fogalmazott, nem lehet csak a régi szabályokat alkalmazni az új, válságos helyzetben. Angela Merkel német kancellár vasárnap szintén megfontolásra érdemesnek minősítette az ERM-2-be való belépés meggyorsítását, elutasítva egyúttal az eurócsatlakozási feltételek módosítását. Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő, az euróövezeti pénzügyminiszterek csoportjának elnöke azonban már úgy nyilatkozott, nem tartja kivitelezhetőnek, hogy „egyik napról a másikra” megváltoztassák az euróövezeti csatlakozás feltételeit.
Külön téma volt a megbeszélésen a protekcionizmus is. „Nem azonosítottak konkrét protekcionista problémát vasárnapi találkozójukon az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői” – jelentette ki brüsszeli sajtótájékoztatóján a kötetlen ülésen elnöklő Mirek Topolánek cseh kormányfő. José Manuel Durao Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével együtt ugyanakkor megerősítette: továbbra is ügyelni kell arra, hogy a nemzeti intézkedések ne hozzanak nehezebb helyzetbe más tagországokat, ne essen folt a verseny tisztaságán.
Az Unióban e félévben elnöklő Csehország szándékainak megfelelően a találkozó egyik vezető témája az volt, hogy a pénzügyi válság és a gazdaságélénkítési erőfeszítések közepette miként lehet biztosítani a nemzeti protekcionizmus esetleges térnyerésének megakadályozását.
A munkaebédről kiadott közös sajtónyilatkozat kiemeli, hogy „a protekcionizmus nem válasz a jelenlegi válságra”. Külön szögezi le a nyilatkozat, hogy a pénzügyi ágazatban az anyabank támogatásakor nem sújthatják korlátozások a fiókokat és leánybankokat.
Nicolas Sarkozy, a protekcionista hajlamért újabban bírált Franciaország elnöke is kiemelte, hogy a protekcionizmus rossz válasz, de hozzátette: nem hisz a naivitásban sem. Azt mondta, a protekcionizmus és a szabadkereskedelem között egyensúlyt kellene teremteni azon az alapon, hogy nincs szabadság szabályok nélkül.
Barroso a záró sajtótájékoztatón elmondta azt is, hogy az európai vezetők elvi egyetértésüket nyilvánították azokkal az iránymutatásokkal, amelyeket az Európai Bizottság dolgozott ki az elértéktelenedett bankeszközök kezelésére, és egyetértettek a nemzetközi pénzügyi felügyeleti rendszerre tett szakértői megállapításokkal is.
A héten kiadott iránymutatások közé tartozik a teljes átláthatóság biztosítása az érintett vagyoneszközök mibenlétére, azok felvásárlási értékére és az állami beavatkozásra vonatkozóan, egységes rendszer létrehozása az ilyen eszközök hasznosítására, az értéktelen eszközökkel kapcsolatos terhek arányos elosztása a részvényesek, a hitelezők és az állam között, megfelelő ösztönzők beiktatása a bankok számára, illetve a szükséges szerkezet-átalakítási lépések kidolgozásának kötelezettsége.
A bankfelügyeletet illetően a Jacques de Larosiere vezette szakértőcsoport határokon átnyúló rendszerre tett javaslatot. Az indítvány értelmében négy év alatt a pénzügyi szervezetek nemzeti felügyeletei között szorosan összehangolnák a munkát, valamint létrehoznának egy olyan testületet, amely figyelemmel kísérné a pénzügyi piacok működési rendszeréből fakadó, felmerülő kockázatokat. Az Unió ez utóbbi témában várhatóan a júniusi csúcstalálkozón hoz majd hivatalos döntéseket, miután a pénzügyminiszterek alaposabban megvizsgálták a javaslatokat.
A vasárnapi találkozó után több vezető – köztük Angela Merkel német kancellár – kiemelte az egységes uniós piac szerepének fontosságát a válság kezelésében. Merkel azt is fontosnak tartotta, hogy az uniós tagországok vállalják: visszatérnek a gazdasági szigor politikájához, miután a növekedés újraindul. Kijelentette: vissza kell állítani a deficittúllépések korrigálásának „megszokott” határidejét, amint a GDP csökkenése megáll.
Gordon Brown brit miniszterelnök az ülésen elhangzottakról azt emelte ki, hogy az Uniónak továbbra is kiemelt szerepet kell játszania a világgazdaság ösztönzésében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok