Romló gazdasági kilátások

„Mivel a hitelek dinamikája, a bizalmi indexek és a munkapiaci körülmények jelentős mértékben romlanak, a helyi szintű kereslet boom-ja, ami az elmúlt öt évben a román gazdasági növekedés motorját jelentette, jelentősen lelassul” – mutat rá az EB hétfőn közzétett prognózisa.

A bizottság szerint a legerősebb lassulás a beruházások terén várható, ahol a 2008-ban regisztrált 18 százalékos növekedés 2009-re 1,5 százalékra esik vissza. Ugyanakkor a magánszektor fogyasztásának növekedése a tavalyi 8 százalékról idén 2 százalékra csökken.

Videanu szerint tartható a 2,5 százalék

Adriean Videanu gazdasági miniszter az európai bizottsági jelentés közzétételét követően úgy nyilatkozott, a kormány célkitűzése egy olyan költségvetés kidolgozása, amely 2,5 százalékos gazdasági növekedést tesz lehetővé, miközben a költségvetési mérleghiány is 2 százalék alatt marad. „Ha a kormány felelőtlen lenne, akkor a költségvetési hiány elérné a 7,5 százalékot. Mi azonban egy 2 százalék alatti költségvetési hiányra építjük fel a büdzsét annak érdekében, hogy Románia visszanyerje hitelét” – szögezte le a tárcavezető. Mint rámutatott, a kormány első „vizsgáját” a költségvetés jelenti. „Románia megalapozatlanul sok hitelt vett fel az elmúlt években, emiatt gondot jelent a hiány finanszírozása” – magyarázta Videanu. A miniszter szerint a bevételekre és a költségekre vonatkozó „eltérő nézőpontokkal” magyarázható a kormány becslése és az Európai Bizottság előrejelzése között észrevehető nézetkülönbség. „Úgy véljük, hogy az általunk kitűzött 2,5 százalékos gazdasági növekedés megvalósítható” – tette hozzá Videanu.

Hasonlóképpen nyilatkozott egyébként a múlt héten Gheorghe Pogea pénzügyminiszter is. Mint mondta, a 2008-as 7,9 százalékról a gazdasági növekedés idén 2,5 százalékra zuhan. 2007-ben a román gazdasági növekedés 6 százalékos volt, 1,9 százalékponttal alacsonyabb, mint a 2006-ban regisztrált számadat.

Meredek zuhanás valamennyi tagállamban

Az Európai Unió gazdasága is meredeken, 1,8 százalékkal csökken idén – derül ki a tegnap közzétett prognózisból. Az adatok szerint az Unióban minden bizonnyal emelkedik a munkanélküliség és a költségvetési hiány, de csökken az infláció. A bizottság emellett súlyos bizonytalanságokra is int a közeljövőre nézve.

A brüsszeli bizottság egyébként a nemzetközi pénzügyi, illetve gazdasági válság miatt döntött úgy, hogy a szokásosnál jóval előbb, május helyett már év elején készít egy gazdasági előrejelzést. Ebben tovább rontotta tavaly őszi, eleve borús várakozásait.

Megállapította, hogy a korábban vártnál erőteljesebb lassulásra kell számítani, de 2009 vége előtt ismét növekedés várható. 2010-ben az idei 1,8 százalékos GDP-csökkenés után már 0,5 százalékos emelkedés várható Brüsszel szerint. Mindez a fokozódó pénzügyi válság reálgazdasági hatásainak, a világkereskedelem és a világ össztermelése ebből következő súlyos visszaesésének és egyes országokban a lakáspiaci korrekciónak tudható be.

Az állami kiadások és állami beruházások azonban enyhíthetik ezt a problémát, és az inflációs nyomás enyhülése is hozzájárul a magánfogyasztás serkentéséhez – derül ki a témáról kiadott közleményből, amely azt is megjegyzi, hogy „a tagállamok által 2008 augusztusa óta bejelentett, saját hatáskörben hozott pénzügyi intézkedések körülbelül háromnegyed százalékponttal enyhítik a GDP növekedésének idei visszaesését”.

Helyre kell állítani az egyensúlyt

„A gazdaság hanyatlása az előrejelzési időszak során lényeges hatással jár majd a foglalkoztatásra és az államháztartásra” – vélte Joaquín Almunia gazdasági és pénzügyi biztos. Hangoztatta azt is, hogy „a bizalom helyreállítása érdekében fontos, hogy a tagállamok kifejezett kötelezettséget vállaljanak a megbomlott államháztartási egyensúly helyreállítására amint a gazdaság visszatér a rendes kerékvágásba, mert így biztosítható az államháztartás közép- és hosszú távú fenntarthatósága”. Az előrejelzés szerint tavaly a növekedés a 2007-ben mért közel 3 százalékról 1 százalék körüli értékre csökkent az EU-ban és az euróövezetben egyaránt.

Almuniáék szerint a tavalyi utolsó negyedévben világszerte jelentősen visszaesett a gazdasági tevékenység, és ez a tendencia rövid távon valószínűleg folytatódni fog. Tavaly, a második félévben az euróövezet fennállása óta először süllyedt technikai recesszióba. Az idén az EU-ban előreláthatólag 3,5 millió munkahely szűnik meg Brüsszel szerint. A munkanélküliségi ráta 8,7 százalékra nőhet az EU-n és 9,25 százalékra az euróövezeten belül, és a munkanélküliség további emelkedése várható 2010-ben.

A rosszabb kilátások az államháztartási egyensúlyt is megviselik. Az EU tagállamainak államháztartási hiánya az idén megduplázódhat, 2009-ben elérve a 4,5 százalékos átlagértéket (az euróövezetben 1,75 százalékról 4 százalékra nőhet). Az inflációs nyomás viszont gyorsan mérséklődik a prognózis szerint, a bizottság jelentős mértékben lefelé módosította őszi előrejelzéseit. Az EU tagállamaiban tavaly mért 3,7 százalékról (3,3 százalék az euróövezetben) idén 1,2 százalékra (az euróövezetben 1,0 százalékra) csökken.