2009. január 20., 09:112009. január 20., 09:11
„Mivel a hitelek dinamikája, a bizalmi indexek és a munkapiaci körülmények jelentős mértékben romlanak, a helyi szintű kereslet boom-ja, ami az elmúlt öt évben a román gazdasági növekedés motorját jelentette, jelentősen lelassul” – mutat rá az EB hétfőn közzétett prognózisa.
A bizottság szerint a legerősebb lassulás a beruházások terén várható, ahol a 2008-ban regisztrált 18 százalékos növekedés 2009-re 1,5 százalékra esik vissza. Ugyanakkor a magánszektor fogyasztásának növekedése a tavalyi 8 százalékról idén 2 százalékra csökken.
Adriean Videanu gazdasági miniszter az európai bizottsági jelentés közzétételét követően úgy nyilatkozott, a kormány célkitűzése egy olyan költségvetés kidolgozása, amely 2,5 százalékos gazdasági növekedést tesz lehetővé, miközben a költségvetési mérleghiány is 2 százalék alatt marad. „Ha a kormány felelőtlen lenne, akkor a költségvetési hiány elérné a 7,5 százalékot. Mi azonban egy 2 százalék alatti költségvetési hiányra építjük fel a büdzsét annak érdekében, hogy Románia visszanyerje hitelét” – szögezte le a tárcavezető. Mint rámutatott, a kormány első „vizsgáját” a költségvetés jelenti. „Románia megalapozatlanul sok hitelt vett fel az elmúlt években, emiatt gondot jelent a hiány finanszírozása” – magyarázta Videanu. A miniszter szerint a bevételekre és a költségekre vonatkozó „eltérő nézőpontokkal” magyarázható a kormány becslése és az Európai Bizottság előrejelzése között észrevehető nézetkülönbség. „Úgy véljük, hogy az általunk kitűzött 2,5 százalékos gazdasági növekedés megvalósítható” – tette hozzá Videanu.
Hasonlóképpen nyilatkozott egyébként a múlt héten Gheorghe Pogea pénzügyminiszter is. Mint mondta, a 2008-as 7,9 százalékról a gazdasági növekedés idén 2,5 százalékra zuhan. 2007-ben a román gazdasági növekedés 6 százalékos volt, 1,9 százalékponttal alacsonyabb, mint a 2006-ban regisztrált számadat.
Az Európai Unió gazdasága is meredeken, 1,8 százalékkal csökken idén – derül ki a tegnap közzétett prognózisból. Az adatok szerint az Unióban minden bizonnyal emelkedik a munkanélküliség és a költségvetési hiány, de csökken az infláció. A bizottság emellett súlyos bizonytalanságokra is int a közeljövőre nézve.
A brüsszeli bizottság egyébként a nemzetközi pénzügyi, illetve gazdasági válság miatt döntött úgy, hogy a szokásosnál jóval előbb, május helyett már év elején készít egy gazdasági előrejelzést. Ebben tovább rontotta tavaly őszi, eleve borús várakozásait.
Megállapította, hogy a korábban vártnál erőteljesebb lassulásra kell számítani, de 2009 vége előtt ismét növekedés várható. 2010-ben az idei 1,8 százalékos GDP-csökkenés után már 0,5 százalékos emelkedés várható Brüsszel szerint. Mindez a fokozódó pénzügyi válság reálgazdasági hatásainak, a világkereskedelem és a világ össztermelése ebből következő súlyos visszaesésének és egyes országokban a lakáspiaci korrekciónak tudható be.
Az állami kiadások és állami beruházások azonban enyhíthetik ezt a problémát, és az inflációs nyomás enyhülése is hozzájárul a magánfogyasztás serkentéséhez – derül ki a témáról kiadott közleményből, amely azt is megjegyzi, hogy „a tagállamok által 2008 augusztusa óta bejelentett, saját hatáskörben hozott pénzügyi intézkedések körülbelül háromnegyed százalékponttal enyhítik a GDP növekedésének idei visszaesését”.
„A gazdaság hanyatlása az előrejelzési időszak során lényeges hatással jár majd a foglalkoztatásra és az államháztartásra” – vélte Joaquín Almunia gazdasági és pénzügyi biztos. Hangoztatta azt is, hogy „a bizalom helyreállítása érdekében fontos, hogy a tagállamok kifejezett kötelezettséget vállaljanak a megbomlott államháztartási egyensúly helyreállítására amint a gazdaság visszatér a rendes kerékvágásba, mert így biztosítható az államháztartás közép- és hosszú távú fenntarthatósága”. Az előrejelzés szerint tavaly a növekedés a 2007-ben mért közel 3 százalékról 1 százalék körüli értékre csökkent az EU-ban és az euróövezetben egyaránt.
Almuniáék szerint a tavalyi utolsó negyedévben világszerte jelentősen visszaesett a gazdasági tevékenység, és ez a tendencia rövid távon valószínűleg folytatódni fog. Tavaly, a második félévben az euróövezet fennállása óta először süllyedt technikai recesszióba. Az idén az EU-ban előreláthatólag 3,5 millió munkahely szűnik meg Brüsszel szerint. A munkanélküliségi ráta 8,7 százalékra nőhet az EU-n és 9,25 százalékra az euróövezeten belül, és a munkanélküliség további emelkedése várható 2010-ben.
A rosszabb kilátások az államháztartási egyensúlyt is megviselik. Az EU tagállamainak államháztartási hiánya az idén megduplázódhat, 2009-ben elérve a 4,5 százalékos átlagértéket (az euróövezetben 1,75 százalékról 4 százalékra nőhet). Az inflációs nyomás viszont gyorsan mérséklődik a prognózis szerint, a bizottság jelentős mértékben lefelé módosította őszi előrejelzéseit. Az EU tagállamaiban tavaly mért 3,7 százalékról (3,3 százalék az euróövezetben) idén 1,2 százalékra (az euróövezetben 1,0 százalékra) csökken.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Látogatottsági adatok