Fotó: Haáz Vince
Felfele módosította az év végén várható inflációs rátára vonatkozó prognózisát a Román Nemzeti Bank (BNR), és 2023 végére is kétszámjegyű, 11,2 százalékos pénzromlást várnak a Mugur Isărescu jegybankelnök által hétfőn ismertetett előrejelzések szerint.
2022. november 14., 13:142022. november 14., 13:14
2022. november 14., 14:512022. november 14., 14:51
Mint ismeretes, a BNR augusztusi jelentésében az idei év végére 13,9 százalékos, jövő évre pedig 7,5 százalékos inflációt jósolt. A májusi jelentésben még 12,5 százalékos inflációt prognosztizált a jegybank az idei év végére és 6,7 százalékos pénzhígulást 2023-ra.
a friss prognózis szerint 2024 harmadik negyedévében 4,2 százalékos lesz a pénzromlás. A jegybank szakértői szerint eközben az idei év végéig az infláció enyhe növekedése, majd a fokozatos mérséklődése várható. A csökkenés a friss prognózis szerint csak 2023 harmadik negyedévében torpanhat meg ideiglenesen, ha érvényét veszíti a földgáz és az áram árát korlátozó jogszabály.
Isărescu hétfői sajtótájékoztatóján az energiaárak emelkedésének veszélyére figyelmeztetett. Mint mondta, „az energiasokk hatása” számottevően meghaladta az általuk vártat.
Ha az elmúlt hónapokat vesszük górcső alá, az infláció 14 és 16 százalék között mozgott. A havi növekedés 1 és 1,3 százalék közötti volt. Áprilishoz mérten kialakult egy plató, amiben fontos szerepe volt annak, hogy a villanyáram és a földgáz ára stabil volt, az üzemanyagok pedig dezinflációs hatással voltak” – fogalmazott a bukaresti központi pénzintézet vezetője.
Októberben 0,56 százalékponttal 15,32 százalékra csökkent az infláció Romániában szeptemberhez mérten – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által pénteken nyilvánosságra hozott adatsorokból.
„Soha nem jelentek meg ilyen hamar az energiaköltségek a végső árban. Régebb ez inkább a kőolajra volt jellemző. Most itt van minden: a kőolaj is, a földgáz is, a villanyáram is” – fejtette ki a jegybankelnök.
Kitért arra is, hogy az ukrajnai háború és az aszály is hozzájárult a drágulási hullámhoz.
Pozitívumként említette eközben az árfolyam alakulását. „Egyelőre nem látunk veszélyes trendeket az árfolyamnál. Relatív stabil volt, és ezzel segített. Az hiányzott volna, hogy az energiaárak növekedése mellett még az árfolyam is inflációt okozzon. Amint leülepednek a dolgok, flexibilisebbé válik az árfolyam is. Lássuk, merre visz a piac” – mondta Isărescu.
Arra is ráirányította a figyelmet, hogy sajnálatos módon Romániában a gazdasági növekedést még mindig a fogyasztás pörgeti, és nem a beruházások. „Nincsenek útjaink.
– vélekedett a jegybankelnök. Felidézte: az év első felében a román gazdaság gyarapodása várakozáson felüli volt, de az év második felében mérséklődik a nemzetközi események, illetve a monetáris politika bekeményítése miatt.
Amint arról beszámoltunk, az Európai Bizottság legfrissebb prognózisa szerint Romániában az infláció 2022-ben 11,8 százalék lesz, 2023-ban 10,2 százalékra mérséklődik, majd 2024-ben 6,8 százalék lesz. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legutóbbi jelentésében rontott a fogyasztói árak romániai növekedésének kilátásain. A nemzetközi pénzintézet a korábban előrejelzett 9,3 százalék helyett 13,3 százalékos inflációra számít év végén Romániában, 2023-ra vonatkozóan pedig 4 százalékról 11 százalékra módosította a prognózisát.
Az Európai Unió gazdasága fordulópontra érkezett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!