Fotó: Haáz Vince
Felfele módosította az év végén várható inflációs rátára vonatkozó prognózisát a Román Nemzeti Bank (BNR), és 2023 végére is kétszámjegyű, 11,2 százalékos pénzromlást várnak a Mugur Isărescu jegybankelnök által hétfőn ismertetett előrejelzések szerint.
2022. november 14., 13:142022. november 14., 13:14
2022. november 14., 14:512022. november 14., 14:51
Mint ismeretes, a BNR augusztusi jelentésében az idei év végére 13,9 százalékos, jövő évre pedig 7,5 százalékos inflációt jósolt. A májusi jelentésben még 12,5 százalékos inflációt prognosztizált a jegybank az idei év végére és 6,7 százalékos pénzhígulást 2023-ra.
a friss prognózis szerint 2024 harmadik negyedévében 4,2 százalékos lesz a pénzromlás. A jegybank szakértői szerint eközben az idei év végéig az infláció enyhe növekedése, majd a fokozatos mérséklődése várható. A csökkenés a friss prognózis szerint csak 2023 harmadik negyedévében torpanhat meg ideiglenesen, ha érvényét veszíti a földgáz és az áram árát korlátozó jogszabály.
Isărescu hétfői sajtótájékoztatóján az energiaárak emelkedésének veszélyére figyelmeztetett. Mint mondta, „az energiasokk hatása” számottevően meghaladta az általuk vártat.
Ha az elmúlt hónapokat vesszük górcső alá, az infláció 14 és 16 százalék között mozgott. A havi növekedés 1 és 1,3 százalék közötti volt. Áprilishoz mérten kialakult egy plató, amiben fontos szerepe volt annak, hogy a villanyáram és a földgáz ára stabil volt, az üzemanyagok pedig dezinflációs hatással voltak” – fogalmazott a bukaresti központi pénzintézet vezetője.
Októberben 0,56 százalékponttal 15,32 százalékra csökkent az infláció Romániában szeptemberhez mérten – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által pénteken nyilvánosságra hozott adatsorokból.
„Soha nem jelentek meg ilyen hamar az energiaköltségek a végső árban. Régebb ez inkább a kőolajra volt jellemző. Most itt van minden: a kőolaj is, a földgáz is, a villanyáram is” – fejtette ki a jegybankelnök.
Kitért arra is, hogy az ukrajnai háború és az aszály is hozzájárult a drágulási hullámhoz.
Pozitívumként említette eközben az árfolyam alakulását. „Egyelőre nem látunk veszélyes trendeket az árfolyamnál. Relatív stabil volt, és ezzel segített. Az hiányzott volna, hogy az energiaárak növekedése mellett még az árfolyam is inflációt okozzon. Amint leülepednek a dolgok, flexibilisebbé válik az árfolyam is. Lássuk, merre visz a piac” – mondta Isărescu.
Arra is ráirányította a figyelmet, hogy sajnálatos módon Romániában a gazdasági növekedést még mindig a fogyasztás pörgeti, és nem a beruházások. „Nincsenek útjaink.
– vélekedett a jegybankelnök. Felidézte: az év első felében a román gazdaság gyarapodása várakozáson felüli volt, de az év második felében mérséklődik a nemzetközi események, illetve a monetáris politika bekeményítése miatt.
Amint arról beszámoltunk, az Európai Bizottság legfrissebb prognózisa szerint Romániában az infláció 2022-ben 11,8 százalék lesz, 2023-ban 10,2 százalékra mérséklődik, majd 2024-ben 6,8 százalék lesz. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legutóbbi jelentésében rontott a fogyasztói árak romániai növekedésének kilátásain. A nemzetközi pénzintézet a korábban előrejelzett 9,3 százalék helyett 13,3 százalékos inflációra számít év végén Romániában, 2023-ra vonatkozóan pedig 4 százalékról 11 százalékra módosította a prognózisát.
Az Európai Unió gazdasága fordulópontra érkezett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!