Fotó: Pixabay.com
Az Európai Unió gazdasága fordulópontra érkezett. Egy erős első fél év után az uniós gazdaság sokkal nagyobb kihívásokkal teli szakaszba lépett, amelyben az ukrajnai háború által kiváltott sokkok csökkentik a globális keresletet és erősítik az inflációs nyomást – írta az Európai Bizottság a pénteken közzétett, őszi gazdasági előrejelzésében.
2022. november 11., 13:382022. november 11., 13:38
2022. november 11., 14:382022. november 11., 14:38
Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a prognózist ismertetve közölte, a gazdasági hangulat jelentősen romlott, így az idei növekedés ugyan várhatóan valamivel jobb lesz a korábban előrejelzettnél, a 2023-as kilátások jelentősen gyengébbek lettek, az infláció pedig magasabb lesz a legutóbbi, nyári időközi prognózishoz képest.
Az ukrajnai háború miatt megnövekedett bizonytalanság, a magas energiaárak okozta nyomás, a háztartások vásárlóerejének romlása,
– közölte az uniós biztos.
Az év végén jelentősen visszaesik a reál-GDP növekedése az EU egészében. Ennek ellenére a 2021-től kezdődött, és az év első felében tapasztalt lendület a reál-GDP növekedést idén 3,3 százalékra emeli az EU-ban, és 3,2 százalékra az euróövezetben, ami jóval meghaladja a nyári előrejelzésben prognosztizált 2,7 százalékot.
Mivel az infláció csökkenti a háztartások vásárlóerejét, a gazdasági aktivitás visszaesése 2023 első negyedévében is folytatódni fog. A növekedés tavasszal térhet vissza Európába, várhatóan azonban mérsékelt lesz. A GDP növekedése 2023-ban várhatóan eléri a 0,3 százalékot mind az EU-ban, mind az euróövezetben. Az előrejelzések szerint 2024-re a gazdasági növekedés fokozatosan nyeri vissza lendületét, átlagosan 1,6 százalékot az EU-ban és 1,5 százalékot érve el az euróövezetben.
Az éves inflációs rátára vonatkozó előrejelzését az EU-ban a korábban jelzetthez képest egy százalékponttal magasabbra, 9,3 százalékra, az euróövezetben pedig két százalékponttal magasabbra, 8,5 százalékra emelte az Európai Bizottság. Az infláció 2023-ban várhatóan csökken, de az EU-ban továbbra is magas, 7 százalékos marad, az euróövezetben pedig 6,1 százalék lehet, majd 2024-ben 3 százalékra, illetve 2,6 százalékra mérséklődik.
Kiemelték ugyanakkor, hogy a munkaerőpiac jól teljesít. Az erőteljes gazdasági expanzió 2022 első felében legkevesebb kétmillió embert vonzott a foglalkoztatásba, és minden idők legmagasabb szintjére, 213,4 millióra emelte a foglalkoztatottak számát az Európai Unióban. A munkanélküliségi ráta szeptemberben rekordalacsony, 6 százalékos volt – közölték.
Az EU-ban a foglalkoztatás növekedése az előrejelzések szerint 2022-ben 1,8 százalék lesz, 2023-ban megtorpan, majd 2024-ben mérsékelten, 0,4 százalékra emelkedik.
Közölték továbbá, hogy az összesített költségvetési hiány várhatóan enyhén emelkedni fog, az EU-ban a GDP 3,6 százalékára, az euróövezetben pedig 3,7 százalékra, mivel a gazdasági tevékenység gyengül, a kamatkiadások nőnek és a kormányok új diszkrecionális intézkedéseket vezetnek be a magas energiaárak hatásának enyhítésére. A jelentés a GDP-arányos államadósság további csökkenését prognosztizálja: jövőre a GDP 89,4 százalékról 84,1 százalékra, az euróövezetben pedig 97,1 százalékról 91,4 százalékra.
A magyar gazdaság az előrejelzés szerint 2022 második negyedévében megőrizte lendületét, a GDP 1,1 százalékkal bővült az előző negyedévhez képest. Az Európai Bizottság szerint azonban a magasabb infláció és energiaárak a következő időszakokban visszafogják a gazdasági aktivitást és hirtelen lassulás várható. Jelezték, a reál-GDP növekedése a 2022-es 5,5 százalékról 2023-ban várhatóan 0,1 százalékra csökken, és csak 2024-ben kapaszkodik vissza 2,6 százalékra.
Közölték: az utolsó havi foglalkoztatási adatok emelkedő munkanélküliségre utalnak, ami a gazdasági lassulás velejárója. A magas infláció az előrejelzések szerint 2023-ban csökkenteni fogja a reálbéreket – figyelmeztettek.
A jelentés szerint a HICP-infláció szeptemberben 20,7 százalékra emelkedett Magyarországon, miután részben feloldották a lakossági energiaárak felső határát.
Az Európai Bizottság szerint a magyar államháztartás ugyancsak kihívásokkal teli időszak elé néz: 2022-ben a hiány az első félévi erőteljes bevételnövekedés ellenére is magas, a GDP 6,2 százaléka marad. A hiány 2023-ban várhatóan 4,4 százalékra csökken, majd 2024-ben ismét 5,2 százalékra emelkedik.
Végezetül megjegyezték, hogy az ukrajnai háború miatt bekövetkezett energiaellátási zavarok erősen negatív hatást gyakorolnak a magyar gazdaságra, mivel az országnak rövidtávon korlátozott lehetőségei vannak az Oroszországból származó olaj- és gázimport helyettesítésére. A magas energiaárak veszélyeztethetik a magyarországi energia-intenzív feldolgozóipar középtávú beruházási terveit is. A tartósan magas infláció vagy a romló finanszírozási feltételek szigorúbb gazdaságpolitikai irányvonalat tehetnek szükségessé – tették hozzá.
A magas energiaárak, az elszabadult infláció, valamint Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt egyre mélyül Európában a megélhetési válság – derül ki a The Guardian című brit napilap hétfői számában közzétett, az Ipsos francia közvélemény-kutató i
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Új hitelgarancia-program segítheti a romániai mezőgazdasági vállalkozásokat az üzemanyag- és szállítási költségek finanszírozásában.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – értékelt szerdán az Agerpresnek Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
A barnamedvék, varjúfélék és kormoránok növekvő állománya által okozott mezőgazdasági károkra hivatkozva rugalmasabb uniós fajvédelmi szabályozást sürget a román mezőgazdasági minisztérium.
Románia országos energiarendszere az egyik legnehezebb időszak küszöbén áll.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!