Fotó: Haáz Vince
Felfele módosította az év végén várható inflációs rátára vonatkozó prognózisát a Román Nemzeti Bank (BNR), és 2023 végére is kétszámjegyű, 11,2 százalékos pénzromlást várnak a Mugur Isărescu jegybankelnök által hétfőn ismertetett előrejelzések szerint.
2022. november 14., 13:142022. november 14., 13:14
2022. november 14., 14:512022. november 14., 14:51
Mint ismeretes, a BNR augusztusi jelentésében az idei év végére 13,9 százalékos, jövő évre pedig 7,5 százalékos inflációt jósolt. A májusi jelentésben még 12,5 százalékos inflációt prognosztizált a jegybank az idei év végére és 6,7 százalékos pénzhígulást 2023-ra.
a friss prognózis szerint 2024 harmadik negyedévében 4,2 százalékos lesz a pénzromlás. A jegybank szakértői szerint eközben az idei év végéig az infláció enyhe növekedése, majd a fokozatos mérséklődése várható. A csökkenés a friss prognózis szerint csak 2023 harmadik negyedévében torpanhat meg ideiglenesen, ha érvényét veszíti a földgáz és az áram árát korlátozó jogszabály.
Isărescu hétfői sajtótájékoztatóján az energiaárak emelkedésének veszélyére figyelmeztetett. Mint mondta, „az energiasokk hatása” számottevően meghaladta az általuk vártat.
Ha az elmúlt hónapokat vesszük górcső alá, az infláció 14 és 16 százalék között mozgott. A havi növekedés 1 és 1,3 százalék közötti volt. Áprilishoz mérten kialakult egy plató, amiben fontos szerepe volt annak, hogy a villanyáram és a földgáz ára stabil volt, az üzemanyagok pedig dezinflációs hatással voltak” – fogalmazott a bukaresti központi pénzintézet vezetője.
Októberben 0,56 százalékponttal 15,32 százalékra csökkent az infláció Romániában szeptemberhez mérten – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által pénteken nyilvánosságra hozott adatsorokból.
„Soha nem jelentek meg ilyen hamar az energiaköltségek a végső árban. Régebb ez inkább a kőolajra volt jellemző. Most itt van minden: a kőolaj is, a földgáz is, a villanyáram is” – fejtette ki a jegybankelnök.
Kitért arra is, hogy az ukrajnai háború és az aszály is hozzájárult a drágulási hullámhoz.
Pozitívumként említette eközben az árfolyam alakulását. „Egyelőre nem látunk veszélyes trendeket az árfolyamnál. Relatív stabil volt, és ezzel segített. Az hiányzott volna, hogy az energiaárak növekedése mellett még az árfolyam is inflációt okozzon. Amint leülepednek a dolgok, flexibilisebbé válik az árfolyam is. Lássuk, merre visz a piac” – mondta Isărescu.
Arra is ráirányította a figyelmet, hogy sajnálatos módon Romániában a gazdasági növekedést még mindig a fogyasztás pörgeti, és nem a beruházások. „Nincsenek útjaink.
– vélekedett a jegybankelnök. Felidézte: az év első felében a román gazdaság gyarapodása várakozáson felüli volt, de az év második felében mérséklődik a nemzetközi események, illetve a monetáris politika bekeményítése miatt.
Amint arról beszámoltunk, az Európai Bizottság legfrissebb prognózisa szerint Romániában az infláció 2022-ben 11,8 százalék lesz, 2023-ban 10,2 százalékra mérséklődik, majd 2024-ben 6,8 százalék lesz. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legutóbbi jelentésében rontott a fogyasztói árak romániai növekedésének kilátásain. A nemzetközi pénzintézet a korábban előrejelzett 9,3 százalék helyett 13,3 százalékos inflációra számít év végén Romániában, 2023-ra vonatkozóan pedig 4 százalékról 11 százalékra módosította a prognózisát.
Az Európai Unió gazdasága fordulópontra érkezett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!