
Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Tavaly az Európai Unióban tízből egy ember (az EU lakosságának 9,5 százaléka) nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon; ez az arány 1,2 százalékponttal magasabb a 2022-ben jegyzettnél – derül ki az Eurostat által közzétett adatokból.
2024. július 13., 18:162024. július 13., 18:16
2024. július 13., 18:312024. július 13., 18:31
A megfelelő étkezést megfizetni nem tudók aránya Romániában volt a legmagasabb 2023-ban, 23,3 százalékra nőtt a 2022-es 22,1 százalékról. Romániát Bulgária (19,9 százalék), Szlovákia (17,8 százalék) és Magyarország (14,7 százalék) követi a sorban.
Az Agerpres hírügynökség által idézett adatsorok szerint a szegénység kockázatának kitett személyek körében uniós szinten 22,3 százalék volt azoknak az aránya, akik nem engedhetik meg maguknak a megfelelő étkezést. Ez 2,6 százalékpontos növekedést jelent 2022-höz mérten.

A romániai lakosok 32 százalékát fenyegette tavaly a szegénység és a társadalmi kirekesztődés veszélye; ez messze a legmagasabb arány az uniós tagállamok között – derül ki az Eurostat szerdán közzétett jelentéséből.
A szegénység által veszélyeztetettek körében a kétnaponta egy megfelelő étkezést maguknak megengedni nem tudók aránya Szlovákiában volt a legnagyobb, 45,7 százalék. Magyarországon 44,9 százalék, Bulgáriában 40,2 százalék volt ez az arány, Romániában pedig a 2022-es 43 százalékról tavaly 40 százalékra csökkent.

Tavaly Románia minden ötödik lakóját érintette a szegénység, a nyugdíjak és szociális juttatások kifizetése nélkül pedig a lakosság közel fele (45 százaléka) élne a relatív szegénységi küszöb alatt – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).

A romániai háztartások felét érinti az energiaszegénység, azaz nem tudják megfelelő színvonalon kielégíteni energiaszükségleteiket, vagy magas energiaszámlák nehezítik meg a mindennapjaikat.
Az Eurostat legfrissebb elemzése szerint Románia a 2025-ös adatok alapján az Európai Unió abszolút „éllovasa” abban a rossz értelemben vett versenyben, amely azt méri, hány fiatal marad ki teljesen a munka és az oktatás világából.
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
szóljon hozzá!