
Románia 2026-ban 200–250 km új autópályának örülhet – irigykednek a bolgárok
Fotó: Gazda Árpád
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál. Románia esetében igazán szokatlan, hogy pozitív példaként emlegessék más európai uniós országban. A bulgáriai autópályagondok ugyanakkor nálunk is ismerősen csengenek.
2026. január 15., 21:302026. január 15., 21:30
A bolgár autópályák afféle történelmi műemlékek – építésük évszázadról évszázadra halad. A jelenlegi ütem mellett a már megtervezett autópályák befejezése további 30 évet vesz igénybe – állítja a Sega által idézett Jasen Isev közlekedési szakértő.
A cikk szerint szomorú példa erre a Hemus nevű sztráda.
Jelenleg mintegy 77 km áll építés alatt – főként az Ugarchin és Pavlikeni közötti térségben. További 36 kilométerre már kiadták az építési engedélyeket.
Egy másik „súlyos eset” a Struma nevű sztráda helyzete. A 21. század elején az akkori kormányzók azt ígérték, hogy az autópálya teljes egészében elkészül a 2004-es görögországi olimpiai játékokra. Ez ígéret maradt.
Az idén január elsején az eurót bevezető Bulgáriában 2025-ben mindössze 30 kilométer autópályát helyeztek üzembe. „Ha ez a tendencia fennmarad, 30 évbe telik, mire megvalósítjuk az összes már megtervezett projektet” – kommentálta Jasen Isev, az állami közútkezelő korábbi vezetője és a Közlekedési Tudományos-Műszaki Szövetség jelenlegi elnöke a Bloomberg TV-nek.
Isev szerint a késések okai sokfélék. A Hemus esetében például finanszírozási problémák merülnek fel. A Mezdra és Botevgrád közötti szakaszon földcsuszamlások és egyéb problémák jelentkeztek, ami arra utal, hogy a tervezés első fázisa nem tudta előrejelezni ezeket a gondokat. Problémás a kivitelező cégek kiválasztása is. A bolgár vállalatok nem híresek gyorsaságukról. Időnként minőségi kifogások is felmerülnek – mutatott rá a szakértő.
A bolgár Sega hírportál ezek után kitér a romániai helyzetre.
– emlékeztetnek az idén várható megvalósításokra. Azt is jelzik, hogy főként az A3-as autópálya erdélyi szakaszairól, valamint az A7-esről van szó Moldva történelmi régiójában.
Azt is megemlítik, hogy az eddigi rekord 2024-ből származik, amikor Bulgária északi szomszédja körülbelül 200 km autópályával bővítette úthálózatát. Jelenleg összesen további 750 km-re létezik megkötött kivitelezési szerződés, amelyekből mintegy 400 km-nek 2027 végéig kell elkészülnie.
A portál azt is megjegyzi, hogy a bolgár építővállalatok jó hírnévnek örvendenek külföldön, és kemény versenyben nyernek el megbízásokat – többek között Romániában isaz egyik konzorciumot választották ki az A8-as autópálya első 27 kilométerének megépítésére Târgu Neamț és Iași között.
Mint ismeretes, Bulgária sok tekintetben ugyanúgy az Európai Unió sereghajtói között „kullog”, mint Románia.
miután az ország teljesítette a valutaunióhoz való csatlakozás konvergencia-feltételeit (infláció, államháztartási hiány, adósságszint, árfolyamstabilitás stb.), és az Európai Parlament, valamint az EU Tanácsa jóváhagyta a belépést.
Romániával összehasonlítva Bulgária stabil pénzügyi helyzetének erősségei az alacsonyabb infláció és alacsonyabb államháztartási hiány; a központi költségvetési adósság aránya jóval alacsonyabb, mint Romániában, ami hozzájárult a konvergencia-kritériumok teljesítéséhez. Elemzők szerint Bulgária gazdasága kisebb, de makroökonómiailag kiegyensúlyozott: a GDP összege jóval alacsonyabb Romániáénál, de a gazdaság szerkezete és a fiskális egyensúly stabilabb képet mutat.
a teljes GDP jóval nagyobb, nagyobb ipari és szolgáltató szektorral, erősebb vállalkozói dinamizmussal és export-import aktivitással. Románia nagyobb népessége és munkaerő-tartaléka miatt hosszabb távon potenciálisan gyorsabb növekedést tud elérni, bár strukturális kihívásokkal – például beruházási hiányokkal és innovációs lemaradással – is küzd. Autópálya-építés terén azonban jelenleg példamutatóan teljesít más országok számára is.

Jelentős előrelépést érhet el Románia a közlekedési infrastruktúra terén, ha sikerül tartani az eredetileg kitűzött autópálya-építési célokat – derül ki a Profit.ro gazdasági

A Közúti Infrastruktúrát Kezelő Országos Társaság (CNAIR) 2026-ban 250 kilométer új autópálya és gyorsforgalmi út forgalomba helyezését tervezi – közölte szerdán a Facebook-oldalán Cristian Pistol.
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
szóljon hozzá!