
Siralmas a helyzet. Románia százszor több paradicsomot hoz be, mint amennyit exportál
Fotó: Pixabay.com
Csak néhány év múlva javulhat az élelmiszer-deficit Romániában, mert amíg nincs elég feldolgozókapacitás az országban, a helyzet nem tud javulni – értékelt Magyar Lóránd, az RMDSZ Szatmár megyei parlamenti képviselője, amikor annak kapcsán faggattuk, hogy Románia számottevően több élelmiszert importál, mint amennyit külföldre szállít.
2022. augusztus 16., 08:462022. augusztus 16., 08:46
Ötmilliárd euróval járult hozzá az élelmiszer-deficit a külkereskedelmi mérleghiányhoz, Románia tavaly háromszor annyi élelmet importált, mint amennyit eladott külföldre, számolta ki a Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi szaklap az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai alapján. Az elemzés rámutat: 2021-ben Románia 2,1 milliárd értékben exportált élelmiszert, ez 24 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi kivitelhez képest.
Hiába növekedett ugyanakkor az export, ez még csak felére sem tudta csökkenteni az élelmiszerek terén a külkereskedelmi mérleghiányt, mivel 2021-ben az ország 6,8 milliárd euró értékben hozott be külföldről élelmet, tehát háromszor annyit, mint a külföldön értékesített romániai termékek. Ennek ellenére biztató, hogy az import növekedési üteme lassúbb, mint az exporté, egy év alatt 14,5 százalékkal nőtt, ám ez a különbség még mindig nem elég a deficit kiegyenlítéséhez.
Viszont a hús terén 700 millió eurós a külkereskedelmi mérleghiány, a gyümölcs esetében 600 millió, a tejnél 500 millió, a zöldségek esetében 400 millió euró. Az ország tavaly 976 millió euróra vásárolt húst külföldről, és csak 239 millió euróra adott el a határon túl. A hatalmas különbséget a sertéshús generálja, amiből 525 ezer tonnát hoztak be külföldről.
A romániai sertésfarmok többségében a fertőzés miatt leállították a tevékenységet, így a feldolgozók külföldről szerzik be az alapanyagot
Fotó: Veres Nándor
Dana Tănase, a Román Húsipari Egyesület (ARC) igazgatója szerint amíg az afrikai sertéspestis terjedését nem sikerül megfékezni, nem is javul a helyzet. A romániai sertésfarmok többségében a fertőzés miatt leállították a tevékenységet, így a feldolgozók külföldről szerzik be az alapanyagot. Az a visszás helyzet alakult ki, hogy a külföldön élő románok körében is hatalmas a kereslet a népszerű csórékolbász (miccs) iránt, a romániai feldolgozók külföldről behozott húsból készítik el, majd viszik ki újra a diaszpórában élőknek.
közben a hazai termelők kénytelenek eldobni a termés egy részét, mert nincs megfelelően megszervezve az értékesítési hálózat.
A feldolgozókapacitás hiányát leginkább a gabona terén érzi meg az ország, hiszen 3,6 milliárd euró értékben adunk el külföldre gabonát, vagyis alapanyagot, közben 131 millió euróra vásárolunk a határon túlról malom- és sütőipari terméket, feldolgozva pedig csak 26,7 millió euróra exportálunk.
Magyar Lóránd, az RMDSZ mezőgazdasági szakpolitikusa a szomorú mérleg kapcsán a Krónika megkeresésére elmondta, felmerült ugyan, hogy Bukarest megtiltja a gabonakivitelt, de ez megvalósíthatatlan olyan körülmények között, hogy nincs elegendő feldolgozóipar.
Magyar Lóránd
Fotó: RMDSZ
A Szatmár megyei parlamenti képviselő arra is kitért, hogy
A politikus egyúttal rámutatott, európai uniós tendencia, hogy minél inkább lerövidítsék az utat a termelőtől a vásárlóig. A termelőtől az asztalig projekt keretén belül lesznek pályázati kiírások a feldolgozókapacitás növelésére, de ennek hatása nem mutatkozik meg egyik napról a másikra, az eredmény csak néhány éven belül látszik majd meg a külkereskedelmi mérlegen.

Nem versenyképes Románia feldolgozóipara, termékei szinte „labdába sem rúgnak”– mutatott rá Fazekas Miklós, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros megyei szervezetének elnöke a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
szóljon hozzá!