2009. január 08., 23:492009. január 08., 23:49
Folytatódott csütörtökön is a lej lejtmenete: a Román Nemzeti Bank (BNR) 4,1385 lejes euróárfolyamot jelölt meg referenciaként, ami 1,6 százalékos növekedést jelent az előző napi számadathoz viszonyítva. A lej öt éve nem volt ennyire gyenge az európai fizetőeszközhöz viszonyítva. A valaha regisztrált legmagasabb árfolyamig pedig már csak igen kevés van, a 2004. január 6-i 4,1438 lej/euró árfolyamtól alig 0,0053 lej választja el. A gazdasági elemzők pedig pesszimisták, egybehangzóan úgy nyilatkoztak az elmúlt napokban, hogy a lej gyengülése folytatódik a közeljövőben. Kijelentésüket azzal támasztják alá, hogy a román gazdaság egésze bajban van, az országnak nincs lehetősége visszaszorítani a külkereskedelmi mérleghiányt. Ennek pedig legfőbb oka a globális gazdasági és pénzügyi válság. A hazai cégek külföldi megrendelései folyamatosan csökkennek, s már a nyugati országokban dolgozók által hazaküldött pénzösszegek sem tudják kihúzni Romániát a pácból, mivel ezek összege is drasztikus visszaesést mutat. Míg a korábbi években a vendégmunkások 9-10 milliárd eurót küldtek haza, addig az idei évre szóló előrejelzések alig 5 milliárdról beszélnek.
Az egyre súlyosbodó gondokról egyeztetett csütörtökön Emil Boc miniszterelnök és Mugur Isărescu jegybankelnök. „A BNR támogatja a kormány azon intézkedéseit, amelyek minimális gazdasági növekedést irányoznak elő a 2009-es évre, amelynek során elkerülhetetlen a külkereskedelmi mérleghiány kiigazítása. Ám mindezt úgy kell megvalósítani, hogy ne legyen erős hatással sem az inflációra, sem pedig a lakosság életszínvonalára” – nyilatkozta a találkozót követően Mugur Isărescu. Hozzátette: a megbeszélés során nem tértek ki részletes cselekvési tervekre, hanem egyelőre a jövőbeni együttműködés alapelveit körvonalazták.
Emil Boc elmondta, részleteiben megvitatták a jegybankelnökkel a 2009-es költségvetést. A kormányfő a tanácskozáson felvázolta a kormány azon elképzeléseit, amelyek új munkahelyek teremtését célozzák meg, továbbá a gazdasági környezet támogatásának lehetőségeiről, az európai uniós pénzek megfelelő elköltéséről, minél erősebb infrastrukturális beruházásokról is szó esett. Mindezt a Boc-kabinet úgy szeretné megvalósítani, hogy ne mélyüljenek tovább a társadalmi rétegek közötti szakadékok. „A válság jegyében nem szabad feláldozni a törékeny társadalmi osztályokat” – hangsúlyozta Emil Boc.
Arra az újságírói kérdésre, hogy létezik-e közös álláspont a BNR és a kormány között a fizetés- és nyugdíjemelések tekintetében, a miniszterelnök mindössze annyit mondott, minderről hivatalos dokumentumok készülnek a közeljövőben parlamenti szinten.
Az államnak a költségvetési bevételek csökkenésével kell idén szembeszállnia, miközben a 2008-as költségvetési mérleghiány jóval meghaladhatja az előrejelzett értékét, akár 7 milliárd euró fölé is emelkedhet.
A Boc–Isărescu-találkozót megelőző napon a pénzügy-minisztérium már módosította is az idei évre vonatkozó gazdasági mutatók korábban előrevetített értékét. A gazdasági szakemberek azonban váltig állítják, hogy a szaktárca nem fogja tudni épp oly mértékben visszaszorítani a kiadásokat, hogy a költségvetési mérleghiány a bruttó hazai termék (GDP) 1,7–2 százalékán tudja tartani. Az előrejelzett GDP 588 milliárd lej. Szintén gondot jelent a szakértők szerint, hogy a költségvetési hiányt nem lehet könnyen finanszírozni olyan körülmények között, hogy a lejbeni erőforrások egyre drágábbak, a bankok pedig már iparkodnak állampapírokat vásárolni. Tovább súlyosbítja ugyanakkor a helyzetet, hogy nagyon nehéz lesz a külpiaci valuta idevonzása, mivel a nagy nemzetközi pénzintézetek sem rendelkeznek kellő mennyiségű euróval.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Látogatottsági adatok