
Az ellenzék a szenátus ülésén is emlékeztetett: Románia komoly pénzeket veszíthet, ha Brüsszelnek nem tetszik a különleges nyugdíjak újraértelmezése
Fotó: Facebook/USR
Elfogadta szerdán a szenátus a nem járulékalapú, különleges nyugdíjként emlegetett szolgálati juttatásokat szabályozó törvényeket módosító tervezetet.
2023. március 29., 14:412023. március 29., 14:41
2023. március 29., 15:012023. március 29., 15:01
A kormány által beterjesztett jogszabályjavaslat 79 támogató és 37 elutasító szavazatot kapott. A tervezet indoklása szerint a szolgálati nyugdíjakat szabályozó törvények az egységes állami nyugdíjrendszertől eltérő, különleges nyugdíjrendszert hoztak létre egyes társadalmi kategóriák számára, amely bizonyos esetekben indokolatlan előnyökhöz juttathatja őket.
Mint ismert, ettől is függ a Romániának járó pénzek folyósítása. A törvény többek között a diplomaták, parlamenti köztisztviselők, pilóták, bírák, ügyészek, az igazságügyi és a számvevőszéki köztisztviselők nyugdíját érinti.
Elfogadta a szenátus összevont jogi, munkaügyi és védelmi szakbizottsága kedden a nem járulékalapú speciális nyugdíjak reformjának tervezetét, amelynek bevezetésére Románia az európai finanszírozású helyreállítási tervben vállalt kötelezettséget.
A tervezet bizottsági vitája során a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) több módosító javaslatát elfogadták a szenátorok – írja az Agerpres. Többek között azt, hogy senki nem részesülhet többféle speciális nyugdíjban, a juttatást az infláció mértékével minden évben emelik, a nyugdíj azon részére pedig, amely meghaladja a járulékalapú nyugdíjat, 15 százalékos adót vetnek ki.
Havi 2000 lejig a speciális nyugdíjak is adómentesek, a juttatás azon részére pedig, amely meghaladja ezt a szintet, de nem éri el a bruttó átlagbért, a tervezet szerint tíz százalékos adót vetnek ki.
A szenátusi vitán a Szociáldemokrata Párt (PSD) frakcióvezetője, Radu Oprea kifejtette, hogy
Hozzátette, hogy addig is a kormány folytatja a párbeszédet az Európai Bizottsággal, és reményei szerint sikerül „az összes romániai számára méltányos” megoldást találni a különnyugdíjakra.
Az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátora, Ştefan Pălărie bírálta a tervezetet, mert
„Ha modern állam akarunk lenni, akkor biztonságos, kiszámítható törvényekre van szükségünk, amelyek valamennyi állampolgárt egyenlően kezelnek, és amelyek alapján három évre előre tudható, hogy mennyivel emelkednek a nyugdíjak” – mondta az ellenzéki politikus.
amelyek szerinte nem nevezhetők különnyugdíjnak. Emlékeztetett arra, hogy jelenleg a katonai átlagnyugdíj 4000 lej. „Gondolkodjanak el azon, hogy milyen körülmények között képezték ki ezeket az embereket, milyen kiváltságoktól fosztották meg őket. Csak ahhoz volt joguk, hogy 15-ször átköltözzenek különböző helyőrségekbe. Azoknak van magasabb nyugdíjuk, akik megjárták a hadszíntereket (...). Őket jobban fizették, és a járulékuk is nagyobb volt, így magasabb nyugdíjat kapnak. Ezt kell megértenünk a katonaságról” – fogalmazott Guran.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátora, Rodica Boancă azt mondta a vitán, hogy a jelenlegi hazai nyugdíjrendszer méltánytalan a „polgárok széles tömegeivel szemben”.

Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint a kormánykoalíció vezetőinek sikerült megállapodniuk a különleges nyugdíjakról szóló jogszabályjavaslat tervezett módosításairól.
Tavaly 12 milliárd lejt fordított a speciális nyugdíjakra, amelyek az átlagnyugdíj többszörösére rúgnak. Ebben a juttatásban nyugalmazott bírák, ügyészek, diplomaták, parlamenti tisztviselők, pilóták, pénzügyőrök, bírósági jegyzők, katonák, belügyi alkalmazottak részesülnek.

Legtöbb három héten belül szavaznia kell a szenátusnak a különleges nyugdíjak rendszerét szabályozó törvénytervezetről, ellenkező esetben hallgatólagosan elfogadottnak minősül, ami megengedhetetlen – jelentette ki szerdán Alina Gorghiu.
A Lukoil benzinkutak 2026 áprilisáig jogszerűen működhetnek, fizethetik az alkalmazottak bérét és beszerezhetik készleteiket – közölte csütörtökön Oana Țoiu külügyminiszter.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség 2025. december 22-ig fogadja a 2026-ra vonatkozó, a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj jövedéki adójának csökkentésére irányuló állami támogatási rendszerhez kapcsolódó jóváhagyási kérelmeket.
Az idei harmadik negyedévben az átlagos óránkénti munkaerőköltség a naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2024 azonos időszakához képest 6,06 százalékkal nőtt, az előző negyedévhez viszonyítva pedig 0,82 százalékkal csökkent.
Erdély helyszín is bekerülhet Donald Trump amerikai elnök és családja ingatlanportfóliójába: az értesülések és bennfentesek tájékoztatása szerint Kolozsváron készülnek jelentős ingatlanberuházásra.
Hatszáznál több romániai dolgozóját bocsátja el a német autóipari vállalat, az Aumovio. Erdélyi üzemek is érintettek.
Románia újonnan kiépítendő nukleáris kapacitása 80 százalékát „elszívhatja” az a mesterségesintelligencia-gyár, amelynek megvalósítását nemrég jelentette be az Európai Bizottság, a bukaresti kormány pedig memorandummal „alapozta meg” az AI-gyárat.
A lakossági gázár legalább 5%-kal drágulhat 2026 áprilisától, amikor – a jelenlegi állás szerint – kivezetik az árplafonrendszert – jelentette ki szerdán Laurenţiu Urluescu, a Romániai Energiaszolgáltatók Szövetségének (AFEER) elnöke.
A jövő év első felében lezárul a Mega Image és a Profi fúziója – az Ahold Delhaize Csoport tagjai, a Mega Image és a Profi Rom Food 2026. március 31-től egyetlen jogi személyként működnek tovább, ám helyi márkáikat továbbra is megtartják.
Idén októberben 2024 azonos hónapjához képest átlagosan 8 százalékkal, 2025 szeptemberéhez viszonyítva 1 százalékkal nőttek a belföldi és exportértékesítési ipari termelői árak – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.
Az Európai Unió Tanácsának elnöksége és az Európai Parlament képviselői ideiglenes megállapodásra jutottak az orosz földgáz importjának fokozatos megszüntetésére vonatkozó szabályozásról – tájékoztatta az MTI-t a két uniós intézmény szerdán.
szóljon hozzá!