Az érem két oldala. A biztosítók a szervizek szabta árakra panaszkodnak, a műhelyek pedig arra, hogy későn kapják meg a javítás ellenértékét
Fotó: Haáz Vince
Referenciaárat vezetne be a román állam a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításból (kgfb/RCA) fedezett javításokra, hogy megakadályozzák a túlárazást. A lapunk által megszólaltatott szakértő szerint a szabad piac működésébe nem lehet beavatkozni, ez sem kivitelezhető, mint ahogy a biztosító társaságokra sem tudták „ráerőszakolni” a szabályozott díjszabást.
2019. november 23., 12:572019. november 23., 12:57
2019. november 23., 13:032019. november 23., 13:03
A Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) és az Országos Statisztikai Intézet (INS) évente meghatározza és nyilvánosságra hozza a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb/RCA) kötvények alapján végzett javítások árát – szerepel abban a tervezetben, amellyel módosítják és kiegészítik kötelező gépjármű-biztosításra vonatkozó, 2017/132-es számú törvényt. A Profit.ro gazdasági-pénzügyi portál által ismertetett tervezet szerint
A kezdeményezők szerint ha szabályozzák a javítás árát, a műhelyek nem tudnak túlárazni. Ugyanakkor – hívják fel a figyelmet – a többletköltség végül mindig a biztosítási kötvények árának emelkedésében mutatkozik meg, és végeredményben az ügyfél fizeti ki.
A cseregépkocsit a biztosítótársaságtól kell az ügyfélnek kérnie, a cég pedig köteles egy napon belül a megrongált gépkocsihoz hasonló vagy magasabb kategóriájú autót a rendelkezésére bocsátani. Ha ezt nem teszi meg, a károsult bármelyik gépkocsikölcsönzőnél leszerződhet egy hasonló vagy alacsonyabb kategóriájú bérautót. A biztosító ugyanakkor hét napon belül köteles tájékoztatni a károsultat a várható kártérítés összegéről. A károsult kérheti a javítást vagy az azonos kategóriájú gépkocsi és a roncs értéke közötti különbözetet.
„A gépkocsijavító műhelyek többsége szerződést köt a biztosítótársaságokkal, ez eleve kizárja a túlárazás lehetőségét” – jelentette ki a tervezetet firtató kérdésünkre Biró Albin biztosítási szakértő. Mint lapunknak nyilatkozva rámutatott, ha a műhelyek szerződés alapján dolgoznak, az biztos munkát jelent, de szigorú, gyakran számukra kedvezőtlen feltételeket kénytelenek elfogadni. Például ha a biztosító egy hónap alatt fizet, akkor csak a piaci ár egy részét utalja, ha a fizetési határidő hosszabb, az összeg növekszik. „Romániában már most léteznek referenciakatalógusok, ami alapján a biztosítótársaságok kiszámolják az árakat. Beírják a jegyzőkönyvből, hogy a gépkocsi milyen részei károsultak, a márkának és a kopásnak megfelelően a katalógusból kinézik, mennyibe kerülnek az alkatrészek és a munkadíj. A szerződés alapján dolgozó műhelyeknek a katalógusár csak egy részét fizetik ki” – magyarázta Biró Albin. Kiemelte egyúttal:
Kárfelmérés. Megakadályoznák a túlárazást
Fotó: 123RF
A szakértő ugyanakkor arra is kitért, hogy a referenciaár valójában nem jelenthet kötelezettséget, csupán tájékoztató jellegű. Emlékeztetett, amikor a fuvarozó cégek rákényszerítették a kormányt, hogy megszabja a biztosítási kötvények árának felső határát, akkor a biztosítók az Európai Bizottsághoz fordultak, és az nekik adott igazat a kötelező biztosításokra vonatkozó uniós irányelv alapján. „Ilyen alapon most a biztosítók nem várhatják el, hogy a műhelyekre kötelező módon alkalmazzák a referenciaárat, és ne fizessék ki a kiszámlázott összeget. Az uniós irányelvek szerint nem lehet semmilyen korlátozás, ez érvényes a szervizek munkadíjaira is, ha nem tetszik a díjszabás, akkor lehet keresni olcsóbbat” – szögezte le a szakértő.
Meglátása szerint túl kellene lépni ezen a sajátos romániai helyzeten, amikor a biztosítótársaságok, a szervizek, illetve a fuvarozók – attól függően, hogy kinek vannak jobb kapcsolatai a kormánnyal – kihoznak „egy ostoba rendeletet” a másik ellenében.
– összegzett Biró Albin.
„Előfordul, hogy a gépkocsijavító műhelyek 600 lejes órabért is kiszámláznak az átlagban 150–180 lejes helyett, holott ilyen díjszabás még a Porsche-ügynökségeknél sincs” – mutatott rá megkeresésünkre Lőrincz Lehel, egy biztosítási brókercég ügyvezetője. Emlékeztetett, jelenleg a törvény úgy rendelkezik, hogy amit a szerviz kiszámláz, azt ki kell fizetni, és előfordul, hogy ezzel a szervizek visszaélnek, „ebből próbálnak meggazdagodni”. Viszont ez a módszer nem vezet eredményre, mert ilyen helyzetben a biztosítótársaság általában a bírósághoz fordul, és húzódik a kárkifizetés. Lőrincz Lehel szerint a kötelező gépjármű-biztosítás több vetületét is szabályozni kellene, nemcsak a szervizeknek referenciaárat, hanem azt is, hogy a biztosítótársaságok legkésőbb tíz nap alatt fizessék ki a javítás költségeit, ne késlekedjenek az utalással. Másrészt ha a balesetnek halálos áldozata van, akkor is meg kellene határozni a kárpótlás összegét, hiszen jelenleg ez úgy működik, hogy ha valakinek jó ügyvédje van akár egymillió eurót is kaphat, míg más esetleg húszezer lejt vagy semmit – osztotta meg velünk tapasztalatait a szakember.
– nyilatkozta a törvénytervezetre vonatkozó kérdésünkre Szőke Sándor, egy kolozsvári szerviz képviselője. Mint mondta, ők soha nem is dolgoztak biztosítótársaságokkal, ám az ágazatból érkező visszajelzések alapján úgy tudja, egyre többen mondják fel a szerződéseket. Elmondta, a műhely elvégzi a javítást, kifizeti az alkalmazottait, az állami járandóságokat, majd hónapokig várja a pénzét, ez így nem kifizetődő. Hozzátette, a javításokra van általában egy meghatározott óraszám, ami alatt el kell egy munkát végezni, ezt be is tartják, ám az órabért a szabadpiacon nem lehet korlátozni, ebből adódnak a díjszabásbeli különbségek. „Minden vállalkozó a szabad piacon megszabja a munkadíjat” – fogalmazott a műhely képviselője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!