2009. január 05., 07:002009. január 05., 07:00
Az EIU azt is jósolja, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve 2010 első negyedéig érvényben tartja a december 16-án kialakított, 0–0,25 százalék közötti szövetségi napikamat-célsávot, majd utána fél százalékra emeli az irányadó kamatot. Ha azonban a recesszió hosszabb lesz a vártnál a cég szerint akár 2011-ig is elhúzódhat az amerikai pénzügypolitika normalizálása.
Bajban az eurózóna és a baltiak
Az euróövezetben az EIU londoni elemzői 1,2 százalékos GDP-visszaesést várnak 2009-ben, és 2010-ben is mindössze 0,5 százalékra élénkülő növekedéssel számolnak a várhatóan továbbra is rendkívül szűkös hitelkínálati viszonyok között. Ennek alapján a cég azzal számol, hogy az euróövezeti jegybank két, egyenként 0,75 százalékpontos kamatcsökkentést hajt végre 2009 első felében, a jelenlegi 2,5 százalékról 1,00 százalékra süllyesztve az irányadó refinanszírozási kamatminimumot. Az európai átalakuló térségen belül az EIU londoni elemzői a balti köztársaságokban különösen súlyos visszaesést várnak: az országcsoport összesített GDP-értéke már az idén is átlagosan 0,1 százalékkal visszaesik, jövőre azonban a ház 4,5 százalékos GDP-zuhanást jósol a három országnak. A visegrádi négyeket, valamint Szlovéniát magában foglaló közép-kelet európai térségben az EIU az idei 5,3 százalékos növekedés után jövőre 1,4 százalékos bővülést vár.
Két számjegyű globális ipari visszaesés
A feldolgozóipari világtermelés értékének példátlan ütemű, százalékosan és éves összevetésben két számjegyű zsugorodására utal az egyik vezető londoni befektetési csoport által összeállított legújabb globális ipari beszerzőmenedzser-index (PMI) is. A JP Morgan, amely minden hónapban közzéteszi a világgazdaság feldolgozó szektorának egészére kivetített, a nemzetgazdasági mutatókból képzett saját beszerzőmenedzser-indexét, december hónapról Londonban kiadott új összeállításában azt írta: az általa számított összesített mutató 3,3 ponttal 33,2-re – a hasonló kimutatások kezdete óta mért legalacsonyabb szintre – zuhant, vagyis most már messze a növekedés és a visszaesés határvonalát jelentő 50-es szint alatt van. Az átfogó indexen belül a kibocsátási részmutató az előző havi 33,1-ről 28,8-ra csökkent, ami a JP Morgan számítási modellje szerint éves szintre átszámolva hatalmas ütemű, csaknem 17 százalékos globális ipari termelés-visszaesésnek felel meg.
A visszaesés üteme ráadásul gyorsul: a ház az előző hónapban kimutatott 33,1-es ipari kibocsátási részindex alapján még 13 százalékos globális ipari termelés-visszaesést számolt ki. Az akkor közzétett elemzés szerint a 2001-es recesszió idején a világszintű ipari termelési érték legnagyobb, éves összevetésű visszaesési üteme 7 százalék volt. A decemberi globális ipari beszerzőmenedzser-indexhez fűzött elemzés szerint a feldolgozó szektor világszintű meredek visszaesése mindenekelőtt a személyautókra, az ingatlanokra és a tőkejavakra fordított kiadások visszafogását, valamint a globális kereskedelemfinanszírozás szűkülését tükrözi. Ez utóbbi jelenség most már – a kereslettől függetlenedve – közvetlen fennakadásokat okoz az új megrendelések feladásában, az áruszállításban és a termelésben is, áll a JP Morgan összesítésében. Az ipari termelésre emellett nyomást gyakorolnak a raktárkészletek kordában tartására irányuló erőfeszítések is.
A feldolgozó szektorbeli raktárkészletek globális részmutatója az utóbbi fél évben végig 50 pont alatt volt, vagyis a készletérték folyamatos leépítését jelezte, és a folyamat gyorsul is: augusztusban még 49,3 pont volt a raktáron tartott készletek értékváltozását jelző részindex, decemberben már csak 42,8.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Látogatottsági adatok