2009. január 05., 07:002009. január 05., 07:00
Az EIU azt is jósolja, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve 2010 első negyedéig érvényben tartja a december 16-án kialakított, 0–0,25 százalék közötti szövetségi napikamat-célsávot, majd utána fél százalékra emeli az irányadó kamatot. Ha azonban a recesszió hosszabb lesz a vártnál a cég szerint akár 2011-ig is elhúzódhat az amerikai pénzügypolitika normalizálása.
Bajban az eurózóna és a baltiak
Az euróövezetben az EIU londoni elemzői 1,2 százalékos GDP-visszaesést várnak 2009-ben, és 2010-ben is mindössze 0,5 százalékra élénkülő növekedéssel számolnak a várhatóan továbbra is rendkívül szűkös hitelkínálati viszonyok között. Ennek alapján a cég azzal számol, hogy az euróövezeti jegybank két, egyenként 0,75 százalékpontos kamatcsökkentést hajt végre 2009 első felében, a jelenlegi 2,5 százalékról 1,00 százalékra süllyesztve az irányadó refinanszírozási kamatminimumot. Az európai átalakuló térségen belül az EIU londoni elemzői a balti köztársaságokban különösen súlyos visszaesést várnak: az országcsoport összesített GDP-értéke már az idén is átlagosan 0,1 százalékkal visszaesik, jövőre azonban a ház 4,5 százalékos GDP-zuhanást jósol a három országnak. A visegrádi négyeket, valamint Szlovéniát magában foglaló közép-kelet európai térségben az EIU az idei 5,3 százalékos növekedés után jövőre 1,4 százalékos bővülést vár.
Két számjegyű globális ipari visszaesés
A feldolgozóipari világtermelés értékének példátlan ütemű, százalékosan és éves összevetésben két számjegyű zsugorodására utal az egyik vezető londoni befektetési csoport által összeállított legújabb globális ipari beszerzőmenedzser-index (PMI) is. A JP Morgan, amely minden hónapban közzéteszi a világgazdaság feldolgozó szektorának egészére kivetített, a nemzetgazdasági mutatókból képzett saját beszerzőmenedzser-indexét, december hónapról Londonban kiadott új összeállításában azt írta: az általa számított összesített mutató 3,3 ponttal 33,2-re – a hasonló kimutatások kezdete óta mért legalacsonyabb szintre – zuhant, vagyis most már messze a növekedés és a visszaesés határvonalát jelentő 50-es szint alatt van. Az átfogó indexen belül a kibocsátási részmutató az előző havi 33,1-ről 28,8-ra csökkent, ami a JP Morgan számítási modellje szerint éves szintre átszámolva hatalmas ütemű, csaknem 17 százalékos globális ipari termelés-visszaesésnek felel meg.
A visszaesés üteme ráadásul gyorsul: a ház az előző hónapban kimutatott 33,1-es ipari kibocsátási részindex alapján még 13 százalékos globális ipari termelés-visszaesést számolt ki. Az akkor közzétett elemzés szerint a 2001-es recesszió idején a világszintű ipari termelési érték legnagyobb, éves összevetésű visszaesési üteme 7 százalék volt. A decemberi globális ipari beszerzőmenedzser-indexhez fűzött elemzés szerint a feldolgozó szektor világszintű meredek visszaesése mindenekelőtt a személyautókra, az ingatlanokra és a tőkejavakra fordított kiadások visszafogását, valamint a globális kereskedelemfinanszírozás szűkülését tükrözi. Ez utóbbi jelenség most már – a kereslettől függetlenedve – közvetlen fennakadásokat okoz az új megrendelések feladásában, az áruszállításban és a termelésben is, áll a JP Morgan összesítésében. Az ipari termelésre emellett nyomást gyakorolnak a raktárkészletek kordában tartására irányuló erőfeszítések is.
A feldolgozó szektorbeli raktárkészletek globális részmutatója az utóbbi fél évben végig 50 pont alatt volt, vagyis a készletérték folyamatos leépítését jelezte, és a folyamat gyorsul is: augusztusban még 49,3 pont volt a raktáron tartott készletek értékváltozását jelző részindex, decemberben már csak 42,8.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániaiak csaknem fele kizárólag itthon tölti szabadságát, vagy a belföldi turizmust külföldi utazásokkal kombinálja a nemzetközi feszültségek és a légi járatokkal kapcsolatos bizonytalanságok közepette.
Ronthatja Románia államadós-besorolásának kilátásait a Moody's Ratings, ha a kormány nem tudja hatékonyan végrehajtani fiskális konszolidációs tervét – derül ki a nemzetközi hitelminősítő időszakos elemzéséből.
Látogatottsági adatok