Jelenleg meglehetősen bonyolult eljárás nyomán lehet hozzáférni az uniós pénzekhez, a helyi hatóságok pedig nem képesek ezen eljárások szakszerű elsajátítására. Ennek nyomán fennáll a veszélye, hogy a két ország nettó befizetővé váljék – azaz többet tegyen be a közös EU-s kaszszába, mint amennyit képes kivenni onnan.
Nem ad okot derűlátásra a 2004-ben csatlakozott tagállamok példája sem, az eddigi adatok szerint ugyanis ezen országok abszorbciós képességének aránya nem haladja meg a 30 százalékot. Lengyelország mindössze a rendelkezésre álló összeg 26 százalékát volt képes fölhasználni, Csehország az alapok 23,7 százalékához jutott hozzá, Magyarország 28 százalékot hívott le, és az ezeknél sikeresebb Szlovákia is csupán 28,2 százalékot használt fel a kohéziós alapokból.
Románia rendelkezésére a 2007–2013 közötti időszakban összesen 17,2 milliárd euró áll. Hazai pénzügyi szakemberek szerint az alapok lehívásának egyik legnagyobb kerékkötője az, hogy a projektek finanszírozásához hiányzik a szükséges önrész – annak ellenére, hogy egyre több pénzintézet kínál kedvezményes hitelfelvételi lehetőségeket kimondottan a kis- és közepes vállalkozások számára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok