Jelenleg meglehetősen bonyolult eljárás nyomán lehet hozzáférni az uniós pénzekhez, a helyi hatóságok pedig nem képesek ezen eljárások szakszerű elsajátítására. Ennek nyomán fennáll a veszélye, hogy a két ország nettó befizetővé váljék – azaz többet tegyen be a közös EU-s kaszszába, mint amennyit képes kivenni onnan.
Nem ad okot derűlátásra a 2004-ben csatlakozott tagállamok példája sem, az eddigi adatok szerint ugyanis ezen országok abszorbciós képességének aránya nem haladja meg a 30 százalékot. Lengyelország mindössze a rendelkezésre álló összeg 26 százalékát volt képes fölhasználni, Csehország az alapok 23,7 százalékához jutott hozzá, Magyarország 28 százalékot hívott le, és az ezeknél sikeresebb Szlovákia is csupán 28,2 százalékot használt fel a kohéziós alapokból.
Románia rendelkezésére a 2007–2013 közötti időszakban összesen 17,2 milliárd euró áll. Hazai pénzügyi szakemberek szerint az alapok lehívásának egyik legnagyobb kerékkötője az, hogy a projektek finanszírozásához hiányzik a szükséges önrész – annak ellenére, hogy egyre több pénzintézet kínál kedvezményes hitelfelvételi lehetőségeket kimondottan a kis- és közepes vállalkozások számára.
Sajtóhírek szerint mintegy ezer alkalmazottjától válna meg az OMV Petrom olajipari társaság Romániában. A legtöbb hazai töltőállomást – 780-at – működtető óriásvállalat közleményében az elbocsátásra kerülő alkalmazottak számát nem erősítette meg.
Magyarország és Románia érdekei teljes mértékben egybevágnak az energetika területén, a két ország ezért ennek mentén a jövőben is szorosan együtt fog működni – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton a Facebookon.
Az Európai Unió és az eurózóna gazdaságának teljesítménye is enyhén nőtt az idei második negyedévben az előző három hónaphoz képest; Románia azok közé a tagállamok közé tartozott, amelyek a legnagyobb bővülést jegyezték.
Az új, 2027 utáni európai uniós agráriumot érintő költségvetés-tervezet jelenlegi formájában elfogadhatatlan, ezért közösen kell fellépnünk ellene – közölte Nagy István magyar agrárminiszter egy szlovák–magyar kétoldalú egyeztetés kapcsán.
A Román Nemzeti Bank (BNR) csütörtökön közzétett adatai szerint a nemteljesítő hitelek aránya június végén 2,81 százalék volt, szemben a március végi 2,53 százalékkal.
Idén augusztusban 4 689 262 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 4199-cel kevesebbet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2770 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) csütörtökön közzétett adataiból.
Az EU-ban 0,6 százalékkal nőttek az ipari termelői árak júliusban az előző hónaphoz képest – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) szerdán közzétett adataiból.
Öt intézkedéssel készül csökkenteni a kormánykoalíció a villamos energia árát – jelentette be kedden az energiaügyi miniszter. A hatósági árplafon kivezetése és az áfa megemelése miatt sok esetben megkétszereződött az energia fogyasztói ára.
Anyajuhok és üszők vásárlására dolgozott ki pénzügyi támogatási csomagot a bukaresti Agrár- és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR). A tervezetről Adrian Pintea államtitkár számolt be az AGRO TV műsorában.
Jelentős változásokon megy keresztül a gépjárműadó 2026. január 1-től Romániában. A gépkocsikra kivetett adót új alapokra helyezik: figyelembe veszi a környezetvédelmi besorolást, valamint új számítási mutatókat is tartalmaz.