Jelenleg meglehetősen bonyolult eljárás nyomán lehet hozzáférni az uniós pénzekhez, a helyi hatóságok pedig nem képesek ezen eljárások szakszerű elsajátítására. Ennek nyomán fennáll a veszélye, hogy a két ország nettó befizetővé váljék – azaz többet tegyen be a közös EU-s kaszszába, mint amennyit képes kivenni onnan.
Nem ad okot derűlátásra a 2004-ben csatlakozott tagállamok példája sem, az eddigi adatok szerint ugyanis ezen országok abszorbciós képességének aránya nem haladja meg a 30 százalékot. Lengyelország mindössze a rendelkezésre álló összeg 26 százalékát volt képes fölhasználni, Csehország az alapok 23,7 százalékához jutott hozzá, Magyarország 28 százalékot hívott le, és az ezeknél sikeresebb Szlovákia is csupán 28,2 százalékot használt fel a kohéziós alapokból.
Románia rendelkezésére a 2007–2013 közötti időszakban összesen 17,2 milliárd euró áll. Hazai pénzügyi szakemberek szerint az alapok lehívásának egyik legnagyobb kerékkötője az, hogy a projektek finanszírozásához hiányzik a szükséges önrész – annak ellenére, hogy egyre több pénzintézet kínál kedvezményes hitelfelvételi lehetőségeket kimondottan a kis- és közepes vállalkozások számára.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.