Nehéz, de megéri a gazdáknak bejutni termékeikkel a kiskereskedelmi áruházláncok polcaira
Fotó: Orbán Orsolya
Egyre többen keresik a helyi mezőgazdasági termékeket és a hazai élelmiszereket a nagyáruházak polcain, és ez a váltás nemcsak a romániai gazdák, hanem a nagyáruházak érdeke is. Miután az idevágó 2016-os törvényi szabályozás nem bizonyult szerencsés kezdeményezésnek, az elmúlt években az áruházláncok szövetkezetükön keresztül igyekeznek megkeresni a beszállító gazdákat. Egy beszállító zöldségtermesztő agrárvállalkozó és gazdaszervezeti elnök tapasztalatai alapján mutatjuk be a kiskereskedelmi láncok és a gazdák kapcsolatát.
2025. november 27., 07:582025. november 27., 07:58
2025. november 27., 08:032025. november 27., 08:03
Amióta az 1990-es években Romániában is megjelentek a nagyobb forgalmú kiskereskedelmi láncok, folyamatosan téma a hazai előállítású termékek aránya a mezőgazdasági és élelmiszeripari kínálatban. Az ezzel kapcsolatos elégedetlenség 2016-ra dagadt olyan szintre, hogy az akkori kormánykoalíció lépett az ügyben, és a törvényhozás elfogadta a 2016/150-es számú jogszabályt, hogy a gazdák könyebben juthassanak be termékeikkel az áruházak polcaira. Az évente 2 millió euró fölötti forgalmat lebonyolító kiskereskedelmi láncokat arra kötelezték, hogy bizonyos kategóriákban (pl. hús, tojás, zöldség, gyümölcs, tejtermékek, méz, pékáru) legalább 51 százalékban „rövid ellátási láncból” származó, azaz hazai vagy regionális mezőgazdasági eredetű élelmiszert kínáljanak.
A szociáldemokrata vezetésű kormány döntése észszerű volt, hiszen az Amerikai Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) tanulmánya rávilágított, hogy
A törvény azonban nem bizonyult tartósnak. A nagy kereskedelmi láncok arra panaszkodtak, hogy a felaprózott birtokrendszerrel működő romániai mezőgazdaság képtelen kiszolgálni az igényeiket. Másrészt a nagyáruházaknak sem volt érdekük több ezer kistermelővel bajlódni; inkább más európai uniós országok vagy unión kívüli államok nagy mezőgazdasági cégeinek olcsó termékeit részesítették előnyben.
A friss mezőgazdasági termékek internetes kínálata és a kézműves vásárok egyre nagyobb népszerűsége irányváltást mutat a vásárlói szokások alakulásában. Az új trend a multinacionális cégek romániai üzletláncait is alkalmazkodásra készteti.
Mivel a nagy áruházláncok uniós szintű érdekérvényesítése sokkal erősebb, mint a romániai gazdáké és mezőgazdasági érdekvédelmi szervezeteké, az Európai Bizottság 2020-ban felszólította a román kormányt, hogy a szabad áruáramlás uniós joga miatt módosítsa a törvényt, és törölje belőle az áruk romániai származási helyére vonatkozó kötelezettséget. A 2020-ban módosított törvényből így gyakorlatilag kikerült mindaz, amiért négy évvel korábban elfogadták.
Noha az új szabályozás „kényszerítő kvótát” nem tartalmaz, az áruházláncokat mégis arra ösztönzi, hogy romániai beszállítóktól szerezzék be az élelmiszerek legalább egy részét. A törvény előírja, hogy a kereskedőnek közvetlen szerződést kell kötnie a termelőkkel vagy termelői szervezetekkel, ami biztonságot jelent a beszállítóknak.
A hézagos törvényi szabályozáson túl egyértelmű, hogy ma már az áruházláncok érdeke is, hogy több helyi termelő áruja kerüljön fel az üzletek polcaira, hiszen a vásárlók elsősorban ezeket keresik. Az áruházláncok logisztikája szempontjából ugyanakkor komoly kihívást jelent a rengeteg kisgazda termékének összegyűjtése, amit több üzletlánc szövetkezeti kezdeményezéssel próbál megoldani. Egy részük működő gazdaszövetkezetekkel kötött szerződést, de mivel ilyen kevés van, inkább saját kezdeményezésre hoztak létre szövetkezeteket, amelyek beszállító gazdákat toboroztak adott térségekből.
A kialakult gyakorlat szerint az áruházláncok keretszerződést kötnek a beszállítókkal bizonyos árumennyiségre, amit ingyenes képzéssel és tanácsadással egészítenek ki. A Carrefour és a Lidl például a biotermelők esetében a biobizonyítvány megszerzésében is segít.
A valóságban azonban nem könnyű az együttműködés az áruházláncokkal, mert a kisebb beszállítóknak sokszor nem éri meg a viszonylag alacsony felvásárlási ár. A versenyhatóság az elmúlt években több alkalommal megbüntetett áruházláncokat a beszállítók számára kedvezőtlen kereskedelmi feltételek miatt.
Az éremnek tehát két oldala van. Több olyan gazdával beszéltünk, akik szerint nem éri meg – vagy egyszerűen lehetetlen – bekerülni és megfelelni az áruházláncok elvárásainak. Ugyanakkor
A zöldségpiacokon történő értékesítés csak szűk keretek között mozog
Fotó: Barabás Hajnal
Fazakas Miklós nyárádkarácsoni agrárvállalkozó, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros (RMGE Maros) szervezetének elnöke közel két évtizede szállít fóliasátorban termelt zöldséget az Auchan áruházaknak, ugyanakkor gazdaegyesületi keretben számos Maros megyei gazda termékét is eljuttatta az áruházlánc polcaira. A Maros megyei kezdeményezés olyan gazdaszövetkezeti hálót jelent, amely követendő példa lehet Erdély más gazdaközösségei számára is.
Fazakas Miklós szerint a gazdák egy része megszokta, hogy viszonylag magasabb áron termel a zöldségpiacra.
Ez a réteg nem fejleszt, nem bővít, és nem vállalja a közös értékesítés alacsonyabb, ugyanakkor hosszabb távon nagyobb biztonságot jelentő árait.
A piacolás egyre nehezebb, ezért ez a gazdaréteg apad leginkább.
A másik kategória elindult a korszerűbb mezőgazdasági termelés útján:
Belőlük alakultak ki azok a jogi személyek, amelyek csomagolni tudják az árujukat, nagyobb tételben termelnek, és vállalják az áruházláncok beszállítói feladatait. „Az Auchan áruházlánccal való együttműködésünk eredményes; áraik követik a piaci árakat, amelyek hetente frissülnek. Mindkét fél elégedett: az áruház azért, mert helyi friss áru kerül a környékbeli üzleteikbe, mi pedig időben hozzájutunk a pénzünkhöz” – magyarázza az agrárvállalkozó.
Szigorúan gazdasági szempontból Fazakas szerint jobban megérné a zöldségpiacon értékesíteni, de nincs kapacitásuk ekkora mennyiségű áru piacra vitelére, és a piacolás sem ideális értékesítési forma, hiszen nagy mennyiséget ott sem lehet eladni. A nagyobb merítési háló lehetővé tette az RMGE Maros számára, hogy ne csak fólia alatt termesztett zöldséget szállítson, hanem szabadföldi zöldségtermesztésből származó káposztát, gyökérzöldséget és más terményeket is.
A kevesebb áruval rendelkező termelők választhatnak több megye üzletei közül, ahova nekik kell eljuttatniuk az árut. A nagyobb termelők viszont az áruházláncok regionális logisztikai központjaiba szállítják termékeiket, ahonnan a vállalat juttatja el azokat az üzletekbe.
Fazakas Miklós szerint a mezőgazdasági termelőnek fel kell nőnie arra a szintre, hogy túllépjen a zöldségpiaci értékesítésen; csak így tud gazdaságilag megerősödni. Ebben segíthetnek a mezőgazdasági szövetkezetek – ez lehet a járható út a romániai mezőgazdaság jövője szempontjából.
Megkerülhetetlennek tartják a szövetkezést azok a gazdák és agrárszakemberek, akiket Pro Agricultura Transilvaniae díjjal jutalmazott idén a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) Maros megyei szervezete.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!