Apahidai retek. A mezőségi gazdák egyik legkeresettebb korai zöldsége ma már több üzletlánc boltjaiban is megvásárolható
Fotó: Kis-Szamos Rét Mezőgazdasági Szövetkezet
A friss mezőgazdasági termékek internetes kínálata és a kézműves vásárok egyre nagyobb népszerűsége irányváltást mutat a vásárlói szokások alakulásában. Az új trend a multinacionális cégek romániai üzletláncait is alkalmazkodásra készteti, aminek első látható jele, hogy országszerte beszállítókat keresnek a helyi termelők körében. A Carrefour virágzó szövetkezeti hálózatot épített ki üzletei köré.
2024. április 20., 10:072024. április 20., 10:07
2024. április 20., 10:112024. április 20., 10:11
A mezőgazdasági kistermelőket Romániában számos gond sújtja, legnagyobb problémájuk azonban az értékesítés. Az 1989-es rendszerváltás utáni vásárlói szokások átalakulásával a vásárlók többsége elszokott a zöldség- és gyümölcspiacoktól: időhiány miatt és kényelemből a legtöbb élelmiszert nagyáruházban vásárolják meg, és itt kerül a kosárba a friss zöldség és gyümölcs is – amit a környékbeli kistermelők helyben és jobb minőségben tudnának előállítani.
Az utóbbi évtizedben a zöldségpiacok nagyjából kiürültek, az őstermelők helyét átvették a viszonteladók. A helyi önkormányzatok felügyelete alá tartozó piacokon ellenőrzik ugyan az őstermelői engedélyt, de ez Romániában könnyen kijátszható.
Utána senki nem ellenőrzi, hogy a piacon értékesített terményeit valóban saját családi gazdaságában állítja-e elő. Ezzel magyarázható, hogy a zöldségpiacokon jórészt azt az árut találja a vásárló, amivel nagyáruházakban találkozik, hiszen ugyanazokból a lerakatokból és külföldi szállítóktól származik. A zöldségpiacokon áruló néhány őstermelő üde kivétel, de alacsony számuk jelzi, hogy nehezen birkóznak meg a tömegáruval és a dömpingárakkal.
A Kolozsvár környéki szövetkezet nagy tételben forgalmaz zöldhagymát is
Fotó: Kis-Szamos Rét Mezőgazdasági Szövetkezet
Számos negatívuma ellenére a koronavírus-járvány időszaka mégis némi fordulópontot hozott a kistermelők életébe. Sokan ebben az időszakban kezdték el interneten, a virtuális térben kínálni portékáikat, és vállalták a zöldség, gyümölcs, méz, sajt és egyéb áruk házhoz szállítását. Sok termelő számolhat be sikertörténetről, voltak, akik ebben az időszakban alapozták meg kis háztáji családi gazdaságuk boldogulását, és azóta bővül klienseik köre.
Ezt a trendet egészítette ki és karolta fel az erdélyi kistermelői vásárok reneszánsza. Nagyváradtól a Székelyföldig helyi civil szervezetek szólítják meg a gazdákat és vásárlókat, hogy közvetítők nélkül találjanak egymásra.
hiszen elsősorban a polgármesteri hivatalok jóindulatán és konkrét támogatásán múlik, hogy a kezdeményezés mennyire lesz sikeres. Ebbe a trendbe sorolhatóak az Érmelléki Gazdák Egyesülete által szervezett, Érmellék ízei és termékei elnevezésű vásárok Bihar megyében, amit a nagyváradi önkormányzat égisze alatt futó vásárok egészítenek ki.
Sikeres lett a kolozsvári Bejön a vidék nevű vásársorozat is, ezen kívül a kincses város polgármesteri hivatala is több helyszínen kínál forgalmazási lehetőséget a környékbeli őstermelők számára. A sor folytatható Szatmárnémetivel, Marosvásárhellyel, Temesvárral és több más településsel, ahol a helyi hivatalosságok felismerték, hogy a jó irányba változó vásárlói szokásokat alakíthatják, ha támogatják a minőséget termelő helyi őstermelők piacra jutását.
A mezőségi szövetkezet nyári karfiolszállítmánya elsősorban a Kaufland üzletlánc polcaira kerül
Fotó: Kis-Szamos Rét Mezőgazdasági Szövetkezet
A tudatos vásárlói réteg megjelenése és megerősödése az élelmiszer-termelésben azt jelenti, hogy erősödik a drágább, de jobb minőségű kézműves termékek piaca. A vásárlók egy része mára elszokott a nagy üzletláncok tömegtermékeitől, és tudatosan keresi a helyi termelésű árut, ami a nagy profitra kihegyezett üzletláncok menedzsereinél is megkongatta a vészharangot. A maximalizált profitot szolgáló üzleti modell – a nagy tételben és olcsón importált külföldi, főleg Ukrajnából és más országokból érkező tömegáru – üzletpolitikájukban továbbra is megkerülhetetlen, azonban nyitnak a helyi termelők felé.
A projekt a multinacionális cégóriás égisze alatt létrehozott romániai szövetkezetként indult, amibe elsőként a Giurgiu megyei Vărăști faluból négy zöldségtermesztő családot kooptáltak. Az utóbbi három évben Vărăști-ból és a környező településekről több tíz családi gazdaság kapcsolódott be beszállítóként a nagyáruház szövetkezetébe: jelenleg 140 Giurgiu megyei gazda látja el friss zöldséggel a Bukarest környéki Carrefour üzleteket.
A helyi gazdákkal kötött együttműködés annyira bejött a francia üzletláncnak, hogy 2023 végén országszerte már tíz helyi szövetkezettel dolgoztak, amelyek közül kettő erdélyi. A Bihar megyei Belényesen hat családi vállalkozás működik együtt: erdei gyümölcsöket és gombákat értékesítenek, ma ők látják el ezekkel a termékekkel a romániai üzletláncot.
A Carrefour az első romániai üzletlánc, amelyik rendszeresen forgalmaz székelyföldi krumplit: fő beszállítójuk a mintegy 90 hektáron gazdálkodó kézdivásárhelyi termelők szövetkezete, tavaly 800 tonna pityókát értékesítettek a romániai áruházlánc keretében.
A gazdák által összecsömagolt árut a szövetkezet tagjai szállítják a nagyáruházak lerakataiba
Fotó: Kis-Szamos Rét Mezőgazdasági Szövetkezet
A Carrefour szövetkezeti modelljét a vetélytársak is másolják. Romániában nem kell felfedezni a spanyolviaszt, hiszen a két világháború között csak Erdélyben 800 szövetkezet működött, amelyek egy része a mezőgazdaság terén tevékenykedett.
Kolozsvár környékén tíz éve jött létre 16 taggal a Kis-Szamos Rét Mezőgazdasági Szövetkezet, amely első szerződését a Kaufland üzletlánccal kötötte meg, az utóbbi években a Lidl és a Profi üzleteibe is szállítanak. Napjainkban összesen 27 zöldségfélét termelnek, legnagyobb mennyiségben fehér- és vöröskáposztát, padlizsánt, paradicsomot, uborkát, cukkinit, karfiolt, gyökérzöldségeket, fehér és piros krumplit, de kapor, lestyán és más fűszernövény is szerepel a listán.A Kolozsvár melletti Apahidán bejegyzett szövetkezetnek néhány mezőségi magyar gazda is a tagja.
A belga tulajdonú Mega Image Román ízek helyi termelőktől (Gusturi Românești de la gospodari) elnevezésű programja mintegy kétszáz, zömében a Kárpátokon túli zöldségtermelőt ,,édesgetett” az üzletlánchoz, akik egynegyede szezonális zöldségeket szállít az üzleteknek. A romániai cég őket is igyekszik valamilyen szövetkezetbe tömöríteni, hogy jobban követhető legyen a gazdák beszállítása.
Hasonló útkeresésbe fogott a Profi és a Lidl üzletlánc, hogy helyi termelőkkel és szövetkezetekkel karöltve próbálják behozni üzleteik választékába a vásárlók által egyre inkább keresett hazai és helyi terméket.
A Kaufland saját zöldségtermesztő farmot létesített Ploiești térségében, hogy legalább Kárpátokon túli üzleteinek egy részét elláthassa helyi áruval, a disznóhúst hat hazai hizlaldától szerzi be. A romániai piacot elárasztó spanyol importhús áradatában a Penny és a Kaufland romániai – főleg bánsági – disznóhúsa jelzésértékű más üzletláncok számára is, ha meg akarják őrizni vásárlóikat.
A jó irányba változó vásárlói igényekhez próbál ma már mindenki igazodni, amiből egyértelműen a gazdák és a vásárlók jöhetnek ki nyertesen. Ez adhat impulzust a hazai családi gazdaságok megerősödésének, kínálatukra ugyanis egyre nagyobb igény lesz a jövőben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!