Apahidai retek. A mezőségi gazdák egyik legkeresettebb korai zöldsége ma már több üzletlánc boltjaiban is megvásárolható
Fotó: Kis-Szamos Rét Mezőgazdasági Szövetkezet
A friss mezőgazdasági termékek internetes kínálata és a kézműves vásárok egyre nagyobb népszerűsége irányváltást mutat a vásárlói szokások alakulásában. Az új trend a multinacionális cégek romániai üzletláncait is alkalmazkodásra készteti, aminek első látható jele, hogy országszerte beszállítókat keresnek a helyi termelők körében. A Carrefour virágzó szövetkezeti hálózatot épített ki üzletei köré.
2024. április 20., 10:072024. április 20., 10:07
2024. április 20., 10:112024. április 20., 10:11
A mezőgazdasági kistermelőket Romániában számos gond sújtja, legnagyobb problémájuk azonban az értékesítés. Az 1989-es rendszerváltás utáni vásárlói szokások átalakulásával a vásárlók többsége elszokott a zöldség- és gyümölcspiacoktól: időhiány miatt és kényelemből a legtöbb élelmiszert nagyáruházban vásárolják meg, és itt kerül a kosárba a friss zöldség és gyümölcs is – amit a környékbeli kistermelők helyben és jobb minőségben tudnának előállítani.
Az utóbbi évtizedben a zöldségpiacok nagyjából kiürültek, az őstermelők helyét átvették a viszonteladók. A helyi önkormányzatok felügyelete alá tartozó piacokon ellenőrzik ugyan az őstermelői engedélyt, de ez Romániában könnyen kijátszható.
Utána senki nem ellenőrzi, hogy a piacon értékesített terményeit valóban saját családi gazdaságában állítja-e elő. Ezzel magyarázható, hogy a zöldségpiacokon jórészt azt az árut találja a vásárló, amivel nagyáruházakban találkozik, hiszen ugyanazokból a lerakatokból és külföldi szállítóktól származik. A zöldségpiacokon áruló néhány őstermelő üde kivétel, de alacsony számuk jelzi, hogy nehezen birkóznak meg a tömegáruval és a dömpingárakkal.
A Kolozsvár környéki szövetkezet nagy tételben forgalmaz zöldhagymát is
Fotó: Kis-Szamos Rét Mezőgazdasági Szövetkezet
Számos negatívuma ellenére a koronavírus-járvány időszaka mégis némi fordulópontot hozott a kistermelők életébe. Sokan ebben az időszakban kezdték el interneten, a virtuális térben kínálni portékáikat, és vállalták a zöldség, gyümölcs, méz, sajt és egyéb áruk házhoz szállítását. Sok termelő számolhat be sikertörténetről, voltak, akik ebben az időszakban alapozták meg kis háztáji családi gazdaságuk boldogulását, és azóta bővül klienseik köre.
Ezt a trendet egészítette ki és karolta fel az erdélyi kistermelői vásárok reneszánsza. Nagyváradtól a Székelyföldig helyi civil szervezetek szólítják meg a gazdákat és vásárlókat, hogy közvetítők nélkül találjanak egymásra.
hiszen elsősorban a polgármesteri hivatalok jóindulatán és konkrét támogatásán múlik, hogy a kezdeményezés mennyire lesz sikeres. Ebbe a trendbe sorolhatóak az Érmelléki Gazdák Egyesülete által szervezett, Érmellék ízei és termékei elnevezésű vásárok Bihar megyében, amit a nagyváradi önkormányzat égisze alatt futó vásárok egészítenek ki.
Sikeres lett a kolozsvári Bejön a vidék nevű vásársorozat is, ezen kívül a kincses város polgármesteri hivatala is több helyszínen kínál forgalmazási lehetőséget a környékbeli őstermelők számára. A sor folytatható Szatmárnémetivel, Marosvásárhellyel, Temesvárral és több más településsel, ahol a helyi hivatalosságok felismerték, hogy a jó irányba változó vásárlói szokásokat alakíthatják, ha támogatják a minőséget termelő helyi őstermelők piacra jutását.
A mezőségi szövetkezet nyári karfiolszállítmánya elsősorban a Kaufland üzletlánc polcaira kerül
Fotó: Kis-Szamos Rét Mezőgazdasági Szövetkezet
A tudatos vásárlói réteg megjelenése és megerősödése az élelmiszer-termelésben azt jelenti, hogy erősödik a drágább, de jobb minőségű kézműves termékek piaca. A vásárlók egy része mára elszokott a nagy üzletláncok tömegtermékeitől, és tudatosan keresi a helyi termelésű árut, ami a nagy profitra kihegyezett üzletláncok menedzsereinél is megkongatta a vészharangot. A maximalizált profitot szolgáló üzleti modell – a nagy tételben és olcsón importált külföldi, főleg Ukrajnából és más országokból érkező tömegáru – üzletpolitikájukban továbbra is megkerülhetetlen, azonban nyitnak a helyi termelők felé.
A projekt a multinacionális cégóriás égisze alatt létrehozott romániai szövetkezetként indult, amibe elsőként a Giurgiu megyei Vărăști faluból négy zöldségtermesztő családot kooptáltak. Az utóbbi három évben Vărăști-ból és a környező településekről több tíz családi gazdaság kapcsolódott be beszállítóként a nagyáruház szövetkezetébe: jelenleg 140 Giurgiu megyei gazda látja el friss zöldséggel a Bukarest környéki Carrefour üzleteket.
A helyi gazdákkal kötött együttműködés annyira bejött a francia üzletláncnak, hogy 2023 végén országszerte már tíz helyi szövetkezettel dolgoztak, amelyek közül kettő erdélyi. A Bihar megyei Belényesen hat családi vállalkozás működik együtt: erdei gyümölcsöket és gombákat értékesítenek, ma ők látják el ezekkel a termékekkel a romániai üzletláncot.
A Carrefour az első romániai üzletlánc, amelyik rendszeresen forgalmaz székelyföldi krumplit: fő beszállítójuk a mintegy 90 hektáron gazdálkodó kézdivásárhelyi termelők szövetkezete, tavaly 800 tonna pityókát értékesítettek a romániai áruházlánc keretében.
A gazdák által összecsömagolt árut a szövetkezet tagjai szállítják a nagyáruházak lerakataiba
Fotó: Kis-Szamos Rét Mezőgazdasági Szövetkezet
A Carrefour szövetkezeti modelljét a vetélytársak is másolják. Romániában nem kell felfedezni a spanyolviaszt, hiszen a két világháború között csak Erdélyben 800 szövetkezet működött, amelyek egy része a mezőgazdaság terén tevékenykedett.
Kolozsvár környékén tíz éve jött létre 16 taggal a Kis-Szamos Rét Mezőgazdasági Szövetkezet, amely első szerződését a Kaufland üzletlánccal kötötte meg, az utóbbi években a Lidl és a Profi üzleteibe is szállítanak. Napjainkban összesen 27 zöldségfélét termelnek, legnagyobb mennyiségben fehér- és vöröskáposztát, padlizsánt, paradicsomot, uborkát, cukkinit, karfiolt, gyökérzöldségeket, fehér és piros krumplit, de kapor, lestyán és más fűszernövény is szerepel a listán.A Kolozsvár melletti Apahidán bejegyzett szövetkezetnek néhány mezőségi magyar gazda is a tagja.
A belga tulajdonú Mega Image Román ízek helyi termelőktől (Gusturi Românești de la gospodari) elnevezésű programja mintegy kétszáz, zömében a Kárpátokon túli zöldségtermelőt ,,édesgetett” az üzletlánchoz, akik egynegyede szezonális zöldségeket szállít az üzleteknek. A romániai cég őket is igyekszik valamilyen szövetkezetbe tömöríteni, hogy jobban követhető legyen a gazdák beszállítása.
Hasonló útkeresésbe fogott a Profi és a Lidl üzletlánc, hogy helyi termelőkkel és szövetkezetekkel karöltve próbálják behozni üzleteik választékába a vásárlók által egyre inkább keresett hazai és helyi terméket.
A Kaufland saját zöldségtermesztő farmot létesített Ploiești térségében, hogy legalább Kárpátokon túli üzleteinek egy részét elláthassa helyi áruval, a disznóhúst hat hazai hizlaldától szerzi be. A romániai piacot elárasztó spanyol importhús áradatában a Penny és a Kaufland romániai – főleg bánsági – disznóhúsa jelzésértékű más üzletláncok számára is, ha meg akarják őrizni vásárlóikat.
A jó irányba változó vásárlói igényekhez próbál ma már mindenki igazodni, amiből egyértelműen a gazdák és a vásárlók jöhetnek ki nyertesen. Ez adhat impulzust a hazai családi gazdaságok megerősödésének, kínálatukra ugyanis egyre nagyobb igény lesz a jövőben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!