Az RMGE Maros szervezet tavalyi díjtáadó rendezvényén, a Bekecs-tetőn
Fotó: Makkay József
Megkerülhetetlennek tartják a szövetkezést azok a gazdák és agrárszakemberek, akiket Pro Agricultura Transilvaniae díjjal jutalmazott idén a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) Maros megyei szervezete. A Krónikának nyilatkozó kitüntetettek szerint a közös értékesítés nélkül reménytelen a kisgazdák boldogulása.
2021. október 01., 18:482021. október 01., 18:48
2021. október 02., 08:522021. október 02., 08:52
Harmadik alkalommal osztotta ki idén a harmincegy éves múltra visszatekintő Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) Maros megyei szervezete a Pro Agricultura Transilvaniae díjait a szovátai gazdanap keretében.
Fazakas Miklós, az RMGE Maros elnöke a Krónikának elmondta: az évente kiosztásra kerülő 10 díj odaítéléséről a szervezet elnöksége dönt. A kitüntetettek között nem csak Maros megyeiek vannak, hanem Erdély más részeiből, sőt az anyaországból is díjaznak agrárszakembereket. „A díj odaítélésének fő szempontja, hogy a kitüntetést olyan személy kapja, aki az elmúlt évtizedek során segítette a helyi gazdaközösségek munkáját, a sikeres magyar nyelvű szakoktatást, illetve a más gazdaszervezetekkel történő együttműködést” – nyilatkozta lapunknak Fazakas Miklós agrárvállalkozó, a Maros megyei gazdaegyesület elnöke.
A kitüntetettek között szerepel Maros megye legismertebb gazdakörének, a héderfájainak az elnöke, Bancsi András gazdálkodó is, aki nyolc évvel ezelőtt szervezte meg a közös tejfelvásárlást és értékesítést. Igaz, a kezdeti 350 tejelő szarvasmarhából mára csak 100 maradt a gazdakör állattartó gazdáinak tulajdonában, de a közös tejértékesítés nélkül teljesen felszámolódott volna a helyi tehéntartás, ahogyan ez a legtöbb erdélyi faluban megtörtént.
– fogalmazott a Krónikának Bancsi András marosszéki gazdálkodó. A gazdaköri elnök szerint a helyi összefogással biztosított tejbegyűjtés és értékesítés minden faluközösség számára jó megoldás lenne, mégis kevesen vállalják.
Amikor a szarvasmarhatartók egyesületének legutóbbi erdélyi fórumán, Brassóban beszámolt gazdaköri tevékenységükről, a román gazdaegyesületek vezetői is követendő példaként ajánlották a héderfájai kezdeményezést az erdélyi tehéntartó kisgazdák számára. Bancsi András szerint ez az egyetlen módja annak, hogy a tejfeldolgozó cég az egyéni kistermelőknek ajánlott árnak akár a dupláját fizesse a gazdakörnek a helyi tejcsarnok hűtőtankjaiban összegyűjtött tejért.
A gazdákkal kötött szerződés értelmében a gazdakör bankszámlájára átutalt tejpénzhez valamennyi gazda idejében hozzáfér. Az elnök szerint így sem túl magas a tej felvásárlási ára, de ha a gazdák egyénileg értékesítenék, már rég abbahagyták volna, olyan keveset kapnának érte. Bancsi András hasonló megoldást ajánl a gazdakör zöldség- és szőlőtermesztéssel foglalkozó tagjai számára is. Meglátása szerint csak nagy mennyiségű terménnyel lehet jó árat kialkudni a kereskedőknél és feldolgozóknál.
Thiesz Rezső kertészmérnök, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi Kertészmérnöki Karának nyugalmazott oktatója is a Maros megyei gazdaegyesület egyik idei kitüntetettje. A Segesváron élő agrárszakember hosszú éveken át előadója volt az RMGE Maros kertészeti szaktanfolyamainak, ahol Maros megyéből sok száz gazda kapott oklevelet. Az oktató szerint a Marosvásárhelyen meghonosított őszi, téli és kora tavaszi gazdatanfolyamok iránt nagy az érdeklődés, mert
„Sok oktató szervezet megpályázza az uniós forrásokat, aztán tessék-lássék módon megtartják a tanfolyamokat, de a hangsúly a diplomaosztáson van. Nálunk ez már az elején másként indult. A gazdaegyesület néhai elnöke, Csomós Attila agrárszakemberként komolyan vette a tanfolyamok megszervezését. Minden előadó részletes tanrendet kellett készítsen, és számonkérte a betartását. A kilencvenes években meghonosított rend jellemzi ma is a gazdaképzésünket” – magyarázza Thiesz Rezső, aki gyümölcstermesztési ismereteket oktat a gazdáknak.
A marosszéki szakember napjaink mezőgazdaságában a gondok fő okát a gazdák szervezetlenségében látja.
Ennek hiányában a viszonteladók aprópénzért vásárolják fel a kisgazdák terményét, amelyet aztán többszörös áron adnak tovább. Thiesz Rezső ezt az utat vakvágánynak tartja, szerinte a zöldség- és gyümölcstermesztésben a talpon maradáshoz és a hosszabb távú boldoguláshoz hűtőházak kellenek, amit csak közös összefogással, pályázással, szövetkezeti keretben lehet tető alá hozni. Az egy-két hektáron zöldséget vagy gyümölcsöt termelő gazdának akkor van esélye jó áron értékesíteni terményeit, ha nagy mennyiséget kínál a többi gazdával összefogva.
Az RMGE Maros szakoktatója azzal is tisztában van, hogy a szövetkezés terén ördögi körben mozgunk. A romániai egyetemek hiába képeznek sok mezőgazdasági szakembert, mert a közösségi önszerveződés terén hiányoznak a mérnökök. Példaként a községi szinten fenntartott agrárkamarai alkalmazottakat említi, akik érdemleges munkát nem végeznek a gazdaközösségekben: a megyei mezőgazdasági hivatalok és a bukaresti agrártárca számára gyártanak fölösleges statisztikákat.
amelyeket a bukaresti kormánynak támogatnia kell. Ha alulról nincs kezdeményezés, felülről ezt nem lehet megvalósítani. Szövetkezeti értékesítés nélkül pedig azok a gazdák is felhagynak a földműveléssel, akik eddig kitartottak. Egyéni piacolásból, kevés terménnyel ugyanis nem lehet eltartani a családot” – érvelt lapunknak Thiesz Rezső kertészmérnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!