Az RMGE Maros szervezet tavalyi díjtáadó rendezvényén, a Bekecs-tetőn
Fotó: Makkay József
Megkerülhetetlennek tartják a szövetkezést azok a gazdák és agrárszakemberek, akiket Pro Agricultura Transilvaniae díjjal jutalmazott idén a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) Maros megyei szervezete. A Krónikának nyilatkozó kitüntetettek szerint a közös értékesítés nélkül reménytelen a kisgazdák boldogulása.
2021. október 01., 18:482021. október 01., 18:48
2021. október 02., 08:522021. október 02., 08:52
Harmadik alkalommal osztotta ki idén a harmincegy éves múltra visszatekintő Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) Maros megyei szervezete a Pro Agricultura Transilvaniae díjait a szovátai gazdanap keretében.
Fazakas Miklós, az RMGE Maros elnöke a Krónikának elmondta: az évente kiosztásra kerülő 10 díj odaítéléséről a szervezet elnöksége dönt. A kitüntetettek között nem csak Maros megyeiek vannak, hanem Erdély más részeiből, sőt az anyaországból is díjaznak agrárszakembereket. „A díj odaítélésének fő szempontja, hogy a kitüntetést olyan személy kapja, aki az elmúlt évtizedek során segítette a helyi gazdaközösségek munkáját, a sikeres magyar nyelvű szakoktatást, illetve a más gazdaszervezetekkel történő együttműködést” – nyilatkozta lapunknak Fazakas Miklós agrárvállalkozó, a Maros megyei gazdaegyesület elnöke.
A kitüntetettek között szerepel Maros megye legismertebb gazdakörének, a héderfájainak az elnöke, Bancsi András gazdálkodó is, aki nyolc évvel ezelőtt szervezte meg a közös tejfelvásárlást és értékesítést. Igaz, a kezdeti 350 tejelő szarvasmarhából mára csak 100 maradt a gazdakör állattartó gazdáinak tulajdonában, de a közös tejértékesítés nélkül teljesen felszámolódott volna a helyi tehéntartás, ahogyan ez a legtöbb erdélyi faluban megtörtént.
– fogalmazott a Krónikának Bancsi András marosszéki gazdálkodó. A gazdaköri elnök szerint a helyi összefogással biztosított tejbegyűjtés és értékesítés minden faluközösség számára jó megoldás lenne, mégis kevesen vállalják.
Amikor a szarvasmarhatartók egyesületének legutóbbi erdélyi fórumán, Brassóban beszámolt gazdaköri tevékenységükről, a román gazdaegyesületek vezetői is követendő példaként ajánlották a héderfájai kezdeményezést az erdélyi tehéntartó kisgazdák számára. Bancsi András szerint ez az egyetlen módja annak, hogy a tejfeldolgozó cég az egyéni kistermelőknek ajánlott árnak akár a dupláját fizesse a gazdakörnek a helyi tejcsarnok hűtőtankjaiban összegyűjtött tejért.
A gazdákkal kötött szerződés értelmében a gazdakör bankszámlájára átutalt tejpénzhez valamennyi gazda idejében hozzáfér. Az elnök szerint így sem túl magas a tej felvásárlási ára, de ha a gazdák egyénileg értékesítenék, már rég abbahagyták volna, olyan keveset kapnának érte. Bancsi András hasonló megoldást ajánl a gazdakör zöldség- és szőlőtermesztéssel foglalkozó tagjai számára is. Meglátása szerint csak nagy mennyiségű terménnyel lehet jó árat kialkudni a kereskedőknél és feldolgozóknál.
Thiesz Rezső kertészmérnök, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi Kertészmérnöki Karának nyugalmazott oktatója is a Maros megyei gazdaegyesület egyik idei kitüntetettje. A Segesváron élő agrárszakember hosszú éveken át előadója volt az RMGE Maros kertészeti szaktanfolyamainak, ahol Maros megyéből sok száz gazda kapott oklevelet. Az oktató szerint a Marosvásárhelyen meghonosított őszi, téli és kora tavaszi gazdatanfolyamok iránt nagy az érdeklődés, mert
„Sok oktató szervezet megpályázza az uniós forrásokat, aztán tessék-lássék módon megtartják a tanfolyamokat, de a hangsúly a diplomaosztáson van. Nálunk ez már az elején másként indult. A gazdaegyesület néhai elnöke, Csomós Attila agrárszakemberként komolyan vette a tanfolyamok megszervezését. Minden előadó részletes tanrendet kellett készítsen, és számonkérte a betartását. A kilencvenes években meghonosított rend jellemzi ma is a gazdaképzésünket” – magyarázza Thiesz Rezső, aki gyümölcstermesztési ismereteket oktat a gazdáknak.
A marosszéki szakember napjaink mezőgazdaságában a gondok fő okát a gazdák szervezetlenségében látja.
Ennek hiányában a viszonteladók aprópénzért vásárolják fel a kisgazdák terményét, amelyet aztán többszörös áron adnak tovább. Thiesz Rezső ezt az utat vakvágánynak tartja, szerinte a zöldség- és gyümölcstermesztésben a talpon maradáshoz és a hosszabb távú boldoguláshoz hűtőházak kellenek, amit csak közös összefogással, pályázással, szövetkezeti keretben lehet tető alá hozni. Az egy-két hektáron zöldséget vagy gyümölcsöt termelő gazdának akkor van esélye jó áron értékesíteni terményeit, ha nagy mennyiséget kínál a többi gazdával összefogva.
Az RMGE Maros szakoktatója azzal is tisztában van, hogy a szövetkezés terén ördögi körben mozgunk. A romániai egyetemek hiába képeznek sok mezőgazdasági szakembert, mert a közösségi önszerveződés terén hiányoznak a mérnökök. Példaként a községi szinten fenntartott agrárkamarai alkalmazottakat említi, akik érdemleges munkát nem végeznek a gazdaközösségekben: a megyei mezőgazdasági hivatalok és a bukaresti agrártárca számára gyártanak fölösleges statisztikákat.
amelyeket a bukaresti kormánynak támogatnia kell. Ha alulról nincs kezdeményezés, felülről ezt nem lehet megvalósítani. Szövetkezeti értékesítés nélkül pedig azok a gazdák is felhagynak a földműveléssel, akik eddig kitartottak. Egyéni piacolásból, kevés terménnyel ugyanis nem lehet eltartani a családot” – érvelt lapunknak Thiesz Rezső kertészmérnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román állampolgárok egyre óvatosabban költekeznek és egyre tudatosabban kezelik pénzüket, csak a legfontosabb kiadásokra adnak ki pénzt – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben a szakszervezetek tetszését nem nyerte el a közalkalmazotti bértörvény módosított tervezete sem, a jogszabályjavaslatot szerdán beterjeszthetik a parlament elé. Ugyanakkor egy keddi bírósági döntés miatt a jogszabály sorsa bizonytalanná vált.
Az év első öt hónapjában 13,62 százalékkal 3146-ra nőtt a fizetésképtelenné vált cégek és egyéni vállalkozók száma a 2025 azonos időszakában regisztrált 2769-ről – derül ki a Cégnyilvántartási Hivatal (ONRC) honlapján kedden közzétett adatokból.
Az idei program hétfő délelőtti indulása óta a roncsautóprogramra szánt állami támogatás közel 60 százalékát már fel is használták – közölte Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter.
Románia legfőbb sikere a lakossági életszínvonal drasztikus emelkedése és a fogyasztásbővülés az európai uniós csatlakozás óta eltelt csaknem két évtizedben, azonban az ország továbbra is a régió leggyengébb láncszeme sok mutató terén.
Igencsak népszerű a hétfőn reggel 10 órakor útjára indult roncsaitóprogram: már az első órákban sokan jelentkeztek az államilag támogatott járműcserére, egy kategóriában pedig percek alatt kimerült a keret.
A magánszemélyek hétfő reggeltől igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében.
Dugóban araszolás, horrorisztikus üzemanyagárak és reménytelen parkolóhely-vadászat – a romániai, erdélyi nagyvárosok közlekedési káosza sokakat kényszerít váltásra.
Az egészségügyben és a tanügyben dolgozók tetszését sem nyerte el az új bértörvény pénteken nyilvánosságra hozott, felülvizsgált tervezete. A szakszervezetek szombaton adtak hangot a készülő bértörvénnyel kapcsolatos elégedetlenségeiknek.
Miután a hét folyamán több töltőállomásnál is áremeléseket láthattunk, szombaton a piacvezető Petrom – az OMV-vel egyetemben – is beállt a sorba, és a többi nagy lánctól eltérően nem csak a gázolaj, hanem a benzin árát is megemelte.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!