
A közösség ereje. A crowdfundingnak köszönhetően sok start-up teremtheti elő magának a szükséges tőkét
Fotó: Pixabay
Egyértelmű pozitívumnak tekinti Juhász Jácint közgazdász, hogy nálunk is meghonosodhat a változatos, sokrétű finanszírozási, és egyúttal befektetési forma, a crowdfunding. A szakember a Krónika megkeresésére úgy vélte, több lehetőségük lesz általa a cégeknek, a civil szervezeteknek, a magánszemélyeknek, hogy finanszírozást szerezzenek, vagy hogy kihelyezzék a megtakarításaikat, akár arra, hogy különböző projekteket támogassanak.
2022. november 12., 13:522022. november 12., 13:52
Néhány hónappal azután, hogy Romániában véglegesítették a crowdfunding, vagyis a közösségi finanszírozás jogi keretét, a bukaresti Pénzügyi Felügyelet (ASF) engedélyezte az első ilyen jellegű közvetítő platformot. A hét elején érkezett a rég várt hír, hogy engedélyezték az első romániai crowdfunding közvetítőt, ami azt jelenti, hogy a vállalatok, az érintettek hozzáférhetnek a közösségi finanszírozás mechanizmusához, vagyis lehetővé válik, hogy a közvetítőn keresztül bármely érdeklődőtől pénzt szerezzenek a vállalkozásokhoz, a projektekhez. Az ilyen jellegű tevékenységet csak az ASF által engedélyezett szolgáltatók közvetíthetik.
Megteremti továbbá a feltételeket a befektetők új kategóriáinak vonzásához és a vállalatok új üzleti modelljének megvalósításához, valamint új finanszírozási alternatívát kínál a támogathatók számára is” – olvasható a felügyelet közleményében.
Rámutattak, a közösségi finanszírozás háromszereplős: a projektfejlesztő, aki a projektet finanszírozásra javasolja, a befektetők, akik a javasolt projektet finanszírozzák, és a közösségi finanszírozás szolgáltatóját, aki egy online platform kezelésével megkönnyíti a kapcsolatot a projektfejlesztők és a potenciális befektetők között.
A fejlett országokban a crowdfunding egy komoly finanszírozási alternatíva, amely Romániában még nem honosult meg – fejtette ki megkeresésünkre Juhász Jácint közgazdász, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa. Kifejtette, előrelépést jelent, ha nálunk is elterjed, hiszen a romániai vállalkozók, ha nincs saját pénzük, korlátozott finanszírozási lehetőségeket azonosíthatnak be: vagy uniós programban reménykednek, hogy lehívhatnak valamilyen vissza nem térítendő támogatást, vagy bankhitelt vesznek fel, ám ez utóbbi az emelkedő kamatlábak, a pénzintézetek szigorú feltételei miatt elég sok kezdő vállalkozás számára elérhetetlen.
„A pénz iránti keresletnek és a kínálatnak, a finanszírozást keresőknek és a megtakarítással rendelkezőknek egy újabb találkozási pontja. Lehetőség az induló startupvállalatok vagy akár a nonprofit jellegű, közösségi projektek finanszírozására is ” –foglalta össze az egyetemi oktató.
Hasonlóan intézményesített találkozási pont a tőzsde, de ott csak a nagyvállalatok jelennek meg, egy kis cég, egy startup oda nem kerül be, viszont a kisbefektetők a tőzsdén is labdába rúghatnak, részesei lehetnek a nagyvállalatok sikerének. „A crowdfunding kevésbé szervezett, de felügyelet alatt működik, a kis kezdeményezések ezen keresztül szerezhetnek támogatást. A pénzgyűjtőnek nem kell feltétlenül egy vállalatnak lennie, lehet egy közösségi projekt. Például ha valaki be akar ültetni egy domboldalt fával, ezen keresztül összegyűjtheti adományokból a szükséges összeget” – ecsetelte Juhász Jácint.
A közgazdász ugyanakkor kérdésünkre arra is kitért, hogy a Pénzügyi Felügyelet által engedélyezett platform jogilag szabályozottan működik, ami azt szavatolja, hogy nem egy kamu portál, kiszűrik annak a kockázatát, hogy a befizetett pénz eltűnik, vagy más célra használják.
de nem azért, mert valaki meglopott vagy becsapott, hanem mert a vállalkozás, amire letettük a voksunkat, amit megfinanszíroztunk vagy meghiteleztünk, valamiért nem jött össze, figyelmeztetett a közgazdász.

Rendszerszintű probléma a pénzügyi ismeretek hiánya Romániában – vallja Szabó Árpád, a Partiumi Keresztény Egyetem gazdaságtudományi tanszékének adjunktusa, akivel egy szomorú következtetésekkel szolgáló elemzés kapcsán beszélgettünk.
„A bankok folyamatosan monitorozzák azokat a vállalatokat, melyeket meghiteleznek, kiértékelik a tevékenységét, hogy biztonságba tudják a kihelyezett pénzüket, a crowdfundingban a csőd vagy a nem fizetés kockázata áthárul a finanszírozóra, akárcsak a tőzsdén, ha részvényt vásárolunk, nem garantált, hogy az a cég örök életű, hogy visszakapjuk a pénzünket. Másrészt ezeknek a platformoknak alacsony a működési költségük, mivel algoritmusok alapján dolgoznak, miközben a tőzsdei vagy banki finanszírozásnak magasabbak az adminisztratív költségei, így a crowdfunding révén alacsony költséggel lehet megszerezni kis összegű finanszírozásokat” – összegezte Juhász Jácint.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
szóljon hozzá!