Nincs ingyenpénz. A nagy nyereség reményében sokan felelőtlenül kockáztatnak a tőzsdén
Fotó: Pixabay
Rendszerszintű probléma a pénzügyi ismeretek hiánya Romániában – vallja Szabó Árpád, a Partiumi Keresztény Egyetem gazdaságtudományi tanszékének adjunktusa, akivel egy szomorú következtetésekkel szolgáló elemzés kapcsán beszélgettünk. A probléma nem új keletű, sem az, hogy a közgazdászok ráirányítják a figyelmet, hiszen jó ideje tudjuk, hogy Románia lakossága a világ országai közül a 123., az Európai Unióban pedig az utolsó helyen áll a pénzügyi műveltség terén.
2022. november 05., 19:032022. november 05., 19:03
A tőzsdéző romániaiak 90 százaléka veszteséget könyvelt el a pénzügyi ismeretek hiánya miatt – irányította rá a figyelmet a Selective Capital nevű pénzügyi tanácsadócég nemrég közzétett elemzése. A kijózanító valóság kapcsán Szabó Árpád, a Partiumi Keresztény Egyetem gazdaságtudományi tanszékének adjunktusa a Krónika megkeresésére rámutatott: az első és legfőbb problémát a kockázatkezelés jelenti. A lakosságnak ugyanis nincs fogalma semmiféle rizikóról, akár az élet-egészség-vagyontárgy biztosításokról beszélünk, akár tőzsdéről vagy éppen a keresetekhez képest nagy összegű, más devizában felvett hosszú távú hitelekről. A második ok pedig a financiális műveltség hiányosságaiban keresendő a közgazdász szerint.
A szakember annak kapcsán is kifejtette a véleményét, mi lehetne a megoldás arra, hogy a rendszerszintű problémaként tetten érhető pénzügyi analfabetizmus megszűnjön a romániai lakosság körében. „Viccből mondhatnám azt is, hogy megoldás lehetne például Robert Kiyosaki Gazdag papa, szegény papa című könyvének minél szélesebb körű elterjesztése. Az a könyv arról szól, hogy kreatívnak kell lenni, kockázatot kell vállalni, és a vállalkozó szellemet fejleszteni kell. Nem stabil állami munkahelyet kell keresni, és kicsi, de stabil nyugdíjat várni, hanem meg kell tanulnunk eladni önmagunkat, forgatni a pénzt és befektetési lehetőségeket találni” – emelte ki a közgazdász.
melyek azok a hitelek, amelyek önmagukat kifizetik, és melyek azok, amelyek csak a pénzünket viszik el, továbbá mi a valódi befektetés, és mi az, ami csak a bankokat és a brókereket gazdagítja.
Szabó Árpád, a Partiumi Keresztény Egyetem gazdaságtudományi tanszékének adjunktusa
Fotó: Partiumi Keresztény Egyetem
A professzor úgy véli, a legfőbb vétkes az elavult oktatási rendszerünk, amelyik nem felelős állampolgárokat, hanem klasszikus „porosz típusú alattvalókat” vagy szocialista „parancsteljesítőket” termel ki. Az oktatási rendszer ugyanis nem támogatja az innovativitást, a kreativitást és a szabad véleménynyilvánítást, az ország vezetése nem támogatja a vállalkozói szellemet, sőt az üzleti szféra megkopasztásából próbálja fenntartani a túlburjánzó állami bürokráciát.
Természetesen csak a pénz nem oldaná meg a rendszerszintű problémákat, hisz a tanárok mentalitása is meg kellene hogy változzon” – fejtette ki Szabó Árpád. Hozzáfűzte ugyanakkor: a helyzet nem reménytelen, a kérdés csupán az, mikor jön egy „kijózanító sokk”, amitől „a döntéshozók és a lakosság legalább egy része megvilágosodik”.
Fotó: Pixabay
A pénzügyi tanácsadói cég elemzése arra is kitért, hogy a könnyű nyereség reménye rendkívül csábító káros szenvedéllyé változtatta a tőzsdézést a fejletlen pénzügyi kultúrájú romániaiak számára.
„Ez nem csak Romániában van így, hanem az egész világon előforduló jelenség. Nálunk lehet, ez kicsit kihangsúlyozottabb. A koronavírus-világjárvány hatásainak mérséklése érdekében sok állam ingyenpénzt osztogatott az embereknek, akik a hirtelen, semmiből jött tőkét meg akarták forgatni a tőzsdén. Mivel nem értettek hozzá, mindent elveszítettek, de olyan tömegmozgásokat indítottak el, ami még a profik számára is nehézzé tette a megszokott stratégiák alkalmazását” – összegezte Szabó Árpád.
Az szakember hangsúlyozta: a tőzsdézés első fő szabálya: ne tegyünk fel több pénzt egy pozícióra, mint amennyit hajlandóak volnánk lottójegyre költeni, vagy elveszíteni szerencsejátékon. A legjobban azok vannak kitéve ennek a veszélynek, akik nem hisznek abban, hogy saját kezűleg, saját eszük és saját munkájuk által képesek megvalósítani céljaikat és álmaikat.
– húzta alá a szakember.
Fotó: Pixabay.com
A szerencsejáték ugyanakkor fokozza a szervezetben a dopamintermelést, akárcsak az alkohol, a nikotin, a kábítószerek vagy a szociális média az okostelefonjainkon. Ugyanaz a hatása is: függőséget okoz és szenvedéllyé válhat.
A megoldás szerinte a felelős állampolgárok nevelése kellene hogy legyen. Olyan embereknek a kinevelése, akik vállalják a felelősséget minden gondolatukért és cselekedetükért, és vállalják a kockázatot, ugyanakkor ismerik a rizikót, és kezelik azt. A környezetükre nyitott szemmel és szellemmel tekintenek, valamint vállalkozó szellem, kreativitás, kommunikáció és az önmaguk, termékeik, szolgáltatásaik eladási képessége jellemzi őket – összegezte Szabó Árpád.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ugyan még hivatalosan el sem kezdődött a termelés a BMW csoport legújabb gyárában, máris vannak romániai alkalmazottai, és a toborzás jelenleg is zajlik.
Sajtóhírek szerint mintegy ezer alkalmazottjától válna meg az OMV Petrom olajipari társaság Romániában. A legtöbb hazai töltőállomást – 780-at – működtető óriásvállalat közleményében az elbocsátásra kerülő alkalmazottak számát nem erősítette meg.
Magyarország és Románia érdekei teljes mértékben egybevágnak az energetika területén, a két ország ezért ennek mentén a jövőben is szorosan együtt fog működni – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton a Facebookon.
Az Európai Unió és az eurózóna gazdaságának teljesítménye is enyhén nőtt az idei második negyedévben az előző három hónaphoz képest; Románia azok közé a tagállamok közé tartozott, amelyek a legnagyobb bővülést jegyezték.
Az új, 2027 utáni európai uniós agráriumot érintő költségvetés-tervezet jelenlegi formájában elfogadhatatlan, ezért közösen kell fellépnünk ellene – közölte Nagy István magyar agrárminiszter egy szlovák–magyar kétoldalú egyeztetés kapcsán.
A Román Nemzeti Bank (BNR) csütörtökön közzétett adatai szerint a nemteljesítő hitelek aránya június végén 2,81 százalék volt, szemben a március végi 2,53 százalékkal.
Idén augusztusban 4 689 262 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 4199-cel kevesebbet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2770 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) csütörtökön közzétett adataiból.
Az EU-ban 0,6 százalékkal nőttek az ipari termelői árak júliusban az előző hónaphoz képest – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) szerdán közzétett adataiból.
Öt intézkedéssel készül csökkenteni a kormánykoalíció a villamos energia árát – jelentette be kedden az energiaügyi miniszter. A hatósági árplafon kivezetése és az áfa megemelése miatt sok esetben megkétszereződött az energia fogyasztói ára.
Anyajuhok és üszők vásárlására dolgozott ki pénzügyi támogatási csomagot a bukaresti Agrár- és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR). A tervezetről Adrian Pintea államtitkár számolt be az AGRO TV műsorában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!