
Nincs ingyenpénz. A nagy nyereség reményében sokan felelőtlenül kockáztatnak a tőzsdén
Fotó: Pixabay
Rendszerszintű probléma a pénzügyi ismeretek hiánya Romániában – vallja Szabó Árpád, a Partiumi Keresztény Egyetem gazdaságtudományi tanszékének adjunktusa, akivel egy szomorú következtetésekkel szolgáló elemzés kapcsán beszélgettünk. A probléma nem új keletű, sem az, hogy a közgazdászok ráirányítják a figyelmet, hiszen jó ideje tudjuk, hogy Románia lakossága a világ országai közül a 123., az Európai Unióban pedig az utolsó helyen áll a pénzügyi műveltség terén.
2022. november 05., 19:032022. november 05., 19:03
A tőzsdéző romániaiak 90 százaléka veszteséget könyvelt el a pénzügyi ismeretek hiánya miatt – irányította rá a figyelmet a Selective Capital nevű pénzügyi tanácsadócég nemrég közzétett elemzése. A kijózanító valóság kapcsán Szabó Árpád, a Partiumi Keresztény Egyetem gazdaságtudományi tanszékének adjunktusa a Krónika megkeresésére rámutatott: az első és legfőbb problémát a kockázatkezelés jelenti. A lakosságnak ugyanis nincs fogalma semmiféle rizikóról, akár az élet-egészség-vagyontárgy biztosításokról beszélünk, akár tőzsdéről vagy éppen a keresetekhez képest nagy összegű, más devizában felvett hosszú távú hitelekről. A második ok pedig a financiális műveltség hiányosságaiban keresendő a közgazdász szerint.
A szakember annak kapcsán is kifejtette a véleményét, mi lehetne a megoldás arra, hogy a rendszerszintű problémaként tetten érhető pénzügyi analfabetizmus megszűnjön a romániai lakosság körében. „Viccből mondhatnám azt is, hogy megoldás lehetne például Robert Kiyosaki Gazdag papa, szegény papa című könyvének minél szélesebb körű elterjesztése. Az a könyv arról szól, hogy kreatívnak kell lenni, kockázatot kell vállalni, és a vállalkozó szellemet fejleszteni kell. Nem stabil állami munkahelyet kell keresni, és kicsi, de stabil nyugdíjat várni, hanem meg kell tanulnunk eladni önmagunkat, forgatni a pénzt és befektetési lehetőségeket találni” – emelte ki a közgazdász.
melyek azok a hitelek, amelyek önmagukat kifizetik, és melyek azok, amelyek csak a pénzünket viszik el, továbbá mi a valódi befektetés, és mi az, ami csak a bankokat és a brókereket gazdagítja.
Szabó Árpád, a Partiumi Keresztény Egyetem gazdaságtudományi tanszékének adjunktusa
Fotó: Partiumi Keresztény Egyetem
A professzor úgy véli, a legfőbb vétkes az elavult oktatási rendszerünk, amelyik nem felelős állampolgárokat, hanem klasszikus „porosz típusú alattvalókat” vagy szocialista „parancsteljesítőket” termel ki. Az oktatási rendszer ugyanis nem támogatja az innovativitást, a kreativitást és a szabad véleménynyilvánítást, az ország vezetése nem támogatja a vállalkozói szellemet, sőt az üzleti szféra megkopasztásából próbálja fenntartani a túlburjánzó állami bürokráciát.
Természetesen csak a pénz nem oldaná meg a rendszerszintű problémákat, hisz a tanárok mentalitása is meg kellene hogy változzon” – fejtette ki Szabó Árpád. Hozzáfűzte ugyanakkor: a helyzet nem reménytelen, a kérdés csupán az, mikor jön egy „kijózanító sokk”, amitől „a döntéshozók és a lakosság legalább egy része megvilágosodik”.
Fotó: Pixabay
A pénzügyi tanácsadói cég elemzése arra is kitért, hogy a könnyű nyereség reménye rendkívül csábító káros szenvedéllyé változtatta a tőzsdézést a fejletlen pénzügyi kultúrájú romániaiak számára.
„Ez nem csak Romániában van így, hanem az egész világon előforduló jelenség. Nálunk lehet, ez kicsit kihangsúlyozottabb. A koronavírus-világjárvány hatásainak mérséklése érdekében sok állam ingyenpénzt osztogatott az embereknek, akik a hirtelen, semmiből jött tőkét meg akarták forgatni a tőzsdén. Mivel nem értettek hozzá, mindent elveszítettek, de olyan tömegmozgásokat indítottak el, ami még a profik számára is nehézzé tette a megszokott stratégiák alkalmazását” – összegezte Szabó Árpád.
Az szakember hangsúlyozta: a tőzsdézés első fő szabálya: ne tegyünk fel több pénzt egy pozícióra, mint amennyit hajlandóak volnánk lottójegyre költeni, vagy elveszíteni szerencsejátékon. A legjobban azok vannak kitéve ennek a veszélynek, akik nem hisznek abban, hogy saját kezűleg, saját eszük és saját munkájuk által képesek megvalósítani céljaikat és álmaikat.
– húzta alá a szakember.
Fotó: Pixabay.com
A szerencsejáték ugyanakkor fokozza a szervezetben a dopamintermelést, akárcsak az alkohol, a nikotin, a kábítószerek vagy a szociális média az okostelefonjainkon. Ugyanaz a hatása is: függőséget okoz és szenvedéllyé válhat.
A megoldás szerinte a felelős állampolgárok nevelése kellene hogy legyen. Olyan embereknek a kinevelése, akik vállalják a felelősséget minden gondolatukért és cselekedetükért, és vállalják a kockázatot, ugyanakkor ismerik a rizikót, és kezelik azt. A környezetükre nyitott szemmel és szellemmel tekintenek, valamint vállalkozó szellem, kreativitás, kommunikáció és az önmaguk, termékeik, szolgáltatásaik eladási képessége jellemzi őket – összegezte Szabó Árpád.
Veszélybe került a krumpli termeszthetősége Magyarországon, mivel a termőterület rendkívüli módon lecsökkent – derült ki éghajlatkutatók új tanulmányából.
A koalíció az első deficitcsökkentő csomagban 2026-ra befagyasztotta a közalkalmazotti béreket és az állami nyugdíjakat, és ezt a döntést be kell tartani – jelentette ki egy keddi szakkonferencián Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Románia a 2025/2026-os kereskedelmi év első negyedévében is megőrizte pozícióját Európa Unió legnagyobb gabonaexportőreként – jelentette be kedden Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
Már 2026. január 1-jén megkezdődnek a Brassó megyei Viktóriavárosban épülő új lőporgyár építési munkálatai – jelentette be Radu Miruță gazdasági miniszter.
Az ingatlanárak az elmúlt évben meredeken emelkedtek a romániai nagyvárosokban. Kolozsvár továbbra is a legdrágább városnak számít Romániában, a budapesti átlag pedig nagyjából közelít a kincses városbeli árszinthez.
Körülbelül 50 000 embert kell elbocsátani az építőiparból és a kapcsolódó iparágakból, ha az országos helyreállítási terv (PNRR) és az Anghel Saligny-program által finanszírozott bizonyos projektek továbbra is felfüggesztve vagy elhalasztva maradnak.
Ajánlásokat tett közzé az Európai Fogyasztóvédelmi Központ (European Consumer Centre, ECC): a Black Friday-hez, azaz a fekete péntekhez kapcsolódó kedvezmények „csapdáira” hívták fel a figyelmet.
Bezárja Arad megyei üzemét az Aptiv amerikai autópari vállalat – adta hírül az Economica.net gazdasági portála borosjenői önkormányzat tájékoztatása alapján.
Tavaly Románia primerenergia-termelése 3,9 százalékkal csökkent 2023-hoz képest, az energiaimport 6,2 százalékkal nőtt, a belső fogyasztás 0,4 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter nem hajlandó határozott garanciát adni arra, hogy az elkövetkező időszakban nem emelik az adókat.
szóljon hozzá!