2009. február 20., 08:552009. február 20., 08:55
Brown havi nemzetközi sajtóértekezletén kijelentette: a világ pénzügyi, politikai vezetőivel folytatott megbeszélésein olyan „globális, nagyszabású egyezség” körvonalazódik, amelynek alapján „minden földrész” kötelezettséget vállalna az előállt világméretű probléma kezeléséért.
A miniszterelnök szerint a világ minden térségének részt kell vennie a gazdaságösztönzésben, akár beruházásokkal, akár a kamatok lehető legalacsonyabb szintre csökkentésével. Megfogalmazása szerint „a régi ortodoxiák” a jövőben már nem fogják megfelelően szolgálni a világgazdaságot, és „korábban elképzelhetetlennek, végrehajthatatlannak tartott” dolgok végrehajtását kell elképzelni és végrehajtani. A miniszterelnök ezeket nem részletezte, kijelentette ugyanakkor, ha a világ a válsághelyzetre protekcionista lépésekkel válaszol, azzal „önmagát döntené romba”.
Brown elmondta: ha a nagybankok kivonulnak Kelet-Európából, és saját piacaikra húzódnak vissza, azzal a keleti térség problémái egész Európára kiterjedhetnek. A nyugat-európai tulajdonos bankok kelet-európai piaci problémáival a napokban foglalkozott átfogó elemzésben a Moody’s Investors Service, amely szerint az eddigi gyors növekedést támogató külső finanszírozás szűkössé válása miatt a kelet-európai recesszió a világátlagnál is valószínűleg mélyebb lesz.
A Moody’s szerint ebben a helyzetben megnövekedett a kockázata annak, hogy a nyugati anyabankok egyes esetekben fel is hagynak a támogatással, vagy kiszállnak e befektetésekből, jóllehet számos érv szól egy ilyen döntés ellen.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.